Hippokratész tanácsai – nem csak orvosoknak

Az ókori görög orvos bölcsességeinek jó része mindenkire érvényes, nem csak a gyógyítókra

Kapcsolódó cikkek

Még ma is minden végzett orvosnak esküt kell tennie arról, hogy nem fog ártani a betegeknek – ez talán Hippokratész leghíresebb öröksége. – Hippokratész rájött, melyek az egészség megőrzésének legfontosabb, azóta a tudomány által is igazolt módszerei – mondja dr. David Katz, a Yale Egyetem Megelőzés-kutatási Központjának igazgatója.

Íme, öt hippokratészi szabály, amely kiállta az idő próbáját.

A séta a legjobb orvosság
– Hippokratész végezte az első klinikai vizsgálatokat azzal, hogy megfigyelte az embereket, és összehasonlította az egészségi állapotot meghatározó szokásaikat – mondja dr. Brian Clement, a Hippocrates Egészségintézet vezetője. A görög orvos észrevette, hogy az emberek „teste tömzsivé és puhává válik … mert sokat ülnek”, és hogy ez betegségekhez vezet. Azok, akik rendszeresen sétáltak, tovább maradtak egészségesek, így aztán ő is gyakran írt fel a pácienseinek testmozgást.

Mai fordításban: Mindössze napi 30 perc séta is csökkenti a cukorbetegség, a szívbetegség, a csontritkulás és egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. Az amerikai Országos Rákkutató Intézet legújabb, 650 ezer fős vizsgálata szerint heti 150 percnyi tempós séta átlagosan 3,4 évvel megnöveli a várható élettartamot a mozgásszegény életet élőkhöz képest. – Nincs gyógyszer, amely ilyen kedvező hatású lenne – mondja Clement.

Az embert nézd, ne csak a betegségét!
Hippokratész gondosan megvizsgálta páciensei vizeletét, székletét, váladékait és verítékét. Megfigyelte a személyiségüket, tanulmányozta az otthoni környezetüket, kapcsolataikat, étrendjüket, sőt még az arckifejezéseiket is, mielőtt felállította volna a diagnózist és hozzáfogott volna a kezelésükhez. – Szilárd meggyőződése volt, hogy nem érthető meg egy betegség az egész személy megértése nélkül – mondja dr. David H. Newman, a Mount Sinai Orvostudományi Egyetem Sürgősségi Ellátási Tanszékének egyik igazgatója.

Mai fordításban: Dr. Katz sok pácienst kezel elhízással. Már a beszélgetés elején rákérdez, nem élnek-e zűrös párkapcsolatban, szeretik-e a munkájukat vagy nem alszanak-e rosszul. – Rá kell jönniük, mi okozza a problémájukat – mondja dr. Katz –, csak úgy jöhetnek rendbe. Ha az egész személyt kezeljük, akkor a fogyás – és sok betegség – megoldása elképesztően egyszerűvé válik.

Az ételed legyen az orvosságod!
Hippokratész megfigyelte, hogy „akik alkatilag igen kövérek, hajlamosabbak korábban meghalni, mint a soványak”. Arra is rájött, hogy aki főleg friss, növényi alapú étrenden él, ritkábban betegszik meg, ezért kezeléseinek legfontosabb eleme általában a beteg étrendjének megváltoztatása volt.

Mai fordításban: – Bármilyen módon táplálkozik is, ha az étrendje zömmel feldolgozatlan élelmiszereken, sokféle friss növényi táplálékon alapul és csak kevés finomított cukrot tartalmaz, akkor valószínűleg egészségesebb lesz és tovább fog élni – mondja dr. Joel K. Kahn, a Reader’s Digest állandó szerzője.

Nézzük például a következő, igen meggyőző kutatási eredményt: egy 2013-as, a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent cikk több mint 7000 fő vizsgálata alapján megállapította, hogy a mediterrán jellegű étrenden élők körében 30 százalékkal kisebb a szélütés és a szívroham kockázata, mint azoknál, akik egyszerűen csak zsírszegény diétát követnek.

