Jótett Nyrt.

Öt kávét kérünk. Kettőt magunknak és hármat felfüggesztve – így indított az a körlevél, amelyből itthon is megismerhetővé vált ez a „népszokás”

Kapcsolódó cikkek

A facebookos üzenőfalakon a futótűz gyorsaságával elterjedt sztori szerint a kávézó vendég ekkor megkérdezi a barátját, hogy mi az a „felfüggesztett” kávé. Várj egy kicsit, és meglátod – hangzik a válasz. „Hirtelen egy kopott ruhába öltözött, koldusnak látszó férfi lépett be az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult. Van egy felfüggesztett kávé a számomra? Ekkor megértettem. A vendégek a saját fogyasztásukon kívül előre kifizetnek egy vagy több kávét azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak.”

A legvalószínűbb helyszín Olaszország, a felfüggesztett kávé (caffe sospeso) ugyanis a múlt század eleji Nápolyból ered. A valamivel jobb módú helyiek így próbálták meg a környék szegényebbjeit a közösségben tartani, akik a kávézóba betérve a meleg ital mellett ücsörögve továbbra is elcseveghettek a többiekkel, azaz a mindennapi társadalmi élet részesei maradhattak. Olaszországban az 1960-as évekre a jólét növekedésével elmaradoztak az előre kifizetett kávék. 2008-ban azonban jött a világválság, illetve egy olasz író – Luciano De Crescenzo –, akinek a novellái nyomán Itáliában újra szokássá lett előre kifizetni egy-két kávét vagy szendvicset a szegényebbeknek.

Magyarországra is a Facebookon keresztül jutott el az ötlet. Ez azonban önmagában vajmi kevés lenne ahhoz, hogy itt is szokássá váljon előre fizetni bármit is a társadalom szegényebbjeinek. Kellett még hozzá négy önkéntes jóakarata és szívós, hosszas munkája. Gáspár Katalin és a Magyarországon „Adj egyet ajándékba” néven terjedő mozgalom civil szervezői szerint talán ez a legfontosabb: a jóakarat. No meg a szívós szervezőmunka.

Ugyanakkor tény, hogy ők négyen – Gáspár Katalin, Papp „Gini” Gyöngyi, Galambos Róbert és Csibi Katalin – néhány hét alatt szinte a semmiből annyit értek el, amennyiről egy világcég milliós reklámbüdzsével rendelkező márkaépítője legfeljebb csak álmodik. A négy szervező a Facebookon április közepén indította el a kezdeményezést, s eddig több mint háromszáz vendéglátóhely csatlakozott hozzá. A mozgalom Facebook-oldalát már több mint 14 ezren kedvelik, és hetente kétszázezren nézik meg.

Egy világcég márkaépítője csak álmodik arról, amennyit ők négyen pár hét alatt elértek

A fotóriporter végzettségű, ám azóta a kiskereskedelmi életet és a vendéglátást is megjárt Papp „Gini” Gyöngyinek egy amerikai ismerőse küldte át a Facebookon a pluszkávé történetét angolul. Gini lefordította, majd kirakta a saját oldalán, amivel gyakorlatilag lavinát indított el. Egy nap alatt nyolcezren osztották meg a történetét. Közben a Facebookon Csibi Katalin üzenetet küldött Gininek, azt ajánlva, hogy fogjanak össze, szervezzék és csinálják együtt ezt a kezdeményezést. Ketten rakták össze egy fél nap alatt a „Suspended Coffee Magyarország” oldalt, amelyhez szinte ugyanaznap társult Gáspár Katalin és segítője, Galambos Róbert. Mára kialakult a munkamegosztás: Gini gondozza az oldalt, írja a történeteit, Csibi Katalin az adminisztrátor, Galambos Róbert pedig a marketing- és sajtókapcsolatokkal foglalkozik, míg Gáspár Katalin szervezi a vendéglátósok között, hogy a pluszegykávé mihamarabb elterjedt szokássá válhasson. Azt is ki kell találniuk, hogy működhet a pluszegykávé rendszere a mindennapokban.

