Hallgasson az orrára

A tudósok szerint az illatoktól javulhat a hangulata, szexisnek érezheti magát, sőt akár le is fogyhat

Gondoljon a kedvenc illatára, mondjuk, a frissen őrölt kávééra, a hegyi fenyőére vagy a kertben szedett rózsáéra! Most pedig próbálja meg leírni ezt az illatot! Ugye szinte lehetetlen? Pedig a szagok és illatok kitörölhetetlenül összefonódnak bizonyos emlékekkel – ilyen lehet például a napolaj és az enyhén penészes gumimatrac szagának együttese, amelyről rögtön a vízparton töltött gyermekkori nyarak jutnak az eszébe. Ahogy egy amerikai írónő, Helen Keller mondta: „A szaglás nagy hatalmú varázsló, amely ezer kilométerre, s addigi életünk bármely pillanatába elrepíthet.”

A szaglás rejtélyes érzék. Tizenöt esztendei megfeszített munka eredményeként két amerikai kutató elképesztő felfedezést tett, amivel ki is érdemelte a 2004-es orvosi Nobel-díjat. Richard Axel és Linda Buck azonosította azt a nagyjából ezer gént, amely lehetővé teszi, hogy felismerjünk és megjegyezzünk mintegy 10 ezer különböző szagot. Kutatásaik segítettek megértenünk azokat az összetett folyamatokat, amelyek révén meg tudjuk különböztetni egymástól a jácint édes illatát, a fokhagyma erős aromáját vagy, mondjuk, a citrom tiszta, jellegzetes szagát.

A szagok javíthatják az ember hangulatát, vonzónak érezheti tőlük magát, sőt akár a fogyásban is segíthetik. Egyes szagok taszítanak bennünket – és nem véletlenül. Arról árulkodhatnak, hogy szivárog a gáz, savanyú a tej, vagy megromlott a hús. Akár életet is menthetnek: a füstöt például gyakran jóval előbb megérezzük, mint hogy észrevennénk a lángokat.

A szaglás igen bonyolult, ám sokszor alábecsült érzék (a látást és a hallást általában többre tartják). Pedig ez az ember legősibb érzéke, s születése után szinte azonnal használni kezdi: már az egyórás csecsemő is felismeri anyja mellbimbójának illatát.

A szaglás megfejtése
Minden illat és bűz, amelyet érzünk, szaganyagoknak nevezett vegyületekből áll, melyek mindegyikét számos molekula alkotja. Egyetlen módosítás is elég lehet egy ilyen szaganyag kémiai szerkezetében ahhoz, hogy teljesen megváltozzon az érzékelt szag. – A narancs szaganyagának szerkezetében bekövetkezett apró változás révén a kapott illat inkább az átizzadt zokniéhoz fog hasonlítani – mondja Buck. A kutatónő és Axel megállapította, hogy a szagok felismerésének folyamata mintegy 350 szagreceptorral kezdődik, amely az orrüreg felső részén, a szaglóhámnak nevezett sejtcsoportban található. Ezek a parányi érzékelők észlelik a beérkező szaganyagok különböző részleteit.

De miként különbözteti meg 350 receptor azt a több millió molekulát, amelyek az ember számára felismerhető több mint 10 ezer különböző szagot alkotják? Minden egyes szag felismeréséhez is több receptornak kell együttműködnie. Ha egy receptor érzékeli az orrba került szaganyag valamely molekuláját, az adott vegyületet azonosító elektromos jelzést küld a szaglógumónak, ennek az agyban lévő, szilva nagyságú közvetítőállomásnak. Onnan újabb jelzés indul az agykéregbe, ahol a különböző receptorokból érkező információk egyesülnek, s lehetővé teszik, hogy az ember felismerje a „jellegzetes nyári zivatarszagot”. Ennek az utolsó fázisnak a pontos mechanizmusát azonban eddig nem sikerült megállapítani.

