Jaj, a hátam!

Mitől fájhat? Kinek melyik gyógymód lehet hatásos? Segít, ha pihenteti? Hasznos tanácsok és forradalmian új kezelések a világ vezető szakértőitől

Renate Mangold 57 éves stuttgarti könyvszerkesztő hosszú órákat ült az íróasztala mellett, és a háta gyakran sajgott. A fájdalom hullámokban tört rá, aztán enyhébb lett, és ő megtanult nem tudomást venni róla.

Aztán 2010-ben egy jót táncolt az unokahúga esküvőjén, és a hátfájás már nehezebben múlt el. Amikor pedig Frankfurtba repült a híres könyvvásárra, ott a hivatalos megbeszélései közben is bele-belenyilallt a derekába a fájdalom. Ő azonban továbbra sem törődött vele.

Végre elérkezett a pihenés ideje: hétvége egy bajor gyógyfürdőben, ahol kényeztetheti elgyötört hátát. Vasárnap este kipihenten és boldogan bújt a takaró alá. Másnap reggel azonban olyan iszonyatos fájdalomra ébredt, hogy felkelni sem tudott. – A párom segített ki az ágyból, ő segített felöltözni, aztán ő hívta fel az orvost – emlékezik vissza Renate.

Felkereste az ortopédust, aki rossz hírt közölt vele: a hátpanaszait porckorongsérv okozza, amelyet tovább már nem hagyhat figyelmen kívül.

Mitől fáj a hátunk?
Hátfájás mindig is létezett, ám a modern életvitel, különösen az ülő, főként számítógépes munkák tovább fokozzák a hátgerinc, az izmok és a porckorongok korral járó, illetve erőbehatások okozta károsodását.

– Általában görnyedtek vagyunk – mondja dr. Kristopher Karvelas, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ rehabilitációs szakembere. – A rossz tartás megterheli a hátgerincet, s ez idővel fájdalmakat okoz.

A becslések eltérők, de alig akad olyan ember, akinek soha nem fáj a háta – a felnőtt lakosságnak nagyjából a fele évente legalább egyszer hátfájástól szenved. Amint pedig azt Renate Mangold is kénytelen volt megtapasztalni, a tartós hátproblémák gyakran diszkogén eredetűek, azaz a gerinc porckorongjai okozzák.

– A diszkogén fájdalom a hátfájások első számú oka a 30 és 60 év közöttieknél – magyarázza Maarten van Kleef professzor, a Maastrichti Egyetem Orvostudományi Központjának fájdalomspecialistája.

Fontos a diagnózis
A porckorongok a hátgerincet alkotó csigolyák közötti réseket kitöltő párnaszerű képződmények. A szívós külső rétegből és puhább, zselés belső részből álló korongok lengéscsillapítóként működve csökkentik a terhelést, amely a gerincet éri járás, ülés, futás vagy emelgetés közben.

A porckorong külső rétege azonban idővel megrepedhet, így a zselés anyag kiszivároghat. A fájdalmat viszont nem maga a repedés okozza, hanem az, hogy a sérült porckorong belseje kitüremkedve nyomást gyakorol egy idegre. Az is előfordul, hogy a kiszivárgó anyag gyulladást okoz a környező szövetekben, ami szintén fájdalomhoz vezethet.

Az idegek nyomás alá kerülése a hát- és lábfájás mellett gyakran okoz zsibbadást, csiklandozó érzést a lábban, sőt akár a végbél és a húgyhólyag működését is megzavarhatja.

Mivel a porckorongsérv CT- és MRI-felvételekkel is kimutatható, azt gondolhatnánk, hogy a diagnózist könnyű felállítani. Ez azonban nem egészen igaz, állítják a Reader’s Digest által megkérdezett szakértők.

Dr. Charles Argoff neurológus, az Albany Egészségügyi Központ Általános Fájdalomcsillapítási Centrumának igazgatója egy 1994-es vizsgálatot ismertet, amelyből kiderült, hogy a bármely okból MRI-vizsgálaton átesett 30 év feletti személyek 50 százalékának volt porckorongsérve. Ezek azonban nem szükségszerűen vezettek hátfájáshoz.

– Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne tulajdonítsunk a kelleténél nagyobb jelentőséget az MRI- és CT-felvételeknek – mondja Argoff. – Nem minden sérves porckorong okoz tüneteket, és nem mindig sérves porckorong okozza a hátfájást.

Ez utóbbinak sok egyéb oka lehet az egyszerű izomhúzódástól az olyan problémákig, mint a vesekövesség, a csontkinövések, a daganatok vagy valamely belső szervet érintő betegségek. Az orvosok ezért általában nemcsak a felvételekre hagyatkoznak, de alapos fizikális vizsgálatot is végeznek az egyéb okok kizárására.

– Ha a fájdalom nem a jobb vagy a bal oldalon, hanem középen jelentkezik, és akkor erősödik, amikor valaki lehajlásból akar felegyenesedni, porc eredetű derékfájásról van szó – mondja van Kleef professzor.

Első próbálkozások
Renate Mangoldnak az orvos fájdalomcsillapítót írt fel, és három hétre rehabilitációs központba utalta. Ott fiziko- és vízterápiás kezelésben részesült, és megtanult relaxálni is.

Ez segített is, de nem annyit, mint remélte, ezért Renate beiratkozott egy kifejezetten hátfájás elleni gyakorlatok végzésére alkalmas eszközökkel felszerelt fitneszközpontba. Azt mondja, a gyakorlatok jóval többet segítettek, s szinte teljesen elmulasztották a fájdalmat.

– Sajnos a derékfájós embereknek gyakran azt tanácsolják a családtagok és barátok, hogy pihenjenek sokat, maradjanak ágyban – mondja a New York-i Langone Egészségügyi Központ aneszteziológusa, dr. M. Fahad Khan. – Ez valószínűleg a legrosszabb tanács, amit kaphat – folytatja. – Ha megfogadja, elősegíti az izmok sorvadását, ami hosszú távon további problémákhoz vezet.

Végső megoldás – műtét
Miért is ne műttetné meg magát, ha azzal végleg orvosolja a problémát?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint gyakran nem világos, mi a hátfájás oka. Ha nem porckorongsérv okozza a fájdalmat, a szakértők szerint nem segít a műtét.

– Nem ritkaság az olyan beteg, aki a gerincműtét után is makacs hátfájásra panaszkodik – állítja dr. Khan. – Mielőtt ilyen komoly műtétre szánná magát, próbáljon ki más fájdalomenyhítő eljárásokat, például az epidurális szteroidinjekciót. Bizonyítottan hatékony a porckorongsérv elleni gyógytorna, az úgynevezett McKenzie-gyakorlatok végzése is.

Néha persze indokolt a műtét, például ha a tünetek a kezelések ellenére sem javulnak, ha rosszabbodnak, ha újfajta fájdalom jelentkezik, ha a láb zsibbadni vagy gyengülni kezd, illetve ha vizelet- vagy székletürítési problémák, akár inkontinencia jelentkezik.

– E tünetek bármelyike arra utalhat, hogy a porckorong nyom egy ideget – mondja dr. Khan.

1999-ben történt, hogy a magas, izmos termetű Magnus Stall úgy gondolta, semmi bajt nem okozhat, ha segít a barátjának felcipelni a lépcsőn egy nehéz komódot. Ám amikor a most 45 éves stockholmi férfi aznap este fogmosáskor a mosdó fölé hajolt, heves fájdalom nyilallt a derekába és onnan a bal lábába. A fiatal újságíró úgy gondolta, hamar el fog múlni a dolog, s megpróbált nem foglalkozni a fájdalommal.

Ám a következő két hétben a hátfájás egyre rosszabbodott. Az orvosához vezető rövid séta alatt minden egyes lépését fájdalom kísérte.

Renate Mangoldhoz hasonlóan Magnus Stallnál is porckorongsérvet diagnosztizáltak, őt is fizikoterápiára küldték, és törzsizom-, azaz has- és hátizomerősítő gyakorlatokat végeztettek vele. – Teltek az évek, és kezdtem jobban lenni – meséli.

De 2010-ben váratlanul ismét rosszabbodott az állapota, és a korábban hasznosnak bizonyult hagyományos kezelések nem segítettek. – Egy újabb porckorongon is sérv alakult ki, hetekig nem tudtam dolgozni.

