Ki ne próbálja otthon!

Hét elsősegély-ötlet, amelyre soha ne hagyatkozzon

Ma már Ann LaBelle is elismeri, hogy butaságot csinált. De amikor leugrott a barátja motorbiciklijéről, és a kipufogócső megégette a lábszára belső oldalát, nem tudta, hogyan kezelje a sebet. – Jó háromcentis lyukat égetett a farmeromba. – A barátja anyja azt javasolta, hogy tisztítsa meg a sebet és tegyen rá vajat. A következő néhány napban LaBelle megismételte az eljárást. – Egyre vörösebb lett, és nagyon fájt. – Két hét múlva, miután a seb nem hegedt és negyvenfokos láza lett, LaBelle bement a kórházba. Antibiotikumot kapott a fertőzésre, de ez nem segített. Körülbelül egy hónappal később meg kellett műteni, hogy beforrjon a seb.

LaBelle meglehetősen általános hibát követett el – egy népi gyógymódra hagyatkozott. Az elsősegélynyújtás fejlődik, és számos házi gyógymód már nem ajánlott. Vessen egy pillantást az elsősegélydobozba: kötszerek, géz, fájdalomcsillapítók, egy tubus antibakteriális krém, esetleg jód vagy hidrogén-peroxid. Mindnyájan ismerjük ezeket a kipróbált és jól bevált szereket.

Ám ami kipróbált, nem mindig helyes. – Sokan még mindig otthon tanult gyógymódokat alkalmaznak, például peroxidot tesznek a sebre – mondja Michael VanRooyen, a sürgősségi orvostan professzora a Johns Hopkins Orvosi Egyetemen. – Ez és a hasonló gyógymódok mindennaposak, de rosszak.

Többéves kutatás után a szakértők úgy gondolják, hogy a bevett elsősegély-nyújtási szokások néha a lehető legrosszabbak, amit az ember vészhelyzetben elkövethet. Íme néhány tanács, hogyan korszerűsítse elsősegéllyel kapcsolatos ismereteit.

HORZSOLÁSOK ÉS VÁGÁSOK
Hidrogén-peroxid, jód, alkohol, merkurokróm

Ha a bőr nem reped fel, a jód a legmegfelelőbb a baktériumok elpusztítására. Ezért használják az orvosok egy felület megtisztítására műtét előtt. De ha van seb, mondja Robert Kirsner bőrgyógyász, az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia egyik szóvivője, akkor az erős jód, a hidrogén-peroxid és az alkohol mérgező lehet a bőrsejtek számára, akadályozva a hegedést. A kémiai reakció (és a habzás), amit a hidrogén-peroxid vált ki, amikor a bőrt éri, nemcsak tisztítja a sebet, hanem az egészséges sejteket is elpusztítja. És az alkohol okozta égető érzés? Azért fáj, mert egészséges szövetet pusztít el.

Ha jódot kenünk vágásokra és sebekre, az elpusztítja ugyan a baktériumokat, mondja VanRooyen, de nem tisztítja meg a sebet. – Óvni akarjuk az egészséges szövetet, de a jód nem ezt teszi. – A merkurokróm is pusztítja a baktériumot, de mint a nevéből is következik, higanyt tartalmaz, ami mérgező és nem egyértelműen biztonságos az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhivatala szerint. Ma már az orvosok nem használnak merkurokrómot.

Jobb tanács: – A leghatásosabb módja a seb megtisztításának és a baktériumok eltávolításának az egészséges szövetek roncsolása nélkül az, ha kimossuk a sebet vízzel – mondja VanRooyen. Engedjen rá vizet a csapból, vagy permetezzen rá vizet a konyhai mosogató szórófejes csapjából, hogy minden szennyeződéstől megszabaduljon. Ha aggasztja, hogy a kötszer beleragad a sebbe, használjon olyan, bacitracint vagy neomycint tartalmazó antibakteriális kenőcsöt, amely síkosabbá teszi a felületet.

ÉGÉSEK
Vaj

Megégette a kezét – tűzhelyen, vasalóval vagy egy forró tállal. A népszerű gyógymód szerint kevéske vajat kell az égés helyére kenni, hogy enyhüljön a fájdalom. De ez nem jó ötlet, vallja VanRooyen. – A vajról azt tanították, hogy lefedi az égést, ezzel szemben gyulladást okozhat és a baktériumok szaporodásához megfelelő környezetet teremthet.

