Harc a tüdőrákkal

Ma már nem feltétlenül jelent halálos ítéletet a diagnózis. A kulcsszó: korai felismerés és új, célzottabb kezelési módok

Amikor a liverpooli Ann Long tizenhét éves kora körül dohányozni kezdett, eszébe sem jutott, hogy veszélynek teszi ki magát. A cigaretta népszerűvé válása utáni években a dohánygyárak intenzív kampányokat folytattak, amelyekben kétségbe vonták a dohányzás és a tüdőrák között felfedezett kapcsolatot.

A taktikájuk bevált. Mire a bizonyítékok annyira egyértelműek lettek, hogy semmi kétség nem fért hozzájuk, már milliók tüdejében megjelentek az első ráksejtek. Néha csak évtizedek múlva kezdtek növekedni, de az eredmény szinte mindig végzetes volt.

Ann 1976-ban hat, javarészt iskoláskorú gyermeket nevelt, amikor láncdohányos férje, George, a tüdőrák áldozata lett. Bár ő maga jóval kevesebbet cigarettázott, és 1993-ra teljesen le is mondott szenvedélyéről, 2003-ban nála is ugyanezt a betegséget állapították meg.

Napjainkban dohányos és dohányzásról leszokott nők millióit tartja rettegésben a gondolat: én is meg fogok betegedni?
 

Európában a rákkal összefüggő halálozások körülbelül 20 százalékát okozza tüdőrák. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban, ahol a nők fiatalabb korukban kezdtek dohányozni, mint a többi uniós országban, hamarosan ez lehet a nőknél is a legtöbb halálozást okozó daganatos betegség, az emlőrákot megelőzve.

Noha a tüdőrákos esetek túlnyomó többségében – a férfiak 90 és a nők 80 százalékánál – a háttérben a dohányzás áll, a kockázatot növelheti, ha valaki bizonyos anyagoknak, például azbesztnek, radonnak és dízel-kipufogógázoknak van kitéve.

Létezik öröklött hajlam is. A fiatalabb korban jelentkező tüdőrákos esetekért nagyobb arányban okolhatók a hibás gének, mondja dr. Rafael Rosell, a barcelonai Katalán Onkológiai Intézet munkatársa. A géneknek viszont annak meghatározásában is szerepük van, hogy mely kezelések a leghatásosabbak az egyes betegeknél.

A hosszú távú túlélésre a legjobb esélyt az kínálja, ha a rákot korán észlelik, még mielőtt áttéteket adna. Az utóbbi években sok országban próbálkoztak azzal, hogy bevezessék az alacsony sugárterheléssel járó, éves CT-szűrővizsgálatokat azok számára, akiknél nagy a betegség kockázata. Egy 2011-ben megjelent nagy esetszámú vizsgálat szerint az ilyen módon történt korai észlelés és a gyors kezelés 20 százalékkal csökkentheti a tüdőrák miatti halálozások számát.

A szűrővizsgálatok azért fontosak, mert korai stádiumban a betegségnek gyakran semmilyen tünete sincs. Mások olyan általános jellegű tüneteket észlelhetnek, mint a köhögés, a légszomj vagy a fogyás, és ezeket gyakran figyelmen kívül hagyják.

A nyugtalanítóbb tünetek, mint a mellkasi fájdalom, a véres váladék felköhögése, a zihálás vagy az ujjvégek dobverőszerű bedagadása és a körmök domborúvá válása általában csak a rák előrehaladottabb stádiumaiban jelentkeznek.

Előrehaladott daganatnál sokat segíthet a személyre szabott kemoterápia

Ann Longot is egy általános, fogmosás közben észlelt tünet késztette arra, hogy elmenjen az orvosához. – Ahogy kiöblítettem a számat, a vízben észrevettem egy kis pacát. Olyan volt, mint egy amőba – emlékezik vissza Ann.

Feltűnt neki, hogy a „paca” közepén van egy apró, piros folt is. Az utóbbi időben néha köhögött is kicsit, de egyébként egészségesnek érezte magát. Mindenesetre elment a háziorvosához, aki előbb röntgenvizsgálatra küldte, majd egy CT- és egy bronchoszkópiás vizsgálatot is elvégeztetett (ez utóbbi a hörgőtükrözés, amellyel a hörgőkben levő daganatos elváltozások kimutathatók).

