Különös elméletek a gyógyítás világából

Hat elképesztő teória, amely elsőre furcsának tűnhet, ám nemsokára általánosan elfogadottá válhat

Az elmélet: a császármetszés gluténérzékenységet okoz
Egyes vizsgálatok meglepő összefüggésekre derítenek fényt a császármetszéssel világra jövő csecsemők és a cöliákia, illetve egyéb allergiás betegségek között. – A természetes hüvelyi úton születő kisbaba a szülőcsatornában sokkal több baktériummal kerül érintkezésbe, mint az, aki a védett anyaméhből egyből a sebész steril kesztyűjébe pottyan – magyarázza dr. Christine Johnson, a detroiti Henry Ford Egészségügyi Rendszer vezető epidemiológusa. – Ma már úgy véljük, ez a korai érintkezés kulcsfontosságú az immunrendszer fejlődése szempontjából.

Egy csaknem 2000 gyermek bevonásával végzett német vizsgálat azt találta, hogy a császármetszéssel születetteknek 80 százalékkal nagyobb az esélyük a cöliákia kialakulására. Ennél az emésztőrendszeri betegségnél a glutén nevű fehérjét tartalmazó ételek, például a búza, a rozs és az árpa fogyasztása vált ki tüneteket.

A császármetszéses gyermekeknél emellett több mint ötször nagyobb bizonyos allergiás betegségek kialakulásának a veszélye akkor, ha az allergénekkel életük első évében érintkeznek, állapította meg Johnson egy 2013-as kutatása alapján.

Ezek az eredmények jól illeszkednek az úgynevezett higiénia-hipotézishez, amely szerint a baktériumokkal való csecsemőkori találkozás elmaradása növeli az allergiára való fogékonyságot. – Az evolúció felkészítette szervezetünket a fertőzések elleni harcra – mondja dr. Todd Mahr, a wisconsini Gunderson Lutheránus Egészségügyi Központ gyermekallergológusa, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szóvivője. – Ha korlátozzuk az ember környezetében jelen lévő baktériumokkal való érintkezést, az immunrendszer olyan ártalmatlan dolgokra kezd ellenségként reagálni, mint a poratkák, bizonyos ételek vagy a házi kedvencek elhalt hámsejtjei.

Mi következik ebből? Kényelmi szempontokból ne válassza a császármetszést! Ha orvosi okból mégis sor került rá, akkor sincs minden veszve. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a szoptatás véd a cöliákiával és az allergiával szemben. Kérje gyermekorvosa tanácsát, mikor térjen át gyermeke a szilárd táplálék fogyasztására. Egy idén megjelent svéd cikk szerint, amikor a szoptatott gyermekek étrendjébe négy hónapos kortól kezdve fokozatosan vezették be a glutént, jóval kisebb arányban alakult ki cöliákia, mint azoknál, akik csak hat hónapos kor után kezdtek glutént kapni. A szakemberek emellett arra figyelmeztetnek, hogy négy hónapos kor előtt csak anyatejet kapjon a csecsemő.

Az elmélet: a depresszió gyulladásos betegség
Az elmúlt 50 évben a pszichiáterek jó része tényként kezelte azt a nézetet, hogy a depressziót az agyban bizonyos vegyületek nem megfelelő termelődése – például a jó közérzetért felelős szerotonin alacsony szintje – okozza. Ez azonban nem adott magyarázatot arra, miért nő folyamatosan a depressziósok aránya. A Magyar Pszichiátriai Társaság 2012-es adatai szerint hazánkban a lakosság egyharmada szenved valamilyen fokú depresszióban, és a népesség 7 százaléka súlyos depressziós.

Itt jön be a gyulladásos elmélet. A gyulladás sérülés vagy fertőzés következtében alakul ki, amelyre válaszul az immunrendszer citokineknek nevezett vegyületeket szabadít fel, hogy így mozgósítsa az immunsejteket a betolakodók ellen és ösztönözze a károsodások kijavítását. Egyes szakemberek ma már úgy vélik, hogy a tartós citokinhatás – amit például a stressz, az étrend vagy a környezetben előforduló mérgező anyagok válthatnak ki – is csökkentheti a szerotoninszintet, és hozzájárulhat a depresszióhoz, mondja dr. Charles Raison, az Arizonai Egyetem docense.

A tudósok először az 1980-as években figyeltek fel az összefüggésre, amikor kísérleti célból baktériumokat fecskendeztek állatokba. Az állatoknál depressziós tünetek is jelentkeztek: levertség, étvágycsökkenés és a társas kapcsolatok kerülése.

