Kincs a falon, sufniban, szemétben

Lehet, hogy az ön otthonában is meglapul egy sokat érő műalkotás? Kolozsvári Gyula segít ennek eldöntésében

Kapcsolódó cikkek

Tavaly elindult egy kezdeményezés, amelynek célja annak kiderítése, milyen kincseket őriznek az emberek otthon, vagy éppen mely kevéssé értékes festményekről hiszik tévesen, hogy az a „családi ezüst”.

Kolozsvári Gyulát már évek óta foglalkoztatta, hogy sokan mennyire nincsenek tisztában azzal, milyen értékű műtárgyakat birtokolnak. Barátaival folytatott beszélgetései során rendre előkerült a téma, míg végül tavaly októberben elindította a Kincs a falon weboldalt. Azóta már több mint ötezer műalkotás fényképét küldték el nekik az érdeklődők.

– Nem az az elsődleges célunk, hogy a tulajdonosok piacra vigyék ezeket a festményeket. Az értékbecslésre is csak olyan formában vállalkozunk, hogy igyekszünk egy nagyságrendet meghatározni a hozzánk fordulóknak. Felelőtlenség is lenne pontos árat mondani, hiszen azt a piac szabja meg, vagyis részben szerencse, illetve időzítés dolga – avat be a részletekbe Kolozsvári Gyula, aki a hobbiján túl is festménybecsüsként dolgozik.

A weboldalon található e-mail címre várják a fotókat a festményekről, grafikákról. Fontos, hogy a kép elejét, hátulját, s ha van, az aláírást is fotózzák le és küldjék el, illetve bármi egyéb információ (például egy címke vagy felirat) is segíthet a képek beazonosításában. Mindezek hiányában a becslés akár meg is hiúsulhat.

Ezek az adatok árulkodhatnak a festő személyéről vagy a műalkotás helyéről a teljes életműben. A tanácsadás ingyenes, és ha az érdeklődő nem akarja, nem kell megadnia sem a nevét, sem pedig a lakóhelyét, így mindvégig titokban maradhat a személye.

– Hat-nyolc állandó szakértőnk van, köztük becsüsök és művészettörténészek is, akik a kutatómunka, egy-egy korszak vagy festő életművének feldolgozása miatt vágtak bele ebbe – mondja Kolozsvári Gyula. – Sajnos vagy szerencsére, sokkal többen fordulnak hozzánk, mint azt gondoltuk volna: így, míg kezdetben néhány nap múlva már válaszoltunk is egy-egy megkeresésre, mára többhetes a várólistánk. Ha kétség merül fel, egymás véleményét is kikérjük, szinte konzíliumot folytatunk, mielőtt válaszolunk.

Lehet, hogy egy ma milliós értékű alkotás egy oldal szalonnáért került a család birtokába

Az alapos kutatómunkának meg is van az eredménye, hiszen azonosítottak már olyan festményt, amelynek Munkácsy Mihály az alkotója, s 100-150 millió forint az értéke. Nemrég pedig egy igazi lappangó kincs került elő, amely eddig teljesen ismeretlen volt a művészettörténészek előtt. Csók István Fiatal lány vázával című művére bukkantak. Ez a művész feleségének első portréja, amely 1900 körül készült. A tulajdonos restauráltatta, így most 8-10 millió forintért kelhetne el egy műtárgyaukción.

Kolozsvári Gyula úgy véli, hogy rengeteg nagyon fontos és értékes műalkotás lappanghat lakásokban, sufnikban, garázsokban. Bár évente több ezer addig ismeretlen vagy csak korábban említett festmény bukkan fel a magyar aukciókon, az igazi aranykor még nem jött el a műtárgy-kereskedelemben.

A 2008-as gazdasági válság világszerte visszafogta ugyan a piacot, hiszen az eladók inkább kivártak, ám az Egyesült Államok és Nyugat-Európa hamar túllendült ezen. Magyarországon viszont még hátravan ez a fajta nyitás.

S hogy miként lehet egy festmény eredete és értéke ismeretlen? Általában olyan művekről van szó, amelyeket még a korábbi generációk szereztek be, vásároltak vagy akár cseréltek, hiszen a 20. század közepén sokan élelmiszerre váltották a családi értékeket. Így lehet, hogy egy ma milliós értékű alkotás egy oldal szalonnáért került a család birtokába.

Gyakran történetek is kapcsolódnak a képekhez: például, hogy a nagymama a szomszédos kastélyban csapta a hóna alá és mentette ki, mielőtt megérkeztek volna a második világháború végén az orosz katonák.

Nézz az egér mögé!
Az egész magyar sajtót bejárta a hír: 2008 karácsonyán Barki Gergely művészettörténész a Stuart Little, kisegér című családi film egyik jelenetében felfigyelt arra, hogy a díszlet részeként Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festménye függ a falon. A képet ugyan ismerte a tudomány, ám elveszettnek hitték.

A művészettörténész megkereste a film készítőit, akik addig azt gondolták, hogy csupán egy reprodukció van a birtokukban. A vizsgálatok kiderítették, hogy eredeti a festmény, hazakerült Magyarországra, és egy tavalyi aukción 70 millió forintért talált gazdára. A Kincs a falon csapatát Barki Gergely is támogatja.

Sok festmény viszont egy időre a sufniba kerül, mert például a lakásfelújítás után már nem passzol stílusában az új bútorokhoz. – Azt is tapasztaljuk, hogy az emberek egy része értékesebbnek gondolja az otthonában őrizgetett festményeket még akkor is, ha alig tud róluk valamit – állítja Kolozsvári Gyula. – A 19–20. század fordulóján nagy tömegben pingáltak egy kaptafára bibliai tárgyú, illetve természetet ábrázoló képeket, amelyek kevésbé kvalitásos alkotások; olykor a keret többet ér, mint a festmény.

Van persze másik véglet is, hiszen Scheiber Hugó egyik nagyméretű képére összeszabdalva bukkantak rá lomtalanításkor egy szemétkupac tetején. Az élelmes megtaláló restauráltatta, s így rögvest ötmillió körül talált rá vevőt.

– Pusztán kíváncsiságból is érdemes megtudni az alkotó nevét, esetleg azt, hogy hol és mikor készült a kép – állítja Kolozsvári Gyula. – Mi pontos értéket nem közlünk ugyan, de az érdeklődő legalább a nagyságrenddel tisztában lesz, nem fog ábrándokat kergetni, vagy éppen megtudja, hogy sokkal vagyonosabb, mint gondolta.

A Kincs a falon mozgalom szervezői azt szeretnék, ha az általuk azonosított műalkotásokból idővel tárlatot lehetne szervezni, hogy a nagyközönség is érzékelje, milyen nagyszerű festmények bukkanhatnak elő az ismeretlenségből.

Vote it up
210
Tetszett?Szavazzon rá!