Új orvosa műtétet javasolt, amellyel eltávolítják a fájdalmat okozó porckorong egy részét. – Kicsit lehangolt, hogy újra kell kezdenem az egészet – emlékezik vissza Magnus, akit végül 2012 februárjában megműtöttek. Most azonban örül, hogy rászánta magát. – Nagyon sokat segített. Nem szabadultam meg teljesen a tünetektől, a bal lábam fáj egy kicsit, de összességében sokkal jobb a helyzet.

Magnusnak továbbra is rendszeresen kell tornáznia, és speciális, „állva ülő” asztalnál dolgozik. – Ha órákig kell ülnöm egy székben, és nem mozgok, akkor rosszabbodik.

Egy 2011-ben megjelent tanulmány szerzői a műtét és az egyéb kezelések hatékonyságát összevető vizsgálatok adatait összesítve arra az eredményre jutottak, hogy az operált betegek gyorsabban felépültek. Egy-két év után azonban valamennyi beteg – műtött és nem műtött – hasonló mértékben enyhülő fájdalomról számolt be. Ez alátámasztja azt a szakértői ajánlást, amely szerint csak azok feküdjenek szike alá, akiken – Magnushoz hasonlóan – nem segítenek a hagyományos kezelések.

Fontos a megelőzés
Mivel a hátfájás szinte valamennyiünket veszélyezteti, célszerű komolyan venni a megelőzést. A problémák elkerülése érdekében mozogjon sokat, de ne vigye túlzásba! Dr. Karvelas szerint egy olyan edzésprogram a legfontosabb, amely gondoskodik a törzsizomzat erősítéséről.

– Azt szoktam mondani a betegeimnek: ahogy a szív védelmében egy életen át végezni kell a kardiogyakorlatokat, úgy kell törődniük a gerincükkel is.

– Az ergonomikus kialakítású munkahely is sokat segíthet a hát jó kondícióban tartásában – mondja dr. Karvelas. Az olyan íróasztal az ideális, amelynél ülve és állva is tud dolgozni – és inkább állva.

– Ha mégis ül – mondja –, olyan széken tegye, amelynek támlája követi a gerinc hajlatait, így a hátát hozzásimítva ülhet úgy, hogy a válla is nekitámaszkodjon. – Fontos a monitor elhelyezése is: – A kijelzőnek szemmagasságban kell lennie.

A súlyfelesleg is megterheli a hátat, ezért a testsúlyt egészséges szinten kell tartani. Ha dohányzik, szokjon le! Egyes orvosok úgy vélik, hogy a dohányfüst akadályozza a tápanyagok eljutását a gerinchez.

Azok számára, akik már heves fájdalmakkal küszködnek, a szakemberek többsége a – kezdetben gyógytornász felügyeletével végzett – testmozgást javasolja az első helyen, még azoknak is, akiket végül megoperálnak. A testmozgás hozzászoktathatja a hátizmokat, hogy olyan pozícióban tartsák a hátat, amelyik csökkenti a gerinc és a porckorongok terhelését.

– A rendszeres testmozgás valószínűleg a legjobb tanács, amit adhatok – üzeni a hátfájósoknak dr. Khan. A kíméletes erősítés, a nyújtás, a gyaloglás, az úszás, a vízi aerobik, a tajcsi és a jóga mind megfelelnek, de ezekre is igaz, hogy eleinte szakember segítségével kell edzeni, aki meg tudja mondani, nem végzünk-e egyes mozdulatokat olyan módon, hogy az inkább árt, mint használ. A jógát és az egyéb nyújtó gyakorlatokat nagyjából egyformán hatékonynak találták a szakemberek a hátproblémák tüneteinek enyhítésében.

A fájdalom ellen gyakran javasolt akupunktúra itt csalódást okozhat. Egy 2007-es német vizsgálat igazi akupunktúrát hasonlított össze színlelt akupunktúrás kezeléssel, és megállapította, hogy az előbbi a betegek 48 százalékánál volt hatásos, míg a „placebo” a 44 százalékuknál. Egy 2001-es, a terápiás masszázst az akupunktúrával összevető vizsgálat szerint pedig a masszázs sokkal hatásosabban enyhíti a fájdalmat.

