Hogyan lehet boldog?

Ki-ki saját kezében tartja a megoldás kulcsát, a boldogság ugyanis megtanulható

Egy kínai közmondás szerint: „Ha egy napig akarsz boldog lenni, idd le magad! Ha egy esztendeig, házasodj meg! De ha vágyad az örök boldogság, csapj fel kertésznek!”

Napjaink boldogságkutatói egyetértenek a régi kínaiakkal. Az 1970-es évek közepétől mind több „boldogságtanász” igyekszik földeríteni a boldogság lelki hátterét.

Íme, néhány megállapításuk:
1. A részegség valóban „rövid távú” boldogság, agyunk boldogságközpontját ugyanis hatóanyagok sokasága képes gyorsan és eredményesen serkenteni. A hatás azonban gyorsan elillan, helyébe lép a másnaposság, az adagot hamarosan emelni kell, így fönnáll a rászokás, a függőség kialakulásának veszélye.

2. Az élet kiemelkedő pillanatai nem biztosítanak egyenletes boldogságot, ám gyakran alapul szolgálnak a tartós jó közérzethez. Az első szerelem mámorából hosszú és boldog házasság fakadhat.

3. Ami viszont a kertészkedést illeti, az igen sokat magában foglal a hosszú távú boldogság tudományosan igazolt javallataiból, hiszen alkotó tevékenység, fizikai munka, összhangba hozza életünket a természet ritmusával, a virágok színpompája gyönyörködtet, a jó termés pedig elégedettségérzést kelt.
 

Persze nem mindannyian válhatunk kertésszé. Ezzel szemben mindenki boldog akar lenni – csakhogy mindenki másként fogja fel a boldogságot. David Myers amerikai pszichológus a következőképpen határozta meg: „annak folyamatos észlelése, hogy az adott életszakasz vagy az élet egésze tartalmas, értelmes és kellemes”. Myers és munkatársai kutatásaik során megkísérelték kifürkészni a boldog emberek titkát. Eközben sok mindent fölfedeztek.

A boldog emberek maguk irányítják az életüket
De legalábbis úgy érzik, hogy ez a helyzet. Nem a véletlen szeszélyéből esnek meg velük jó dolgok, inkább maguk idézik elő azokat. Vagyis sokkal jobban élvezzük a magunk által életre hívott boldogságot, mint azt, amely „érdemtelenül” pottyan az ölünkbe. Lottónyertesek vizsgálata kimutatta, hogy ezek a szerencsés flótások akár néhány héten belül, de legkésőbb egy évvel a nagy fogás után visszaesnek korábbi „szubjektív helyzetértékelésük” szintjére, sőt olykor még az alá is.

A boldogság ennélfogva meglévő és áhított javaink bonyolult összegződése. Ha mindent megkapnánk, kreativitásunk és kíváncsiságunk sorvadna el.

Igaz tehát a régi elv: a pénz nem minden. E vonatkozásban olyan, akár az egészség – egy bizonyos szintjéhez hamar hozzá lehet szokni, és minden további gyarapodás csupán némi érzelmi haszonnal jár.

Az értelem vagy a szépség éppoly kevéssé szavatolja a boldog életet, mint a jómód. Az előnyös külsejű és ragyogó elméjű egyéneket gyakorta irigység övezi, és bár másoknál esetleg többre juthatnak, ettől még nem boldogabbak az átlagnál.

A boldog emberek tevékenyek
A munka a boldogság sokszor alábecsült forrása. A magyar származású amerikai kutató, Mihaly Csikszentmihalyi nagyszabású felmérésében azt firtatta, szabadidejükben vagy munkahelyükön boldogabbak-e az emberek. A megkérdezettek számottevő többsége azt felelte, hogy természetesen szabadidejében!

Pedig a valóság másként fest. Csikszentmihalyi elektronikus csipogóval látta el vizsgálati alanyait, amellyel egy héten keresztül napjában többször érintkezésbe léphetett velük. Valahányszor a készülék megszólalt, viselőjének meg kellett állapítania, hogyan érzi magát az adott percben, és ezt naplóban kellett rögzítenie. Hogy mi lett az eredmény? A legtöbb boldog pillanatot a munkahelyen regisztrálták. A kísérlet alanyai szabadidejüket sok esetben idegesítőnek, unalmasnak vagy kiábrándítónak ítélték. A munka viszont oly mértékben lekötötte őket, annyira a lehetőségek határáig igénybe vette fizikai és szellemi képességeiket, hogy minden másról teljesen megfeledkeztek. Gyöngeségünk és lustaságunk legyőzése az egyik legjobb dolog az életben, mert erősíti az önbecsülésünket, ez pedig boldoggá tesz.

