Hogyan eddze az agyát?

Új kutatások segítségével mutatjuk be, miként előzheti meg a demenciát és őrizheti meg agya frissességét!

Napi egy keresztrejtvénnyel megelőzhető az időskori elbutulás?
A mindennapi rejtvényfejtéssel nem mozgatja meg igazán az agyát – ahhoz olyan kihívásokat kell találni, amelyek az újdonság erejével hatnak. Még egy 1999-ben végzett vizsgálat mutatta ki, hogy hiába válik valaki egyre profibbá a rejtvényfejtésben, ezzel a szellemi állapotot mérő érvelési és szókincsgyakorlatok tanúsága szerint nem ellensúlyozza az öregedés velejáróit. A SharpBrains nevű, agykutatással foglalkozó cég szerint, bár a keresztrejtvényfejtés eleinte serkentő, idővel rutinszerűvé válik, és mivel nem elég változatos, nem köti le teljesen az embert.

Mit tegyen? Ahhoz, hogy az agyát folyamatosan dolgoztassa, minél változatosabb kihívások elé kell állítania: például, ha a hétköznapokban pénzügyekkel foglalkozik, hétvégén ragadjon festőecsetet! Hasonló vonatkozik a fejtörőkre is: ne ugyanazt a típust ismételgesse – egyik nap keresztrejtvény, másik nap szudoku és így tovább.

Érdemes bízni az agyműködést serkentő szerekben?
Az amerikai National Institutes of Health 2010-ben több vizsgálat eredményeinek a feldolgozása után arra a következtetésre jutott, hogy több bizonyíték is cáfolni látszik a gyógynövényként ismert Ginkgo bilobának (páfrányfenyő) állítólagos Alzheimer-kórt megelőző hatását. Hasonlóképp több vizsgálat is kérdésessé tette a memóriajavító vitaminok és antioxidánsok hatékonyságát, nem találva bizonyítékot, hogy például a B12-, E-, C-vitaminok vagy a béta-karotin valóban javítana az enyhe kognitív zavarban (MCI) szenvedők állapotán.

Mit tegyen? Ha odafigyel az étrendjére, azzal sokkal többet segíthet, mint a különféle kiegészítők és gyógyszerek szedésével. Azt például több vizsgálat is alátámasztotta, hogy nemcsak a szívbetegség, hanem az időskori elbutulás veszélyét is csökkenti a mediterrán konyha – erre a sok olívaolaj, zöldség, gyümölcs, hal, a mérsékelt mennyiségű alkohol és a kevés húsból és tejtermékből származó telített zsír a jellemző. Egy nagy esetszámú 2009-es kutatás azzal az eredménnyel zárult, hogy aki öt éven át ilyen étrendet követett, az sikerrel csökkentette a demencia korai kialakulásának veszélyét, illetve ha már megjelentek az elbutulás első tünetei, ez az étrend segített a folyamat fejlődésének akadályozásában.

Kevesebb alkohol, több agysejt?
Ahogy az előbb is idézett SharpBrains fogalmaz, köztudott, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros hatással van az agyra. Habár a mérsékelt alkoholfogyasztás hatásáról az agy egészségével kapcsolatban még nem alakult ki konszenzus, egyes kutatások azt állítják, hogy nemtől függetlenül a kevés alkohol csökkentheti az Alzheimer-kór veszélyét (ellenben az alkohol teljes kerülésével). Szakértők szerint erre a magyarázat az alkohol érrendszerre kifejtett hatása lehet, az, hogy emeli a „jó” HDL koleszterin szintjét, valamint csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét.

Mit tegyen? Természetesen senki sem akarja az alkoholizmust propagálni, de ez nem jelenti, hogy egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani. Kevés alkohol (nőknek napi 10, férfiaknak napi 20 gramm) biztos, hogy nem árt, sőt a fenti kutatások szerint még segíthet is.

Tényleg agyserkentőek a számítógépes játékok?
Nem biztos, hogy azok a játékok a legjobbak az agyműködés szempontjából, amelyek pedig épp ezzel reklámozzák magukat. Egyes kutatások arra jutottak, hogy az akciójátékok, mint például a Medal of Honor vagy a Call of Duty jó hatással lehet a látásra és a koncentrálókészségre! A stratégiai játékok, mint a Rise of Nations pedig a memóriát dolgoztatja meg, állítja egy 2008-as cikkében dr. Arthur Kramer, az Illinois-i Egyetem pszichológia tanszékének professzora.

Mit tegyen? Mielőtt speciális játékokhoz fordulna, trenírozza agyát azokkal a közismert játékokkal, amelyekkel akár talán ebben a pillanatban is játszanak gyermekei a szomszéd szobában. Habár még nem sikerült bizonyítani ezeknek a játékoknak a hosszú távú hatását, a SharpBrains szerint remekül példázzák a korábban ajánlott, változatosságot nyújtó kihívásokat.

Nem szeretnék fogyni, azért viszont érdemes tornázni?
Mivel a testmozgást sokan szinte kizárólag a fogyással azonosítják, teljesen megfeledkeznek az agyra kifejtett kedvező hatásáról! A rendszeres testmozgás egyrészt segít új agysejtek képzésében, másrészt javítja az agy vérellátását is, több oxigént juttatva így az agyba. A SharpBrains szerint edzéssel lassítható az agy általában 40 éves kor körül kezdődő zsugorodása. Kutatások külön kiemelik az aerobikot, amely a leginkább hatékony az agysejtek és a köztük létrejövő kapcsolatok számának növelésében. Egy 2010-es vizsgálat szerint a fizikai aktivitás mértéke akár egy évtizedre előre meghatározza az ember agyméretét.

Mit tegyen? Ha a testedzéssel inkább az agyműködésén szeretne javítani, akkor szakértők szerint olyan feladatokat végezzen, amelyektől gyorsabban kezd dolgozni a szíve – ezt heti háromszor körülbelül 30-60 percig a tempósabb séta vagy biciklis edzés már biztosíthatja.

Vote it up
240
Tetszett?Szavazzon rá!