A gyógyszerek, például az izomlazítók, a nem szteroid fájdalomcsillapítók (aszpirin, ibuprofen, diklofenák), a gabapentin (fájdalomcsillapításra használt görcsoldó szer), az opiátok, a szájon át szedhető kortikoszteroidok és az antidepresszánsok mind alkalmasak a tünetek átmeneti enyhítésére. Noha gyakran javasolják az acetaminofent is, egy friss kutatás kevésbé találta hatásosnak.

Ígéretes új kezelések
Gerincvelő-stimuláció.
A kezelés ötlete már az 1950-es években felmerült, mondja dr. Khan, de csak most kezd ígéretes módszerré válni a hátfájás, főleg a műtét után is megmaradó fájdalom ellen.

– Két elektromos vezetéket ültetünk be a derékba a gerincvelő közelében – magyarázza dr. Khan. – Ezek olyan elektromos jelet hoznak létre, amely blokkolja a derékból és a lábból kiinduló fájdalomimpulzusokat.

Dr. Bart Morlion, a Leuveni Egyetemi Kórház professzora és az Európai Fájdalomszövetség elnöke elmondja: – A legtöbb európai országban manapság már rendelkezésre áll a gerincvelő-stimuláció. Ez a módszer azonban költséges – teszi hozzá –, így csak akkor ajánlható fel a betegnek, ha a klasszikus módszerek kudarcot vallottak. – Az elektródák beültetése után az eljárás egy életen át alkalmas a fájdalom enyhítésére.

Orvosi marihuána. A különféle fájdalmak és panaszok ellen régóta népi gyógymódként alkalmazott marihuánáról – más néven kannabiszról – kimutatták, hogy opiátkezelésre szoruló, idült fájdalmakban szenvedőknél csökkenti a gyógyszerigényt. A marihuána egyik vegyülete, a kannabidiol a jelek szerint hatásos bizonyos fajta idegfájdalmak ellen, magyarázza dr. Khan, így a porckorong eredetű panaszok kezelésére is alkalmas lehet.

Személyre szabott gyógyászat. Gyakorlatilag az összes ismert egészségi probléma valamennyi kezelésére igaz, hogy egyes módszerek némelyik embernél hatásosak, másoknál viszont nem. Hogy miért? Mert egyediek vagyunk, nem pedig statisztikai adatok, mondja dr. Argoff, és az egyéneknek olykor személyre szabott egészségügyi megoldásokra van szükségük.

A bőrsejtjeink talán segíthetnek a leghasznosabb fájdalomcsillapító megtalálásában. Ezekben a sejtekben ugyanis fájdalmas ingerek hatására kémiai változások mennek végbe.

A kutatók azt remélik, hogy ha megfigyelik, mikor hogyan reagálnak ezek a sejtek a fájdalomra az egyes embernél, pontosabban tudják majd előre jelezni, mely kezelések fognak enyhíteni a panaszokon. – Anélkül, hogy ehhez sokféle szert kellene végigpróbálni – teszi hozzá dr. Argoff.

Ózonterápia. Noha ezt a kezelést egyelőre még kísérleti jellegűnek tekintik, olasz, kínai és indiai orvosok is sikeresen alkalmazták, Kanadában pedig már klinikai vizsgálatokban tesztelik. Egy 2014-es, több vizsgálatot áttekintő tanulmány szerint ha ózont (O3 oxigénmolekulákat) injekcióznak a sérves porckorong kocsonyás belsejébe, az összezsugorodik, így csökken a fájdalmat okozó nyomás.

– Mivel a módszer kiegészítő, illetve alternatív kezelésnek számít – mondja Morlion professzor –, egyes országokban csak magánpraxisban alkalmazzák, az egészségbiztosítók nem nyújtanak rá fedezetet.
 

Bár nagyon kevesen vannak azok, akik soha életükben nem tapasztalják meg a hátfájást, a legtöbben elkerülhetik, ha megerősítik a törzsizmaikat és ügyelnek a munkahelyük ergonomikus kialakítására. Akik pedig már fel-felszisszennek, hogy „jaj, a hátam”, azok sokféle hatásos kezelésből válogathatnak, és számtalan olyan lehetőségből, amelyek a jövőben segítenek majd egészségesen tartani a gerincüket.

Vote it up
171
Tetszett?Szavazzon rá!