Kivédhető a rák?

A legújabb kutatások arra utalnak, hogy igen. Persze néhány dolgot nem árt tudnia, mielőtt felkeresné az orvost

Megjelent: 2011. április

Kapcsolódó cikkek

2010. március
Harmadik terhességének 35. hetében méhnyakrákot állapítottak meg a kanadai Kristine Fersovichnál. Orvosai a lehető leghamarabb hozzá akartak kezdeni a kezeléséhez, ezért a 37. héten császármetszéssel segítették világra kisfiát. Az edmontoni édesanya még helyi érzéstelenítésben feküdt, amikor eltávolították a teljes méhét, és kioperálták a nyirokcsomóit is. – Lényegében csak megmutatták a fiamat, azt mondták, megpuszilhatom, és már el is vitték – emlékszik vissza az asszony. – Kiebrudalták a férjemet, és behívták a sebészeket.

Szerencsére a kisfiú makkegészségesnek bizonyult, és a jelek szerint az anya megszabadult a ráktól.

Fersovich édesanyja 28 esztendősen ugyanígy megbetegedett, és bár az ő műtétje is sikerrel járt, Fersovich kilencéves kislánya, Alexis esetében nem szeretne kockáztatni. Most már erre nem is kényszerül: a 34 éves asszony gondoskodik róla, hogy Alexis védőoltást kapjon, amely töredékére csökkenti a méhnyakrák veszélyét.

Fersovich és sorstársai forradalom részesei, amely visszavonhatatlanul megmásítja a gyógyászat arculatát. Sokáig azt hittük, a rákot életmódbeli tényezők (zsíros étrend, dohányzás, a testmozgás hiánya), környezeti hatások (szennyezés, ibolyántúli és egyéb sugárzás) vagy génmutációk okozzák. Mára azonban a tudósok fölfedezték, hogy egyes daganatfajtákat – vírusok, baktériumok vagy élősködők által előidézett – fertőzések indítanak be. Ezek az alattomos és tünetmentes infekciók a sejtekben olyan változásokat produkálnak, amelyek nyomán rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. Az érintettek erről eddig sokszor nem tudtak, így nem kezeltették magukat.

Ezek a fertőzések egymagukban rendszerint nem vezetnek rosszindulatú szövődményhez. A kockázati tényezők megszokott hármasfogatára – életmód, környezet, öröklődés – is szükség lehet. Mivel azonban most már tudjuk, hogy egyes rákfajták csak a fertőzés következtében alakulnak ki, teljesen új stratégia alkalmazható a rák megelőzésére: kivizsgáltatjuk (és kikúráltatjuk) ezeket a fertőzéseket, vagy eleve védőoltással hárítjuk el őket.

A kitartás jutalma
Dr. Harald zur Hausen a hetvenes évek elején gyökeresen új elgondolást jelentett be a floridai Key Biscayne-ben tartott tudományos tanácskozáson: a nemi szerveken szemölcsöket okozó humán papillomavírus (HPV) lehet a ludas a méhnyakrákban is. Senki sem hitt neki, de zur Hausen, aki ma a heidelbergi Német Rákkutató Központ nyugalmazott professzora, eltökélte, hogy utánajár a betegségnek, amely évenként világszerte csaknem 300 ezer nő életét oltja ki. – Tudtam, hogy jó úton haladok, de a bizonyítás még további rengeteg munkát igényelt.

„Kicsit idegeskedtem, elvégre színtiszta baktériumlevest ittam. Némi akaraterő kellett, hogy lekényszerítsem a torkomon”

A HPV sok törzsét ismerték – egyesek viszonylag ártalmatlanok, mások meglehetősen veszélyesek –, így az áttörés csak több ezer szemölcs molekuláris elemzése után, 1984-ben érkezett el. Zur Hausen ekkor jött rá, hogy a méhnyakrákok hetven százalékánál mindössze két törzs – a HPV 16 és 18 – jelenik meg.

2006 végén negyvenkilenc országban törzskönyvezték a vakcinát. Mivel a HPV nemi úton terjed, a lányok beoltására a nemi élet megkezdése előtt a legjobb sort keríteni. Máig több mint negyvenmillió adagot hoztak forgalomba a világon.

A méhnyakrák lassan alakul ki, ezért évekbe telik, hogy a vakcina hatásosságát teljes mértékben érzékelhessük. Egy több mint 17 ezer nő bevonásával végzett vizsgálat azonban 2010 februárjában kimutatta, hogy a vakcina alkalmazása Kolumbia fővárosában, Bogotában több mint kilencven százalékkal csökkentette azoknak a szövettani eltéréseknek a gyakoriságát, amelyek a HPV 16-tal és 18-cal összefüggésben a méhnyakon kialakultak.

Zur Hausen munkájáért 2008-ban megkapta a kanadai Gairdner-díjat és a Nobel-díjat.

Szokatlan koktél
Dr. Barry Marshall 1984-ben az ausztráliai Perthben található laboratóriumában állt. – Csirió! – mondta a fehér köpenyes férfi, és fölhajtott egy pohár színtelen folyadékot.

Ez a különleges ital százmillió Helicobacter pylori (röviden H. pylori) baktériumot tartalmazott. Marshall biztosra vette, hogy a H. pylori gasztritiszt, azaz gyomornyálkahártya-gyulladást, valamint gyomorfekélyt, végső soron pedig gyomorrákot okoz. Elkeserítette azonban, hogy képtelen volt meggyőzni igazáról az orvostársadalmat, amely úgy vélte, a gasztritiszt és a fekélyt a stressz és étrendi tényezők idézik elő.

– Kicsit idegeskedtem, elvégre színtiszta baktériumlevest ittam – emlékszik Marshall. – Olyan ez, mint teljesen ismeretlen ételt enni, nyers tojást vagy aranyhalat lenyelni. Némi akaraterő kellett, hogy lekényszerítsem a torkomon.

Vote it up
400
Tetszett?Szavazzon rá!