Kőkemény szépség

Egy éve Risztov Évát ünnepelte az ország. Vajon hol tart ma a hosszútávúszás olimpiai bajnoka? Mik a tervei?

Története akár egy hollywoodi forgatókönyv. Adott egy lány, óriási úszótehetség, korosztályában már 13 évesen országos bajnok. Ám az áhított nemzetközi diadal elmarad, és 20 évesen bejelenti, visszavonul. Aztán visszatér, s 2012-ben, a londoni olimpián aranyérmes lesz.

RD: Remekül néz ki, szinte sugárzik önből a céltudatosság. Nagyot változott az élete az óta, hogy a nyakába akasztották az aranyérmet?
RÉ: Én ugyanaz az ember maradtam, aki voltam. Továbbra is naponta kétszer edzek. Ezenkívül tanulok, vizsgázom, edzőtáborozom, és ugyanazok a barátaim.Talán csak annyi változás történt, hogy többen felismernek az utcán.

RD: Leszámítva azt, hogy Debrecen díszpolgárává választották, megkapta a Hajós Alfréd-díjat, 2012-ben az Év Sportolója lett, és kitüntették a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével…
RÉ: Ezek csak külsőségek. Persze nekem is jólesik az elismerés, de amikor hajnalban beugrom a medencébe, nem ezek járnak a fejemben. Én elsősorban magamnak szeretnék megfelelni. Ez a legnagyobb kihívás.

RD: Mégis, 2005-ben úgy tűnt, hogy feladja. Aztán négy év múlva Debrecenbe költözött, és mintha kicserélték volna. Mi változott?
RÉ: Röviden azt mondanám: felnőttem. Persze kellett ehhez Orendi Mihály, a debreceni Sportcentrum igazgatója, aki 2009-ben felhívott, és megkérdezte, nem akarom-e újrakezdeni, mert szeretnék fellendíteni a debreceni úszósportot, s ebben nagy szerepet szánnak nekem. Ha van egy sikeres sportolójuk, az sok fiatal tehetség számára ösztönző példa lehet. Most már Debrecen az otthonom, itt vannak a barátaim, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara igazgatásszervező szakának hallgatója vagyok. Élvezem, hogy van iránya az életemnek.

RD: Régebben ez nem így volt?
RÉ: Nem. Többek között azért is jelentettem be, hogy visszavonulok, mert úgy éreztem, csak egy tárgy vagyok, akit nem vesznek komolyan. A debreceni stáb épp azzal ragadott meg, hogy nem mondják meg, mit kell csinálnom, hanem segítenek. És ez óriási különbség! Kezdettől bíztak bennem, és ez rengeteg lelki tehertől megszabadított. 27 éves vagyok, és a fontos szempontokat meghallgatom, de a döntéseket magam hozom.

RD: A nyílt vízi úszás nagyon kemény próbatétel. Hosszú kilométereket kell tempózni úgy, hogy közben bármikor jöhet egy hullám vagy egy hideg áramlat. Nem félt belevágni?
RÉ: Eleinte igen. De hamar rájöttem, hogy ez az én világom. Ez egyéni sport, magamnak csinálom. Másnak nem tartozom felelősséggel. És amikor elindultam Londonba, arra gondoltam: minden ember életében eljön a pillanat, amikor mindent egy lapra tesz fel. A barátaim is csak annyit mondtak: úgy szálljak ki a vízből, hogy ne érezzem azt, maradt még bennem tartalék.

RD: Ezért vezetett végig a 10 kilométeren?
RÉ: Úgy voltam vele, inkább hajtsam ki magam és előzzenek meg 8 ezer méternél, mint hogy a célban másodikként vagy harmadikként azon zakatoljon az agyam: még bírtam volna…

RD: Amikor beért a célba, mit érzett? Diadalt? Elégtételt?
RÉ: Kellett hozzá pár perc, amíg tudatosult, mit vittem véghez. Az olimpiai aranyam után sok embertől hallottam: úgy érezték, ez a győzelem kicsit az övék is. Mégis, azoknak a barátaimnak a felém irányuló szeretete maradt meg bennem leginkább, akik végig hittek bennem.

RD: Sok karitatív akcióban vesz részt. Felkarolta a debreceni Kutyaház Egyesület állatmenhelyének az ügyét, húsvétkor segített ételt osztani a rászorulóknak.
RÉ: Nem érdekel a hírnév, nem akarok celeb lenni. Én az úszáshoz értek, ezt próbálom minél jobban csinálni. Viszont érzem azt a felelősséget is, amely az olimpiai bajnoki címmel jár, s ha ezzel egy jó ügyet tudok szolgálni, az számomra kellemes érzés. Örülök, ha segíthetek.

RD: A hivatásában felért a csúcsra. Milyen tervei vannak még?
RÉ: Ó, vágyaim mindig vannak, de csak kevés emberrel osztom meg őket. Maradjunk annyiban, hogy a sportban és a magánéletben is akad még jó pár célkitűzésem. Meglátjuk, mit hoz a jövő. Most elsősorban a barcelonai vb-re koncentrálok.

Vote it up
174
Tetszett?Szavazzon rá!