Az egyéni jótékonyság ugyanis gesztus, ám a jótékonysági közösség szervezése valóságos szakma. Galambos Róbert számára – aki a Petőfi Csarnok egyik szervezőjeként tanult bele, mit jelent közösséget, hálózatot építeni – a választóvíz 2001 volt. Akkor a fejébe vette, hogy önkénteseket toboroz az árvíz által elöntött kis tiszai falvakba. – A házak vályogtégláinak alsó sorait elmosta az árhullám – meséli Róbert. – Az jutott eszünkbe, hogy ha odamegyünk, és gyorsan lebontjuk a sérült házak tetőszerkezetét és falait, akkor megmentjük az értékes építőanyagokat. Így az árvízkárosultak hamarabb és jóval kisebb költséggel tudják újraépíteni a házukat.

Az eredetileg óvodapedagógus végzettségű, ám az 1990-es években internetes vállalkozóvá lett Gáspár Katalin egy szuszra nem tudná felsorolni, mennyi jótékonysági akcióban vett részt szervezőként. Néhány éve Domján Katalinnal közösen hozták létre a Lea Alapítványt, amelynek átmeneti otthonában – gyakran erőszak áldozatává vált – leányanyák hozhatták világra első gyereküket. A babák számára fontos volt a friss almapüré: Katalin beült a kocsijába, és végigjárta a környék összes zöldségesét. Hamar kiderült, hogy szinte mindegyiknél akadt néhány kiló gyümölcs, amely amúgy is a nyakán maradt volna és amelyről jó szívvel le tudott mondani.

A legkisebb büdzsével alighanem a civilben könyvelő Csibi Katalinnak sikerült jótékonysági akciót összehoznia, amikor a télen ötödmagával megszervezte a „Hajlék” csoportot, a változatosság kedvéért ismét csak a Facebookon keresztül. – Vettünk pár kiló kenyeret, zsírt, hagymát, és bevittük az egyik krízisszállóra – mondja Katalin. A kenyérre és a zsírra vagy főtt ételre valót a baráti körben dobták össze. – Háromezer forintból ötven embernek lehet ételt adni – mondja.

Az „Adj egyet ajándékba” mozgalomhoz visszatérve: a nemzetközi szinten terjedő kezdeményezéshez már nagy világcégek is csatlakoznak, így például az amerikai kávézóláncóriás, a Starbucks, a felfüggesztett kávék árát átutalja egy jótékonysági alapítványnak. Igaz, ez a Starbucksnak kőkemény üzlet is: így ugyanis egy nagy imázskampány töredékéért tud a közösség előtt szociálisan felelős cégként mutatkozni.

Az „Adj egyet ajándékba” ötlete Magyarországon is tovább fejleszthető: van már olyan élelmiszer-ipari cég, amely fantáziát lát abban, hogy olyan kávéscsomagokat dobjon piacra, amelyben ajándék kávé lesz – azt majd a vásárlóra bízza, hogy a pluszkávét odaadja-e ajándékba valamely nélkülözőnek.

Arra viszont nincs igazán válasz, hogy a négy magyar szervezőnek és önkéntesnek miért éri meg, hogy pénzét és gyakorlatilag minden szabad idejét évek óta jótékony akciókra áldozza. Ahogy egyébként politikusok sem óhajtanak lenni, bár ismerőseik gyakran dobják ezt be ötletként.

Ők tulajdonképpen egy céget alkotnak, a Jótett Nyílt Részvénytársaságot, amelyben bárki partner lehet. A kvartett számára ezek az akciók egyfajta életformát jelentenek, amúgy erre ugyanúgy rá lehet szokni, mint bármilyen más hobbira. Adakozásból meggazdagodni természetesen nem lehet – mondják. Viszont a közhiedelemmel ellentétben elszegényedni sem.

Vote it up
256
Tetszett?Szavazzon rá!