Dr. Raison és mások azt is kiderítették, hogy a depressziós személyek vérében a normálisnál magasabb a gyulladásos folyamatokra jellemző vegyületek, például a C-reaktív fehérje (CRP) szintje. Az eredmények alapján dr. Raison kutatócsoportja súlyos depresszióval küszködő pácienseknek adott infliximabot – ezt a gyulladáscsökkentőt főleg autoimmun betegségek esetében alkalmazzák. Azt észlelték, hogy a szer hatására nagyobb mértékben enyhültek a tünetek azoknál, akiknek magas volt a CRP-szintjük, mint azoknál, akiknek nem volt gyulladásuk.

Bár nem valószínű, hogy a gyulladás a depresszió első számú oka, a szakemberek mindinkább egyetértenek abban, hogy meghosszabbíthatja vagy súlyosbíthatja az állapotot. Azoknál, akiknek a szervezetében gyulladás zajlik, jelentős mértékben javíthatja a kedélyállapotot a gyulladáscsökkentő szerekkel végzett kezelés.

Mi következik ebből? A közérzetet javító egészséges életmódra (egészséges étrend, rendszeres testmozgás, elegendő alvás) való áttérés bizonyítottan csökkenti a gyulladás – és azzal együtt a depresszió – kockázatát is.

Egy több mint 10 ezer középkorú személy bevonásával végzett spanyol vizsgálat szerint a finomított élelmiszerekben gazdag étrenden élők körében kétszeres a depresszió kockázata azokhoz képest, akik a mediterrán étrendet részesítették előnyben: sok hal, zöldség, gyümölcs és olajos mag, valamint egyszeresen telített zsírsav, amelynek egyik legjobb forrása az olívaolaj. Csökkentheti a gyulladások mértékét azzal is, ha meditációs technikákat alkalmaz, például mélylégzést, jógát vagy úgynevezett sétáló meditációt.

A Wisconsin-Madison Egyetem munkatársainak egyik tavaly megjelent cikke szerint ezek a módszerek segíthetnek mérsékelni a stressz okozta gyulladásokat azok körében, akik ilyen típusú betegségben, például reumás ízületi gyulladásban vagy asztmában szenvednek.

Az elmélet: az elhízást vírus okozza
Az ötlet huszonöt éve merült fel Nik Dhurandhar elhízáskutatóban, egy Mumbaiban rendezett vacsorán. – Családunk régi barátjával, egy állatorvossal beszélgettem, aki megemlítette, hogy több ezer csirke halt meg vírusfertőzésben, ám előbb alaposan meg is híztak – idézi fel az estét Dhurandhar. – Erre azt mondtam: Na, álljunk csak meg! Az ember azt várná, hogy a beteg csirke elsorvad, nem az ellenkezőjét. Kavarogni kezdtek bennem a gondolatok. Lehetséges volna, hogy a két állapot valami módon összefügg?

Dhurandhar tanulmányozni kezdte a jelenséget. Hamar kiderült, hogy az AD-36 náthavírussal fertőzött állatok valóban hízásnak indultak. Miután az elméletet több mint ötszáz emberen is ellenőrizte, azt találta, hogy az elhízott személyek 30 százalékánál volt kimutatható korábbi AD-36-fertőzés, míg a karcsúaknál csak 11 százalékos volt az arány. Azóta más kutatók is megismételték a vizsgálatot, és hasonló eredményre jutottak.

– Úgy gondoljuk, hogy a vírus a zsírsejteket fertőzi meg, és a normálisnál gyorsabb növekedésre készteti azokat – magyarázza Dhurandhar. Ennek van némi előnye is: a vírusfertőzés hatására a jelek szerint csökken a vércukor és a koleszterin szintje.

– A zsírsejtek gyarapodnak, de ez azt is jelenti, hogy kevesebb zsír marad a vérben és jut el a májba – mondja Dhurandhar. Talán ez is közrejátszik abban, hogy egyes elhízott személyeknél kisebb a szívbetegség, illetve a cukorbetegség kockázata, mint soványabb társaiknál. Azt a kutató is elismeri, hogy nem a vírus az elhízás egyedüli oka, de a felfedezése magyarázatot adhat arra, miért olyan nehéz egyeseknek lefogyni.

– Ha önben jelen van az elhízást okozó vírus, az nem azt jelenti, hogy képtelen lefogyni, csak azt, hogy sokkal keményebben meg kell dolgoznia érte – mondja.