Az asszony egy héttel karácsony előtt kapta meg a rossz hírt, és rögtön az jutott eszébe, mennyire megviselte a családját a férje elvesztése. – Hogyan mondhatnám ezt el a gyermekeimnek?
 

2004. január 24-én eltávolították Ann fél tüdejét, s azóta a rák nem újult ki. Korán észlelt (I. vagy II. stádiumú, lásd a keretes szöveget) tüdőráknál a műtét gyakran jó megoldás, és szerencsére nála is ez volt a helyzet. Ráadásul egy újabb, kevésbé invazív módszerrel (video-irányításos mellkasi műtét) a sebészek jóval kisebb bemetszésen keresztül tudják eltávolítani a beteg szöveteket, ami csökkenti a műtéti megterhelést és a gyógyulási időt.

Ha azonban a rák áttétes, azaz a szervezet más részeire is átterjedt, akkor a műtét nem feltétlenül a legjobb terápia. Napjainkban már számos olyan kezelés van, amelyekkel az előrehaladottabb állapotú rákos betegek élete is meghosszabbítható.

– A tüdőrákkal kapcsolatos gondolkodásunk nagyon sokat változott – mondja dr. Mina Gaga, az Athéni Mellkasklinika orvosigazgatója. – Ha a beteg általános egészségi állapota jó, a legkülönfélébb terápiákkal érdemes próbálkozni, az emberek olykor elképesztően jól reagálnak rájuk.

A szokásos kemoterápiás és sugárkezelések lassíthatják a daganat növekedését, összezsugoríthatják és elpusztíthatják a rákos sejteket. Ezeket a kezeléseket többnyire a műtétet követően, az esetleg visszamaradt rosszindulatú szövetmaradványok felszámolására alkalmazzák. Előrehaladottabb állapotú daganatok esetében viszont, amikor a műtét nem megoldás, rendszerint ezekkel kezdik a kezelést.

A tüdőrák stádiumai
1. stádium: korai szakasz; a daganat a tüdőre korlátozódik, ahol keletkezett, és nem terjedt szét.
2. stádium: a daganat továbbterjedt, de még csak kismértékben, általában a közeli nyirokcsomókra és esetleg a tüdők közötti vagy a szív körüli hártyákra.
3. stádium: a rák további áttéteket képzett, megjelent az érintett tüdővel azonos oldali mellkasfél más nyirokcsomóiban és a test egyéb részeiben is.
4. stádium: a daganat átterjedhetett mindkét tüdőre, az egész mellkasra és a szervezet más részeire, megtámadhatja a csontokat, az agyat, a májat és egyéb szerveket is.

Sokat segíthet a személyre szabott kemoterápia. Az ép sejtekhez hasonlóan a rákos sejtek életben maradásához és szaporodásához is szükség van növekedési faktorokra: a szervezetben termelődő hormonokra, fehérjékre és más anyagokra.

– Elvégezzük a rák genetikai elemzését – mondja dr. Eric Haura, a floridai Moffitt Rákkutató Központ kutatóorvosa. Ha az eredmény szerint a rákot bizonyos növekedési faktorok táplálják, akkor célzott gyógyszeres kezeléssel elérhető, hogy a beteg sejtek ne jussanak hozzá ehhez az „üzemanyaghoz”. Ez a módszer olykor „markáns eredményeket hoz”, mondja dr. Haura.

Arra is rámutat azonban, hogy ezek a szerek nem gyógyítanak ki a betegségből, mivel a rák idővel rezisztenssé válik velük (és más gyógyszerekkel) szemben. Amikor ez a helyzet áll elő, akkor újabb, a mutálódó rák kezelésére kifejlesztett szereket adhatnak. Közülük a leggyakrabban a bevacizumabot és a cetuximabot írják fel, amelyek azáltal hatnak, hogy nem engedik a rákos sejteket hozzájutni a számukra szükséges növekedési faktorokhoz. Ezek ellenanyagok; ezért immunterápiának is hívják a velük való kezelést.