A jutalom örömet szerez
A boldog emberek azonban képesek arra is, hogy lazítsanak, elengedjék magukat. Noha megtanulták méltányolni a teljesítmény értékét saját életükben, nem emészti őket becsvágy. Ismerik az erőkifejtés és kikapcsolódás titkát. Aktív létüket az elmélkedés, ábrándozás és édes semmittevés szakaszai egészítik ki.

– A boldogság mércéje a pozitív eseményeknek a negatívakhoz viszonyított gyakorisága, nem pedig azok intenzitása – állítja Ed Diener amerikai pszichológus. A boldog ember gyakran érzi jól magát, sok apróságnak tud örülni – jó falatok, zene, vidám társaság –, és beépíti ezeket hosszabb távú céljaiba. Ugyanakkor az is igaz, hogy akik csak az élet nagy dolgaira képesek összpontosítani – például házvásárlás, a vállalatvezetői pozíció megszerzése vagy egy világ körüli utazás –, és esetleg huzamos ideig eredmény nélkül törekszenek ezek felé, azokra a végén nagy valószínűséggel csalódás vár.

Ha nem érjük el, amiért fáradozunk, az vagy kudarcélményhez vezet, vagy még több időt és energiát fecsérlünk el helytelen célokra. Ezért olyan fontos, hogy igényeink és lehetőségeink egyensúlyban álljanak. Akár túlzottan a jövendő célokra összpontosít valaki, akár túl sokat rágódik az elszalasztott esélyeken, kizökken egyensúlyából. A boldog emberek gyakran realisták, képesek józanul felmérni céljaikat és lehetőségeiket.

Mások társasága boldoggá tesz
Aki boldog, bízik abban, hogy a többiek kedvelik és becsülik, ugyanakkor rengeteg időt és fáradságot fordít társas kapcsolataira, szorosabbra fűzi a kötelékeket azokkal, akik fontosak a számára.

A boldogság forrásait kutató szinte minden vizsgálat kimutatta, hogy az ember másokkal együtt éli át leggyakrabban és legmélyebben a boldogságot. A szerelem, a barátság, az ismeretségi kör legtöbbünk számára a boldogság sarokköve. A segítségnyújtás, a dolgok megbeszélésének lehetősége és az együttműködés csupán néhány a jó kapcsolatrendszer kedvező tényezői közül. A jó társas kapcsolatok kialakítására irányuló lankadatlan erőfeszítés hosszú távon a legjobb befektetés az egészség, megelégedettség és boldogság érdekében, és a depresszió, a félelem, a magány hathatós ellenszere.

A boldogság megtanulható
Bizonyos sajátságok megkönnyítik, hogy boldoggá váljunk. Ilyen egyebek között a derűlátás, a határozott önbecsülés és a kifelé fordulás. Ezek a jellemvonások részben genetikusan meghatározottak. A bosszankodásra, szorongásra, búskomorságra vagy borúlátásra való hajlamot erősen befolyásolják az agyban jelen lévő kémiai hírvivő anyagok, a neuropeptidek.

Ám ha a negatív érzések iránti hajlandóságunk részben biológiailag belénk van is programozva, azért még nem okvetlenül csökkenti esélyeinket a boldogságra. Tőlünk és környezetünktől függ, milyen gyakran és erősen élünk át pozitív érzéseket, amelyek révén tehetünk valamit örökletesen boldogtalan beállítottságunk ellen. A boldogtalanság-érzés iránti fogékonyság lehet velünk született hátrány, de a boldoggá válás képessége nincs a vérünkben. El kell sajátítanunk.
 

A boldog emberek vizsgálata elárulja, mi nyom a legtöbbet a latban. Öt tanácsot mindenesetre érdemes megszívlelni:

1. Tanulja meg élvezni a pillanatot! Bármit tesz is, csinálja teljes összpontosítással!

2. Munkájában és szabadidejében keressen igazi kihívást jelentő feladatokat!

3. Fordítson időt és energiát az önhöz közel állókra!

4. Koncentráljon élete legfontosabb mozzanataira! Tegyen különbséget a kínálkozó dolgok között!

5. Gyakoroljon önfegyelmet! Nem szerencsés, ha erőltetni próbálja a boldogságot!

Vote it up
17
Tetszett?Szavazzon rá!