Kellemetlen nyavalya

Az aranyér kezdetben nem súlyos betegség, de megkeseríti az életet, és egyszerűbb megelőzni

Az apró nyavalyákon bizony nagyon sok múlik. Különösen akkor, ha olyan gyötrődést okoznak, amelyről az ember nem szívesen panaszkodik. Ilyen az aranyér, amely nem kisebb személyiségeket gyötört, mint Marx Károlyt, Napóleont vagy a szomszédomat.

Pedig csak egy kissé kitágult visszérszakaszról van szó. Ez a lábszáron legfeljebb szépészeti gondot okozna. De az aranyér egy stratégiai pontot talált magának – a végbélnyílást.

A végbélnyílás erős, izmos gyűrű, amely megakadályozza, hogy a végbélben összegyűlő tartalom szivárogjon. Viszont, ha a tulajdonos úgy dönt, akkor elernyed, ami lehetővé teszi a széklet megalkotását.

Ám ennek is vannak gyenge pontjai. Például a burkolat: a belső szakaszt sérülékeny nyálkahártya béleli, a külvilági részt pedig érzékeny bőr fedi. Ezeket verőerekből, hajszálerekből és visszerekből álló sűrű érhálózat táplálja.

A dolgok akkor kezdenek rosszra fordulni, ha valami ok miatt romlik a visszerekben az áramlás. Ekkor megnő a nyomás, és emiatt a visszerek fala tágul. A tágabb erek pedig bedudorodnak a végbélnyílásba – ahol pedig semmi keresnivalójuk nincs. Az eredmény: aranyeres csomók, amelyeket a székletdarabkák összekaristolnak, felsértenek. Ráadásul a csomócskákban pangó vérben vérrögök képződnek. És már itt is vannak a jellegzetes tünetek: a viszketés, a fájdalom, székletürítéskor a vérzés, vagy akár az ücsörgést is lehetetlenné tevő gyötrelmek, esetleg még egy kis székletinkontinencia is.

Az aranyérrel kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni. Bármilyen sok szenvedéssel jár is, nem halálos kórság. A vérzés többnyire nem súlyos, tudomásom szerint nem haltak még bele, sőt még vérszegénységet sem szokott okozni. Nem lesz belőle rák sem.

Van néhány olyan betegség, amelynek hasonló tünetei vannak, mint az aranyérnek

Viszont vannak olyan betegségek, amelyek olyan tüneteket okoznak, mint az aranyér. A legfélelmetesebb közülük a vastag- vagy végbélrák, amelynek sokszor éppúgy vérzés az első jele, mint az aranyérnek. Ezért kell az ilyen tünetet kivizsgáltatni.

Aranyér esetén az érösszehúzó, fájdalom- és gyulladáscsillapító kegyszerek és bűvszerek, kenőcsök és kúpok hatására javul a véráramlás, kisebbednek a csomók, enyhülnek a tünetek. Aki ódzkodik a dokitól, és még nincs negyvenéves, vagy a közelmúltban egyértelműen kizárták nála a daganat lehetőségét, kísérletezhet a házipatika-arzenállal. Ilyenek például a különböző gyógynövényekből (dió, csalán, cserszömörce, tölgyfa) készített ülőfürdők. A kamilla – magyar nevén orvosi székfű – forrázata sem csak szemöblögetésre hasznos.

A kibírhatatlan fájdalom vérrögre és visszérgyulladásra utal. Ha nem akarja magát feleslegesen kínozni, a legjobb, ha felkeresi a szakorvost (szakzsargonban proktológust), aki a vérrögöt kisebb műtéttel negyedóra alatt eltávolítja. A hősök (és türelmes környezetük) viszont kivárhatják, amíg magától átszakad az érintett érszakasz fala, és bő vérzés kíséretében távozik a vérrög. Eleink ezért is adták ezt a szép nevet ennek a problémának – az „aranyér” kivérzése a panaszok azonnali megszűnésével és gyógyulással jár. Persze, csak akkor, ha sikerül megakadályozni a kiújulást.

Ugyanis, mint annyi minden mást, az aranyeret is a legkönnyebb megelőzni. (Különösen, mert az aranyér igencsak rontja az életminőséget.)

A stressz, a túlsúlyosság, illetve a székrekedés, valamint a mozgásszegény életmód egyaránt fokozza e betegség kockázatát. Életmódváltással, rostdús étrenddel, testmozgással, rendszeres székeléssel és a székrekedés kerülésével sokat tehetnek a probléma megelőzéséért.

Lehet, hogy nem sikerül Marx A tőke című művéhez hasonló hatásút alkotni, de valószínűleg kellemesebb lesz az életük.

Vote it up
386
Tetszett?Szavazzon rá!