Hollywoodból a szeméttelepre

Scott Neeson, a neves producer hátat fordított a jólétnek, hogy segítsen Kambodzsa éhező gyermekein

Kapcsolódó cikkek

Örömkiáltások harsannak fel a nyomortelepen, amikor a gyerekek megpillantják a hórihorgas, vörös hajú férfit. – Scott papa! Scott papa!

Boldogan szaladnak Scott Neesonhoz, megragadják a kezét, átölelik a lábát, és próbálnak felmászni a karjába. A nagyobb gyerekek és a felnőttek hangosan köszöntik, amerre jár. Sokan hagyományos kambodzsai tiszteletadással üdvözlik: összeillesztik a tenyerüket, és meghajtják a fejüket.

Alighogy megérkezünk a Kambodzsa fővárosa, Phnompen határában fekvő Steung Meanchey sötét és zsúfolt nyomortelepére, az 55 éves Neesonon máris fürtökben lóg a mezítlábas, rongyos aprónép.

Körös-körül minden csupa szemét: rothadó ételmaradékok, szakadt nejlonzacskók, üvegcserepek. A levegő pállott és bűzös. A roskatag viskók lakói a város hulladékának újrahasznosításából élnek. Több ezren vannak. Sokan a munka reményében jöttek a fővárosba, ám nem sikerült állást találniuk, és itt kötöttek ki. Rengeteg az alkoholista és a drogbeteg.

Neeson szinte minden este ellátogat a telepre, ahogy ő mondja, „egészségügyi sétát” tesz. Valójában ilyenkor követi nyomon pártfogoltjai életét. Alapítványa, a Cambodian Children’s Fund (CCF) több mint 2000 gyermeknek és családjának nyújt ételt, lehetőséget az iskolába járásra, és rengeteg egyéb támogatást. Körútjai során az itt lakók sokféle dolgot kérnek Neesontól: ennivalót a családnak, segítséget rizstermesztéshez. Egy apa elpanaszolja neki, hogy a gyermeke beteg lett, és Neeson megígéri, hogy megpróbálja kórházba juttatni.

Neeson jól ismeri a Steung Meanchey telepet. Először tizenegy évvel ezelőtt látogatott ide. Akkoriban az ausztrál férfi Hollywood egyik legsikeresebb producerének számított. A Sony Pictures marketingalelnökeként mindene megvolt, amit az álomgyár ígérhet: siker, milliódolláros fizetés, hatalmas villa és jacht, luxusautó, híres barátok…

Soha ilyen nyomorúságot nem tapasztaltam, de még csak elképzelni sem tudtam azelőtt

– De valami hiányzott – mondja Neeson, miközben megállunk egy kunyhó előtt. Az ajtóban töpörödött, ősz hajú anyóka mosolyog rá. – Nem éreztem igazán boldognak, teljesnek az életem. – Így hát fogta magát, szabadságot vett ki, és nekivágott, hogy motorkerékpárjával bebarangolja Ázsiát. Nem jutott messzire: első és egyben utolsó állomása Kambodzsa volt. Amit ott látott, megváltoztatta az életét.

– Soha ilyen nyomorúságot nem tapasztaltam, de még elképzelni sem tudtam azelőtt – mondja Neeson a közeli, azóta lezárt szeméttelepen tett első látogatásáról. Száz meg száz kambodzsai keresgélt a hegyekbe hordott mérgező szemétben. Tárgyak után kutattak, amelyeket eladhatnának a hulladékfeldolgozóknak. A rongyokba öltözött gyerekek láttán Neeson szíve összeszorult: legtöbbjük meztelen, fekélyes lábbal hágott a szemétdombra. Egyik sem mosolygott.

Neeson borzadva nézte, amint a naptól és mocsoktól fekete nők, férfiak és csontig soványodott gyerekek egymást félrelökve rohannak a konvojban érkező kocsikhoz, és próbálnak minél közelebb kerülni a friss szemétkupacokhoz.

Elhatározta, hogy segít rajtuk. Visszatért Hollywoodba, és hatalmas összeget utalt el kambodzsai barátjának, akit a gyerekek támogatásával és iskoláztatásával bízott meg. Minduntalan felrémlett azonban előtte a szemétdombokon keresgélő apróságok képe, s úgy érezte, ennél jóval többet kell tennie.

Egy év alatt felszámolta fényűző életét: otthagyta a munkáját, mindenét eladta, és Phnompenbe költözött. Vagyonából létrehozott egy alapítványt a kambodzsai gyerekek megsegítésére. A CCF otthonában kezdetben 45 gyermek lakott, illetve tanult. Az első év végére 100-an voltak, újabb év elteltével a létszám megduplázódott. Ma az alapítvány több mint 2000 gyermekről gondoskodik, és 500 embert foglalkoztat.

Nem örökbe fogadják a gyerekeket, csupán megállapodnak a szülőkkel a gyerekek elszállásolásáról, étkeztetéséről és bentlakásos iskolai oktatásáról. A diákok angolt meg informatikát is tanulnak, és szakmai képzéseken vehetnek részt. Az alapítvány emellett napközit, óvodát, orvosi rendelőt, szülőotthont, közösségi házat, továbbá a veszélyeztetett, bántalmazott gyerekek részére menhelyet üzemeltet, s gondoskodik a szülők szakképzéséről is.

Neeson fáradhatatlanul igyekszik támogatókat találni, hogy biztosítsa az alapítvány működéséhez szükséges évi ötmillió dollárt. A támogatók közt olyan filmes mogulok és hírességek vannak, mint Roland Emmerich rendező-producer, Heather Graham színésznő vagy a Viacom és a CBS tulajdonosa, Sumner Redstone, aki négymillió dolláros adománnyal járult hozzá a CCF tevékenységéhez. Egy névtelen jótevő egymillió dollárt utalt az alapítvány számlájára, miután a Reader’s Digest ausztrál kiadásában olvasott Neeson munkájáról. A világ minden tájáról érkeznek adományok.

Bár Neesonnak a támogatásokért sokat kell utaznia, akkor a legboldogabb, ha visszatérhet Phnompenbe. A CCF valamennyi kis pártfogoltját személyesen ismeri.

Sétánk végeztével visszatérünk a központba, és Neeson bemutatja nekem Ang Srey Momot, akivel öt éve találkozott a szeméttelepen. A csillogó szemű 21 éves lány harmadik osztályos korában félbehagyta az iskolát, amikor Neeson helyet kínált neki a CCF intézményében. Ma már folyékonyan beszél angolul, és nyelvórákat tart a kicsiknek. Elvégzett egy szakiskolát, és saját tervezésű ruháiból nemrég bemutatót tartott egy bangladesi ruhagyárban. – Scott a jövőt ajándékozta nekem – mondja Ang, aki divattervezőnek készül.

Tavaly a CCF első középiskolás végzősei mind felsőbb iskolában tanultak tovább, ami igen nagy eredmény Kambodzsában. – Ők lesznek a jövő vezetői – mondja büszkén Neeson. – Nagy álmom, hogy lássam, amint felnőttként a hozzájuk hasonló sorsú kambodzsaiak megsegítésén munkálkodnak…

A gyerekek jó úton haladnak efelé, hála az embernek, aki nem nézte tétlenül a szenvedésüket.
 

A Reader's Digest 2010. júliusi számában bővebben írtunk Scott Neesonról. Az alapítványról itt talál további információkat angolul.

Vote it up
272
Tetszett?Szavazzon rá!