Mi következik ebből? A kapcsolat az elhízás és a fertőzés között erősen hipotetikus. A kutatók mindenesetre remélik, hogy a következő évtizedben sikerül kifejleszteni egy elhízás elleni oltóanyagot, amely hatásos lesz az AD-36 vírus ellen. (Emellett dolgoznak más elhízással kapcsolatba hozható vírusok felfedezésén is.) Semmi értelme kivizsgáltatnia, hogy ön is megfertőződött-e a vírussal – mivel az elhízottak felénél nincs nyoma az AD-36-nak, nyilvánvaló, hogy testsúlygyarapodásukban ennél nagyobb szerepet játszanak más tényezők, például örökletes és életmódbeli okok.

Az elmélet: a herpeszvírus okozza az Alzheimer-kórt
Lehetséges volna, hogy a bosszantó kis herpeszkiütések felelősek az emlékezet megsemmisüléséért? Bármilyen hihetetlenül hangzik is, az elmúlt húsz évben végzett kutatások szerint kapcsolat lehet a herpes simplex vírus (HSV-1), valamint az Alzheimer-kór között.

Ruth Itzhaki, a Manchesteri Egyetem neurobiológusa az után döntött az elmélet alaposabb tanulmányozása mellett, hogy megtudta: a viszonylag ritka herpes encephalitis nevű fertőzés az agynak ugyanazokat a részeit érinti, mint az Alzheimer-kór. Itzhaki tehát alaposan megvizsgálta a HSV-1-et. (Felmérések szerint az 50 év feletti amerikai lakosságnak feltehetően a 90 százaléka érintkezésbe került a vírussal élete folyamán.)

Boncolásból származó agyszövetmintákat elemezve a kutatónő megállapította, hogy az idős emberek – köztük az alzheimeresek – 75 százalékának agyában van jelen a HSV-1, míg a más okból, fiatalabb korban elhunytak agyában általában nincs nyoma a vírusnak. Más vizsgálatok is hasonló kapcsolatot mutattak ki: a Columbia Egyetem Orvostudományi Központja munkatársainak idén tavasszal megjelent cikke szerint például összefüggés van a HSV-1 vérszintje és a kognitív képességek időskori hanyatlása között. Itzhaki most azt szeretné megvizsgálni, vajon egyes szájon át adható vírusölő szerek tudják-e lassítani vagy megállítani az Alzheimer-kór kifejlődését.

Noha ezek az eredmények megdöbbentők, korántsem jelentik azt, hogy ha ön herpeszes, nem kerülheti el az Alzheimer-kórt. Az viszont igaz, hogy akik hordozzák a vírust, illetve akiknél egyéb rizikótényezők is fennállnak, azok hajlamosabbak az elbutulásra.

Ha például önben a HSV-1 vírus és az Alzheimer-kórral már bizonyítottan összefüggésben álló APOE e4 génvariáns is megtalálható, akkor jóval nagyobb valószínűséggel lesz beteg, mint az, akinél nem áll fenn egyik kockázati tényező sem, derül ki Itzhaki kutatásaiból.

Mi következik ebből? Mivel a lakosság akár 90 százaléka is érintkezésbe kerülhetett a HSV-1-gyel, viszont a 85 éves és ennél idősebb személyeknek csak a 33 százalékánál alakul ki az Alzheimer-kór, nyilvánvaló, hogy a vírus csupán egyike lehet a betegség kiváltóinak.

Amíg erről nem tudunk többet, a legjobb, amit tehet, hogy egészséges életmóddal, például a normális testsúly fenntartásával és rendszeres testmozgással a lehető legkisebbre csökkenti a kockázatot. Minél többet mozog, annál kisebb a veszélye az Alzheimer-kór kialakulásának, állapította meg a chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának 2012-es tanulmánya.

Az elmélet: a ráncai jelzik, hogy törékenyek-e a csontjai
Az 50 év feletti nők közül minden másodiknál következik be csontritkulás miatti csonttörés, állítja az amerikai Országos Csontritkulás-alapítvány. A menopauzán már túl lévő, veszélyeztetett nők azonban nem mindig végeztetik el a megfelelő szűrővizsgálatokat.

A Yale Egyetem kutatói száz 45 és 55 éves kor közötti nőt vizsgáltak meg, akiknél éppen megkezdődött a menopauza. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek volt a legalacsonyabb a csontsűrűségük a csontváz fontos pontjain, például a csípőben és a csigolyákban, akiknek a legtöbb és legmélyebb ráncuk volt.

A csontnak és a bőrnek vannak közös alkotóelemei: az együttesen kollagéneknek nevezett fehérjék, amelyek mennyisége a korral fokozatosan csökken, mondja a vizsgálat szerzője, dr. Lubna Pal. A Yale Orvostudományi karán dolgozó dr. Pal hét éve egy olyan kutatást vezetett, amely kimutatta, hogy a petefészkükben csak kis számú petével rendelkező nőknek alacsonyabb a csontsűrűségük.