Lehet fogyni a szaglás révén?
Nos, egy próbát mindenképpen megér! Arról szó sincs, hogy a szagok varázslatosan felgyorsítják az anyagcserét, s nem is kezdik szédítő ütemben égetni a zsírt, viszont esetleg csökkenthetik az étvágyat. Az elképzelés lényege egyszerű: a szagok talán elhitetik az agyával, hogy már evett. Ha a trükk beválik, az agy azt jelzi, hogy már jóllakott, így ön kevesebbet fog enni, és fogyni kezd. E módszerből született az az elmélet is, hogy a vaníliaillat segíthet a fogyásban, mivel csökkentheti a csokoládé iránti vágyat.

Bizonyítékot szeretne? Alan R. Hirsch chicagói neurológus 1995-ben közzétett vizsgálata szerint a résztvevő túlsúlyos személyeknél csökkent az ételfogyasztás és a testsúly is, ha zöldalma-, borsmenta- vagy banánillatot szagoltak, valahányszor étel került eléjük vagy rájuk tört az éhség. A szagokat ajakrúzshoz hasonló kis eszközökből szippanthatták be.

A módszer egy változatát otthon is kipróbálhatja, állítja Hirsch, ha mélyen beszívja az étel szagát, mielőtt enni kezdene. A szakértők szerint az ember abbahagyja az evést, ha a szagló- és ízlelőérzéke már telítődött – még ha a gyomra nincs is tele. A lehető legteljesebb szagérzet érdekében az ételt fogyassza minél melegebben, és rágja össze nagyon alaposan!

Hirsch most azt vizsgálja, vajon még hatékonyabban telítődik-e az ízérzés, ha ízfokozókat adnak az ételhez. Legutóbbi kutatásának résztvevői kalóriamentes, kristályos ízanyagokat – például cheddarsajt-, taco-, szeder-, borsmenta- vagy kakaóaromát – szórnak az ételeikre, hogy megállapítsák, az íztöbblet segít-e azt jelezni a teltségközpontnak: néhány falat is elég volt. A kutatás még folyik, de az előzetes eredmények szerint a 92 résztvevő átlagosan 15 kilót fogyott hat hónap alatt.

Amennyiben ön bárminek ellen tud állni, csak a csokoládénak nem, a Crave Control nevű, Angliában tesztelt vaníliaillatú tapasz segíthet megszüntetni édességek iránti vágyakozását. A tapasz sikeresen növelte a londoni St. George’s Kórház vizsgálatában részt vevők akaraterejét.

Még mindig kételkedik? Nos, van egy szag, amely egészen biztosan segít: a rendszeres kalóriaégető testmozgás során keletkező verejték szaga.

A vonzás illatai
A szagnak fontos szerepe lehet a nők párválasztásában is (a férfiak, egyáltalán nem meglepő módon, inkább a látható szexepilre összpontosítanak). – A nők először vizuálisan vonzódnak egy férfihoz, majd a viselkedése válik a fő szemponttá. Ha azonban bizalmasabb viszonyba kerülnek, a szag is fontos tényező lesz – állítja dr. Rachel Herz, a Brown Egyetem kutatója, aki a szagok és a viselkedés kapcsolatát tanulmányozza.

Mindennek szociobiológiai oka van: arra vezethető vissza, hogy a nőnek olyan párra van szüksége, akivel genetikailag jól összeillik, s így a gyermekeik egészségesek lesznek. Az egyének „szaglenyomata” éppoly jellegzetes, mint az ujjlenyomatuk (kérdezzen csak meg erről egy vérebet vagy egy olyan asszonyt, aki férje pólójával alszik, amikor az nincs otthon). – Ezek a szagok olyan különleges jelzések lehetnek, amelyek elárulják a nőnek, hogy a férfi génjei elég hasonlóak az övéihez ahhoz, hogy kompatibilisek legyenek, ám eléggé különböznek is ahhoz, hogy garantálják az utód egészségét – magyarázza Herz.