– A táplálék és az egészség közti kapcsolat kulcsa az epigenetika, vagyis annak a tudománya, miként hat az életmód és a környezet a gének működésére. A finomított cukrokat, állati eredetű telített zsírokat, illetve transzzsírokat, valamint mesterséges anyagokat tartalmazó feldolgozott ételek aktivizálhatják azokat a betegséget okozó géneket, amelyek másként talán tovább szunnyadtak volna. Az ilyen ételekből ráadásul hiányoznak a védő hatású tápanyagok is – teszi hozzá dr. Kahn.

Fő a mértékletesség!
Na jó, Hippokratész valójában ezt mondta: „Minden túlzás ellentétes a természettel.” Felismerte, hogy egy anyag kis adagban talán gyógyít, nagyobb adagban viszont árthat. Így például bort ajánlott az egészséges étrend részeként, valamint a szülési fájdalmak enyhítésére is, viszont azzal is tisztában volt, hogy ha betegei tartósan túlzásba vitték a borfogyasztást, köszvényessé váltak. Ha pedig sikerült mértéktartásra bírnia őket, akkor ez a betegség is megszűnt.

Mai fordításban: – Mindannyian szeretjük túlzásba vinni a jó dolgokat – mondja dr. Katz. – De még a testmozgás, a víz, a táplálékkiegészítők és az alvás is árthatnak, ha túlzásba viszik őket. Még a túl sok kelkáposzta is ártalmas, mivel gátolhatja a szükséges mennyiségű jód felszívódását a pajzsmirigyben.

Néha az a legjobb orvosság, ha nem teszünk semmit
Hippokratész idejében sok sarlatán tevékenykedett, akik veszélyes, felesleges és drága gyógymódokra beszélték rá a betegeket. – Hippokratész azonban úgy tartotta, amíg nem bizonyított, hogy egy orvosi kezelés használna, addig nem is szabad alkalmazni – mondja dr. Newman.

Mai fordításban: Ma, a modern orvostudomány korában az orvosoknak minden eddiginél nehezebb dolguk van, ha ellen akarnak állni a csábításnak, hogy különféle vizsgálatokat, beavatkozásokat, kezeléseket rendeljenek el.

– Azt szoktam mondani a betegeimnek, hogy a legjobb rendelkezésünkre álló diagnosztikai eszköz az idő – magyarázza dr. Katz. – Ha nem tudjuk, mit tegyünk, akkor ne tegyünk csak úgy „valamit”! Az orvosok hajlamosak rögtön vizsgálatokra, kezelésekre küldeni a pácienseiket akkor is, ha azok inkább csak árthatnak.

A hátfájás például általában úgy is elmúlik három hónap alatt, ha csak jegelik, melegítik, a beteg vény nélküli fájdalomcsillapítókat szed, és kíméletesen mozog. – A beteg mondhatja: „Nézze, szenvedek, muszáj tennie valamit”, és ez nagyon nagy nyomást jelent az orvosnak – fejtegeti dr. Richard J. Baron, az orvosok szakmai színvonalának javítása céljából alapított nonprofit szervezet, az Amerikai Belgyógyászati Tanács elnöke. Mindez olyan értelmetlen kezelésekhez vezet, mint például a meghűlés esetén rutinszerűen felírt antibiotikum.

– Segíteni biztosan nem segít, viszont allergiás reakcióhoz, gombafertőzéshez vagy veszélyes hasmenéshez vezethet, hogy az antibiotikum-rezisztens kórokozókról ne is beszéljünk – mondja dr. Baron.

Ezért aztán elengedhetetlen, hogy a beteg és orvosa együttműködjön a szükségtelen vizsgálatok és gyógyszerek elkerülése érdekében. – Ha orvosa gyógyszert akar felírni a kissé emelkedett koleszterinszintre vagy a normálisnál alig magasabb vérnyomásra, kérdezze meg, nem ajánlana-e előbb étrendi és életmódbeli változtatásokat – javasolja dr. Kahn.

Vote it up
162
Tetszett?Szavazzon rá!