Hogyan zajlik a pápaválasztás?

Ismerje meg, mi is történik pontosan, amikor a bíborosok összegyűlnek, hogy kinevezzék az új egyházfőt

Kapcsolódó cikkek

Bár az elmúlt közel 2000 évben több, mint 260-szor megtörtént, egy új pápa megválasztását mégis titokzatosság lengi körül. Az alábbiakat biztosan tudhatjuk.

A szavazás előtt
A procedúra akkor veszi kezdetét, amikor a bíborosi kollégium dékánja Rómába rendeli a testület tagjait, hogy részt vegyenek a pápaválasztó konklávén. A politikai választásokkal ellentétben itt senki nem jelölteti magát, és nem is kampányol, hogy pápa lehessen. Bár a konklávét megelőző hetekben szövevényes hatalmi játszmák zajlanak a színfalak mögött, elvileg a bíborosi kollégium bármelyik tagját megválaszthatják.

Amikor a bíborosi kollégium minden tagja megérkezett Rómába, a konklávét előkészítő gyűléseket, ún. általános kongregációkat tartanak. Itt egyrészt áttekintik a konklávéval kapcsolatos szabályokat, másrészt különböző, az egyházat érintő kérdéseket tárgyalnak meg. Egyesek szerint a gyűléseket inkább a hosszadalmas beszédek jelemzik, nem pedig az érdemi egyezkedés, mely esetleg befolyásolhatná az egyes résztvevők döntéseit.

Konklávé: a világtól elzárt döntés
Ha az összes bíboros és meghatalmazott helyettes felkészült a szavazási eljárásra, a bíborosi kollégium összehívja a konklávét a Sixtus-kápolnába. Csak a 80 évesnél fiatalabb bíborosok jogosultak szavazásra; ez alapján jelenleg 117 bíboros szavazóképes, de ketten közülük márciusban betöltik 80. évüket, így kiesnek a szavazásból. A kápolna ajtajait szalagokkal és viasszal lepecsételik. A bent lévők titoktartási esküt tesznek, melynek megszegése az egyházból való kiközösítést vonja maga után.

A kommunikáció a külvilággal teljesen megszűnik: a bíborosok és a személyzet nem használhat mobiltelefont, nem olvashat újságot, és semmiféle üzenetet nem küldhetnek vagy fogadhatnak kintről. High-tech óvintézkedésként az egész kápolnát elektronikusan átfésülik, lehallgató készülékek után kutatva.

A választók nem is olyan rég még az apostoli palotába (a pápa lakhelyére) bevitt ágyakon aludtak, amíg a döntés meg nem született. Az 1990-es években aztán II. János Pál pápa felépíttette a közelben a Szent Márta-házat, ahol a bíborosok ma megszállhatnak. A ház és a Sixtus-kápolna közötti utat vagy kisbuszon vagy gyalog, szigorú felügyelet mellett teszik meg, nehogy kapcsolatba léphessenek a külvilággal.

A szavazás: kétharmados többséggel dől el, ki lesz az új pápa
A bíborosok a kápolna falával párhuzamosan, sorokban foglalnak helyet, Michelangelo Utolsó ítéletével a háttérben. Mindegyikük kap egy szavazócédulát, melyre ráírja jelöltjének, bíborostársai egyikének a nevét. Minden szavazó odajárul az oltárhoz, és a cédulát leteszi egy tálcára. Ezeket végül egy közös tartóba borítják. Először a cédulák megszámolása következik, hogy ellenőrizzék, ugyanannyi-e a szavazat, mint a szavazásban részt vevő személy. Majd az előzőleg kisorsolt három szavazatszámláló bíboros közül az egyik hangosan felolvassa a cédulákon szereplő neveket.

Ahhoz, hogy egy jelölt pápa lehessen, a jelenlevő bíborosok legalább kétharmadának a szavazatát kell elnyernie. A jelöltek saját magukra adott szavazatai nem számítanak bele a kétharmados többségbe. Ha az első szavazás során senki nem kapja meg a kellő számú voksot, nem sokkal később új fordulót tartanak. Naponta összesen négy szavazás lehetséges: kettő délelőtt, kettő délután. Harminc sikertelen forduló után a bíborosok a két legtöbb szavazatot megszerzett jelölt közül kell, hogy kijelöljék a pápát.

Bár a konklávé eseményei titkosak, az általános értesülések szerint nem jellemző odabent sem a vita, sem a tanácskozás. A szavazás csendben zajlik, a bíborosok pedig azt mondják, leginkább imádkozással múlatják az időt. Egy bíboros, aki már három konklávén is részt vett, állítólag így nyilatkozott: „Ha bárki láthatná, mi történik odabent, halálra unná magát”.

A bejelentés: a kétféle szín kulcsa
A szavazócédulákat minden menet után egy speciális kemencében égetik el. Ez egy 18 méter magas kéményhez csatlakozik, mely a Szent Péter térről is látható. 1878 óta a bíborosi kollégium a kéményből felszálló füstöt használja a döntések nyilvánosságra hozatalára. Ha a választás nem hozott új pápát, a füst fekete színű. A sötét szín eléréséhez a bíborosok nedves szalmát tettek a tűzre, de néhány alkalommal zavart okozott, hogy a füst nem volt elég fekete. Manapság a füstöt már vegyszerek hozzáadásával sötétítik.

Amikor végül egy személy elegendő szavazatot kap, a bíborosi kollégium dékánja megkérdezi tőle, elfogadja-e a hivatalt. Ha igen, az adott bíboros bejelenti, mi lesz a pápai neve. A bíborosok engedelmességi fogadalmat tesznek, majd az új pápa rögtön felölti a pápai öltözetet. A szavazatokat újfent elégetik, ám semmit nem adnak hozzá, ami megszínezze a füstöt, ezért az fehéren száll fel, jelezve a döntést a világnak.

A protodiakónus bíboros ezután kiáll a Szent Péter térre néző erkélyre, és bejelenti: „Habemus papam”, ami azt jelenti: „van pápánk”.

Vote it up
367
Tetszett?Szavazzon rá!