– Mivel a betegeim jó része már közel járt a menopauzához, sokat panaszkodtak a bőrük változásairól és hajuk ritkulásáról – mondja dr. Pal. – Ekkor kezdtem azon gondolkozni, vajon nem ehhez hasonló jelenségek játszódnak-e le a szervezeten belül is. Lehet, hogy amint egyre kevesebb lesz a kollagén a bőrben, a csontokban lévő kollagén mennyisége is csökken?

Ne kezdjen azonban aggódni csontjai egészsége miatt, ha az arca csupa ránc (dr. Pal szerint egyébként is további hosszú távú vizsgálatok kellenek a ráncok és csonttörések közti összefüggés megértéséhez).

– A bőre állapotára nagyon nagy hatással van több más tényező is, például az, hogy mennyit napozott életében vagy milyen géneket örökölt – figyelmeztet dr. Felicia Cosman, az amerikai Országos Csontritkulás Alapítvány szóvivője –, tehát nem feltétlenül van szüksége csontsűrűség-vizsgálatra.

Mi következik ebből? Ha most ért a változás korába, és nagyon megszaporodtak a ráncai, beszélje meg a háziorvosával, hogy érdemes lenne-e csontsűrűség-vizsgálatot végeztetnie.

Különösen fontos lehet ez akkor, ha egyéb olyan rizikótényezők is fennállnak az ön esetében, mint az elhízás vagy a kóros soványság, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás (napi két italt meghaladó mennyiségben), illetve ha családjában a betegség halmozottan fordul elő. A ránctalanító kezelések (mint például a botoxkúra) természetesen nincsenek hatással a csontozatra.

Az elmélet: az elektromosság hatására betegek és kövérek leszünk
Az elektromosság teszi lehetővé számunkra, hogy kora hajnalig a számítógép előtt gubbasszunk, ám ugyanez az elektromosság súlyosan veszélyezteti az egészségünket és az alakunkat is, állítja a Bioessays folyóiratban tavaly megjelent brit közlemény.

– Évezredeken át napkeltekor keltünk, s főleg nappal voltunk tevékenyek. Sötétedés után az alváson kívül már nem sokat tehettünk – magyarázza a cikk szerzője, Cathy Wyse, a skóciai Aberdeeni Egyetem élettudományi karának kutatója. – Az elmúlt évszázadban azonban egyre nagyobb mértékben hagyatkozunk az elektromosságra, s elkezdtünk egyre tovább fennmaradni. Ezzel „erőszakot teszünk” saját természetes napi ritmusunkon, s ez ahhoz vezet, hogy zavar keletkezik egyes hormonok, például a melatonin, az inzulin és a kortizol termelődésében.

Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egyértelmű bizonyítékok alapján a több műszakban dolgozóknál nagyobb az emlőrák, a szívbetegség és a cukorbetegség kockázata.

Wyse 2005-ben kezdett gyanakodni az elektromosság és az egészségi állapot közti kapcsolatra, amikor az időeltolódás versenylovakra gyakorolt hatását tanulmányozta. A nagy felismerésre azonban évekig kellett várnia, míg egy kísérletben kimutatta, hogy ha egereknek a természetestől eltérő hosszúságú világos és sötét időszakok szerint kell élniük, akkor meghíznak, és lerövidül az élettartamuk.

– Először azt hittem, elrontottam valamit, mert az eredmények annyira egybevágók voltak – meséli. – Azonban amikor más állatokkal is megismételtem a vizsgálatot, ugyanilyen eredményeket kaptam.

Egy korábbi kutatás is Wyse-ot látszik alátámasztani, amely kimutatta, hogy amikor emberek az Egyenlítőtől – ahol a nappal és az éjszaka hosszúsága az év folyamán nagyjából állandó – távolodva északabbra költöznek, vagyis olyan vidékre, ahol a nappal és éjszaka hossza jobban ingadozik, akkor jobban elhíznak.

Mi következik ebből? Az elektromosságtól nem fogunk megszabadulni, ön azonban korlátozhatja annak az egészségi állapotra gyakorolt hatását, ha állandó alvásrendre tér át: hétközben és a hétvégéken is ugyanakkor keljen fel és feküdjön le! A Müncheni Egyetem 2012-es vizsgálata szerint nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak azok, akik a hétköznapokon és a hétvégén eltérő napirend szerint élnek. A hálószobája legyen minél sötétebb: még az ébresztőóra fényeit is takarja el! Az is fontos, hogy korlátozza a késő esti televíziózást és számítógépezést – például este 10-kor kapcsoljon ki minden elektromos készüléket!

Vote it up
182
Tetszett?Szavazzon rá!