A jelenlegi immunterápiák a tüdőrákos betegek csupán 20-30 százalékánál hatásosak. De ha hatnak, akkor rendkívüli az eredmény. – Egyes esetekben a daganat java része egyszerűen eltűnik – magyarázza dr. Haura; a hatás pedig akár évekig is tarthat.

A tüdőrák kutatásának történetében az egyik legígéretesebb felfedezés egy rák elleni új oltóanyag, a Kubában kifejlesztett CimaVax, amelynek hamarosan a klinikai vizsgálata is megkezdődik, előbb az Egyesült Államokban, majd Európában. A CimaVax hatására olyan ellenanyag képződik a szervezetben, amely hozzákapcsolódik az EGF nevű természetes növekedési faktorhoz. A megkötött EGF semlegesítődik, még mielőtt a rákos sejtek felhasználhatnák.

EGF nélkül „a rákos sejtek szaporodása lényegében megáll”, mondja dr. Kelvin Lee, a New York állambeli Buffalóban működő Roswell Park Rákkutató Intézet immunológiai vezetője. Amikor a CimaVaxot végstádiumú, agresszív rákban szenvedő pácienseken tesztelték, a vakcinára reagálók átlagosan 18 hónapig éltek még, míg a nem reagálók vagy nem kezeltek csupán 6 hónapig.

– A másik elképesztő dolog az – folytatja dr. Lee –, hogy a kezelés megkezdése után öt évvel a beoltott betegek mintegy 20 százaléka még mindig életben van. – A CimaVaxnak emellett gyakorlatilag egyáltalán nincs mérgező hatása, teszi még hozzá. – Egyszerűen csak egy injekciót kell havonta a karba beadni.

– Úgy gondoljuk, a szer a tüdőrák megelőzése szempontjából a legizgalmasabb. Az elképzelés szerint eleinte azokat oltanánk be, akiknek még nincs tüdőrákjuk, de nagy náluk a betegség kockázata. – Dr. Lee csak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet engedélyére vár, hogy megkezdje a CimaVax klinikai vizsgálatait tüdőrákos pácienseken – remélhetőleg már 2016-ban.
 

Ön is tehet azonban a tüdőrák kockázatának csökkentéséért. Dohányzik? Hagyja abba! A tüdőrák okozta halálozás veszélye a leszokástól számított tíz éven belül a felére csökken – bár később sem lesz olyan kicsi, mint azé, aki soha nem dohányzott.

– Úgy véljük, hogy a rák egy folyamat – magyarázza dr. Haura –, amely évtizedekkel korábban, a sejtek és a DNS károsodásával kezdődik. – Aztán, ahogy öregszünk, az immunrendszerünk, amely évtizedeken át megvédett bennünket az ilyen károsodásoktól, egyre gyengébben működik. De ha valaki csak akkor hagyja abba a dohányzást, amikor már tüdőrákos, várhatóan akkor is 50 százalékkal hosszabb lesz a túlélési ideje, mint annak, aki tovább pöfékel.

És persze minél előbb ismerik fel és kezdik kezelni a betegségét, annál jobbak lesznek az esélyei. Élő példája ennek Ann Long. Ma már 80 éves, több mint 20 éve nem dohányzik, és tizenkét év telt el az óta, hogy eltávolították a fél tüdejét. Aktív életet él, sokat utazik, többet mozog, mint sok negyvenéves, és pozitív az életszemlélete.

De talán mégis az mentette meg az életét, hogy hajlandó volt szembenézni a legszörnyűbb félelmével, és azonnal orvoshoz fordult. – A másokkal való beszélgetésekből tudom, hogy sokan a ráktól való rettegésük miatt nem mernek orvoshoz menni.

Ann emlékszik rá, hogy amikor 1976-ban ugyanez a betegség vitte el a férjét, az orvosok a fájdalom csillapításán kívül semmi mással nem tudtak segíteni neki. Az orvostudomány azóta hihetetlenül sokat fejlődött. – Most jöttem csak rá, milyen szerencsés vagyok, hogy ebben a korban élek – mondja.

Vote it up
148
Tetszett?Szavazzon rá!