Jobb tanács: Azonnal engedjen rá hideg vizet, hogy hűtse a forró területet és véget érjen a káros folyamat. – A víz megtisztítja a területet, csökkenti a gyulladás veszélyét, és enyhíti a fájdalmat – mondja VanRooyen. Azután fedje le az égés helyét steril gézzel vagy nem tapadó kötszerrel, tartsa tisztán és szárazon. Ha hólyag keletkezik, ne vágja fel – a benne lévő folyadék steril és természetes pólyát képez az égési sérülésen.

MÉRGEZÉS
Hánytatók

Ha egy gyerek lenyel valamit, ami mérgező, a szülők sokszor úgy gondolják, hogy a legjobb, ha meghánytatják. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az Amerikai Klinikai Toxikológiai Akadémia szerint ez tévedés. Évekig úgy tanították, hogy az ipekakuána szirup a megfelelő olyan gyerek hánytatására, aki valamilyen mérgező anyagot nyelt le, de ma már nincs így. Éppígy idejét múlta a 0,5-1 liter langyos, enyhén sós vagy szappanos vízzel történő hánytatás.

Talán azért, mert a hánytatás nem mindig távolít el kellő mennyiségű mérgező anyagot a szervezetből, állítja Charles Pattavina, a Sürgősségi Orvosok Amerikai Kollégiumának szóvivője, a sürgősségi orvostan adjunktusa a Brown Egyetem Orvosi Karán. A hánytatás után a méreg akár 40-50 százaléka is a bélrendszerben maradhat. A folyamatos öklendezés kiszáradást okozhat, és így rontja az orvosi kezelés hatékonyságát. További kockázat: ha a lenyelt anyag maró hatású, mint a lúg vagy a sav, a hánytatás azért sem ajánlott, mert hányáskor újra felmarja a nyelőcsövet.

Jobb tanács: Azonnal hívja a mentőket (104 vagy 112), illetve a toxikológiai gyermekorvosi ügyeletet (Heim Pál Gyermekkórház, 1/333-5079). A szakemberek el fogják mondani, hogy mit tegyen, ha egyáltalán kell tennie valamit. Ha valódi vészhelyzetről van szó, közvetlenül a sürgősségi ellátásra irányíthatják. Az ott alkalmazott kezelés gyakran orvosi szén, amely nagyon finomra őrölt faszénpor. Amikor az íztelen port lenyelik (gyakran keverik szódával), szivacsként megköti a lenyelt anyagot, és megakadályozza, hogy az felszívódjon. Az orvosi szén ezután az emésztőrendszeren át a széklettel ürül.

Fontos az orvosi szén gyors beadása, mert a mérgező anyag lenyeléséhez képest egy órán belül a leghatásosabb alkalmazni. Egyes toxikológiai központok javasolják, hogy az emberek tartsanak otthon orvosi szenet (gyógyszertárakban kapható), de fontos, hogy sose használja szakértő útmutatása nélkül. A szakemberek megmondják, hogy szükséges-e beadni, és ha igen, mennyit, ami részben a beteg testsúlyától is függ.

FOLYAMATOS VÉRZÉS
Érszorítók

Hajdan minden jól képzett cserkész megtanulta, hogyan kell érszorítóval elállítani a vérzést. De a legújabb vizsgálatok szerint ez a módszer többet árt, mint használ. – Kizárólag végszükség esetén szabad érszorítót tenni valakire – figyelmeztet Pattavina. Az érszorítók ugyanis növelik a szövet rongálódásának vagy akár egy végtag elvesztésének a kockázatát. Mivel vannak más módszerek is, amelyekkel csillapítani lehet a vérzést – és életet lehet menteni – a végtag elvesztése nélkül, az érszorítóknak alighanem befellegzett.

Jobb tanács: Gyakoroljon közvetlen nyomást a sebre. Ezt javasolja mindig a Vöröskereszt, és ez is a legjobb megoldás, mondja VanRooyen. Helyezzen tiszta ruhát a sebre és nyomja rá erősen; ne vegye el a ruhát akkor sem, ha az átázik. Ha szükséges, tegyen további rétegeket az elsőre. A közvetlen nyomás gyakorlása csökkenti a vér kifolyását. Ez megakadályozhatja a vérzést, és elősegíti az alvadást, de engedi a vérkeringést a végtag többi részében is, magyarázza VanRooyen.

Ha ez nem volna elég, tovább csillapíthatja a vérzést, nyomást gyakorolva a kar vagy a láb fő artériájára a seb helyétől függően.

Vote it up
32
Tetszett?Szavazzon rá!