Igen, ez Cannes!

Három emberöltő óta ugyanaz a család fotografálja a világ talán legjelentősebb filmfesztiválját. Íme, felvételeik legjava

1938 óta Auguste, Henri és Gilles Traverso – ugyanazon család három nemzedéke – fotografálja a világ leghíresebb filmfesztiválját. Vegyünk szemügyre párat az általuk készített 300 ezer fénykép közül, amelyek mindig tisztelettel mutatták be a sztárokat.

A régi szép időkben mindössze maroknyian voltak, manapság viszont több mint 300 fotós hadakozik a vörös szőnyegen felvonuló sztárok mosolyáért.

– Az ötvenes évektől a hetvenes évek végéig a hollywoodi nagyságok testőrök nélkül járkálhattak és barátságos légkörben fotóztathatták magukat – jegyzi meg Gilles Traverso. – Aztán elérkezett az üzlet és a televízió korszaka. Manapság a sztárok napirendje olyan zsúfolt, hogy közvetlen kommunikációra alig van mód.

1955. Egy kecses mozdulat megörökítése kedvéért Henri Traverso megkérte Brigitte Bardot-t, hogy fusson a tengerparton. Az akkor még kezdő színésznő készséggel teljesítette a kérést. 1997-ben Gilles Traversót, Henri fiát felhívta valaki telefonon. A BB mellett szaladó kisfiú ráismert magára. Azóta nemzetközi üzleti jogász lett belőle. (A kép nagyobb változatához kattintson!)
 

1955. Grace Kelly illedelmesen pózol Henri Traversónak a Carlton teraszán. – Apám elmondta, hogy Grace Kelly cinkos baráti viszonyt alakított ki a fotósokkal – meséli Gilles Traveso. – Ez után a fényképezkedés után például valamennyiüket meghívta egy italra egy kikötői bisztróba. – A cannes-i jelenlét örökre megváltoztatta a Hitchcock-filmekben népszerűvé vált fiatal színésznő életét, ugyanis itt találkozott Rainier monacói herceggel, és egy esztendő múlva a világ legelragadóbb hercegnője lett.
 

1959. Csodálatos év Yves Montand számára, aki egy amerikai turné során válik nemzetközi sztárrá. De egyelőre még itt van egy Henri által megörökített mulatságos helyzetben, amely remekül summázza a Traverso-stílus szellemét: megörökíteni a pillanatot, legyen bár mulatságos vagy fontos, hogy nyoma maradjon. Montand, miután nem a szmokinghoz illő zoknit húzott, a Carlton lépcsőjén pótolja a mulasztást. Az összesereglett bámészkodók, akik a fesztiválra vonuló sztárokra várnak, álmélkodva figyelik a jelenetet.
 

1993. Catherine Deneuve és Chiara Mastroianni. E fotózáson, amelyet a fesztivál fotóriporterek sokasága számára szervezett, folyamatosan villogtak a vakuk. És mégis: Gilles Traveso anya és lánya szelíd álmodozó arckifejezésének megragadásával elhiteti velünk, hogy a két filmcsillag egyedül neki állt modellt: – A Fesztiválpalota tetőteraszán történt. Azért jöttek, hogy André Téchiné Legkedvesebb évszakom című filmjét reklámozzák, és ekkor jelentek meg először együtt ebből az alkalomból. Nem lehetett kihagyni!
 

1976. Marcello Mastroianni a Carlton bárpultjánál. – Mintha a mixer felé küldött mosoly azt mondaná: „Ugye, te szóltál neki, hogy itt leszek?” – Pontosan tudja, hogy jelen van egy fotós, de ez egyáltalán nem zavarja – magyarázza Gilles. – Apámnak állandó bejárása volt a Carltonba, és nagyon jól ismerte a személyzetet. Mint általában, most is csak három-négy felvételt készített, aztán nem alkalmatlankodott tovább. – A korrektség és a tapintat mindig meghozta gyümölcsét.
 

1995. Sharon Stone, az Elemi ösztön felejthetetlen főszereplője két (csokornyakkendős) rendőr vigyázó szeme és a kis állólétrák tetején gubbasztó fotográfusok lencséi előtt integet, mosolyog. – Szemkápráztató ruhájával és csillogó ékszereivel ő jelképezi a fesztivál végtelen fényét és ragyogását – mondja mosolyogva Gilles Traverso. Az ilyen elbűvölő megnyilvánulások teszik a világ legcsodásabb álomgyárává ezt az évenkénti találkozót.

Vote it up
318
Tetszett?Szavazzon rá!