Szagok nélkül
Képzelje el, milyen lehet az élet, ha valahol hiba csúszik a szaglás bonyolult folyamatába. Az illinoisi Hinsdale-ben élő 48 éves Melissa Wittenborn 2003-ban egy korcsolyabaleset következtében elveszítette a szaglását. Elesett, beütötte a fejét, s koponyatöréssel és agyvérzéssel az intenzív osztályra került . Csodával határos módon teljesen felépült – csak a szaglását veszítette el. Az orvosok szerint valószínű, hogy amikor a feje a jégnek ütődött, az agya előre-hátra lendült a koponyájában, s eközben elnyíródott egy ideg a szaglókéregben.

Vagy három hónappal a baleset után Wittenborn a háza hátsó tornácán üldögélt, amikor egy tűzoltó rohant be a kertjébe, s az elektromos kapcsolószekrényt kereste. Azt is megkérdezte tőle, nem érzi-e a füstszagot. A nőnek sejtelme sem volt róla, hogy alig néhány háznyira tűz ütött ki, s rémülten döbbent rá, hogy amikor egyedül van otthon, „békésen üldögélhetnék az égő házban, mit sem sejtve a tűzről”.

A potenciális veszélyt végül füst- és gázérzékelők felszerelésével hárították el, de a szagok nélküli élet mégsem olyan, mint azelőtt volt: – Annyira hiányzik például az, hogy nem érzem a gyerekek és a férjem zuhanyozás utáni tiszta illatát. Ha virágot kapok, ösztönösen megszagolom, de hiába.

A szaglással együtt az ízérzése is elveszett, s egy időre hízásnak indult. Van egy elmélet, fejtegeti Alan R. Hirsch chicagói neurológus, miszerint az ételek illata eleinte étvágyat gerjeszt, de egy idő után már azt segít jelezni, hogy az ember jóllakott; ám ha nincs szag, nincs jelzés sem (lásd keretes cikkünket!).

Wittenborn most orvosa javaslatára vitaminokat és táplálékkiegészítőket szed abban a reményben, hogy talán visszatér a szaglása. Hirsch szerint vannak arra utaló jelek, hogy a foszfatidil-kolin segíthet javítani a szaglóérzéket. Ám bizonyítékok nincsenek erre, s egyes páciensek idegei minden segítség nélkül is regenerálódnak. Wittenbornnak eddig csak néhányszor sikerült egy-egy pillanatra megéreznie a kávé vagy a sütőben sülő pizza illatát.

A szaglás elvesztésének többféle oka lehet, például a Wittenbornéhoz hasonló fejsérülés, az orrüregi polipok (amelyek műtétileg eltávolíthatók), sőt akár egy súlyos meghűlés is, amely károsíthatja a szaglóhámot. Bizonyos gyógyszereknek, például a sztatinoknak is hasonló mellékhatásuk lehet. Ez esetben a gyógyszer szedésének abbahagyása után helyreállhat a szaglás.

Az orvosok dörzsölhető szagminták segítségével állapítják meg, hogy a hozzájuk forduló személy ugyanolyan jól érez-e mintegy 40 különböző szagot, mint azonos nemű kortársai. Ahogy az ember öregszik, a szaglása is egyre romlik: 65 és 80 éves kor között az emberek mintegy fele tapasztalja szaglásának fokozatos megromlását; 80 éves kor felett ez az arány jelentősen megnő. A szaglási problémák néha súlyos betegségek első tünetei. – Az Alzheimer-kór egyik gyakori előjele a szagérzés gyengülése – mondja Richard Doty, a Pennsylvaniai Egyetem szaglás- és ízleléskutató központjának igazgatója. Sokszor a szklerózis multiplex is szaglásromlással jelentkezik először, a furcsa szag érzése pedig epilepsziás rohamot jelezhet előre.

Ám legtöbbünknek a szagok örömteliek és megnyugtatóak még akkor is, ha magától értetődőnek vesszük azokat. A sült csirke illata megidézheti az ember édesanyját, a frissen nyírt fű szaga a nyarat, de számos más hétköznapi illat is bizonyítja, mennyi szép emléket felidézhet a szaglásunk.

Vote it up
23
Tetszett?Szavazzon rá!