Jaj, a koleszterinem!

Az életmód és az öröklött hajlam a felelős érte. Az előbbin változtathat, és ezzel megelőzheti a nagyobb bajt

Kapcsolódó cikkek

Máskor mindig vidám ismerősöm zaklatottnak tűnt, amikor legutóbb összefutottunk. Az udvarias társalgás (Hogy vannak a gyerekek? Mi lesz ebből a válságból?) közben éreztem rajta, valami aggasztja. Kis idő múlva össze is szedte a bátorságát, s előkapott a zsebéből egy leletet: – Szerinted ezzel most foglalkozzam? – mutatott rá az egyik sorra, és kérdőn rám meredt.

Aggódva vettem át a papírt, azonban megkönnyebbültem, amikor megláttam az aláhúzott sort: 6,2-es a koleszterinszintje.

Megnyugtatásképpen magyarázni kezdtem. – A koleszterin a zsírok egy fajtája. Létfontosságú vegyület, hormonok termelődnek belőle. A sejthártya elengedhetetlen alkotóeleme. A májban az epe képződésében játszik szerepet. Mindenkiben termelődik koleszterin, nem csak a táplálékkal jut a szervezetbe. Azaz nem lehet azt mondani, hogy egyértelműen káros.

– Oké, de miért írtak ide két koleszterint, az összkoleszterin mellé valami HDL-t is? – vetette közbe.

– A koleszterin a vérben nem önmagában úszkál, hanem szállítófehérjékhez kötve jut el a sejtekhez.

A szállítófehérjéket sűrűségük alapján különböztetik meg: ezeket az angol rövidítés alapján HDL-, LDL-, VLDL- stb. koleszterinnek hívják. Nem mindegy, melyik szállítófehérjéhez kötődve van jelen a koleszterin a vérben. A koleszterint a sejtekhez, így az érfalba az LDL szállítja, míg a sejtekből a máj felé a HDL távolítja el. Ezért is hívják „rossz”-nak az LDL- és „jó”-nak a HDL-koleszterint. Jelenleg azt javasolják, hogy az összkoleszterin szintje legyen 5,0 mmol/l alatt, a HDL-szint pedig legyen 1,1 mmol/l felett. Nálad 1,2 az érték, nincs is ezzel semmi baj. Csak az összkoleszterinszinted magas.

– Nagyon? – kérdezte.

– Nem olyan vészes, jobb az átlagnál, mivel a magyar felnőttek több mint a felénél 7 feletti értéket mérnek. De ne bízd el magad!

– Miért?

– A magas összkoleszterinszint, illetve alacsony HDL-szint azért káros, mert nő az érelmeszesedés és az azzal járó szövődmények, így az infarktus és a stroke veszélye.

– Akkor most mit csináljak?

– A magas koleszterinszintért egyrészt az életmód, másrészt az öröklött hajlam a felelős. Az előbbin bárki tud változtatni: többet kell mozogni és jobban odafigyelni arra, mit eszik. Elsősorban nem is az ételek koleszterin-, inkább telítettzsír-tartalma veszélyes. Az összes energiabevitel legfeljebb 30 százaléka származzon zsírokból, és ennek is csak az egyharmadát adják a telített, állati eredetű zsírok. A napi koleszterinbevitel legyen kevesebb 300 milligrammnál. Ez nem olyan nehéz, csak egy kicsit utána kell nézni, minek mennyi a koleszterintartalma.

– Ez megoldható, de azt ne várd el, hogy edzőterembe rohanjak.

– Nem is kell. Már napi harminc perc kényelmes séta mellett nő a „jó” koleszterin szintje.

– Ne szedjek inkább valami koleszterincsökkentőt?

– Olyat csak annak ír fel az orvos, akinek a fentiek nem segítenek. Az ilyen gyógyszereknek több típusuk van. A sztatinok a szervezetben a koleszterin termeléséért felelős enzimet gátolják. A fibrátok a vérben a zsírok lebontását végző enzim működését serkentik, míg az epesavkötő gyógyszerek a koleszterinben gazdag epe visszaszívódását akadályozzák meg. De javasolhat az orvos egy B-vitamint, a niacint, más néven nikotinsavat is.

– Nikotin?! Hát mégse kellett volna leszoknom?

– Ne tévesszen meg az elnevezés: a dohányfüstben nincs nikotinsav!

– Na jó, akkor most elkezdek többet mozogni – mondta mosolyogva, és könnyed biccentés után lendületes léptekkel faképnél hagyott.

Vote it up
372
Tetszett?Szavazzon rá!