Kutatóknak segítő állatok

Gondolta volna például, hogy a sarki ürge elősegítheti az űrhajósok egyik fő problémájának megoldását?

Az ürgék segítik az űrhajósokat
A súlytalanság alapvető változásokat okoz az emberi testben. Azoknak az űrhajósoknak, akik visszatérnek akár egy viszonylag rövid ideig tartó űrutazásból is, jelentős izomsorvadással és csontjaik meggyengülésével kell szembenézniük; következésképp hetekig tart visszanyerni erejüket. A tudósok tüzetesen tanulmányozzák a sarki ürgéket annak érdekében, hogy ennek a problémának a nyitját megtalálják. Ezek a rágcsálók ugyanis hosszú hónapokat töltenek téli álomban, mozdulatlanul, de amikor felébrednek, akkor sincs kimutatható csökkenés az izom-, és csonttömegükben. – Ha megértenénk, hogy hogyan érik ezt el az állatok, akkor talán megoldhatnánk a problémát az emberekben is – mondja Kelly Drew, az Alaszkai Egyetem biokémikusa.

A nerválok nyomon követik az éghajlatváltozást
A tudósok azt remélik, hogy a globális éghajlatváltozás hatásait a Grönland környéki jeges tengervízben a nerválok, „az óceánok egyszarvúi” segítségével pontosan megfigyelhetik és dokumentálhatják. Ezek a tengeri emlősök arról ismeretesek, hogy egyetlen, közel három méteres csavart szarvuk van a homlokuk közepén, és képesek elviselni a fagypont közeli hőmérsékletű tengervizet is. 2010-ben Kristin Laidre, a Washingtoni Egyetem tengerbiológusa és kutatócsoportja hőmérőket és műholdas kapcsolatú adóvevőket erősített tizennégy nerválra, majd pedig nyomon követték a cetfélék mozgását, amelyet a Baffin-öbölben való áttelelésük során végeztek. A kutatás során összegyűjtött adatok a valaha lejegyzett legrészletesebb és legátfogóbb tengervíz hőmérsékleti információkat jelentik az adott területről, és hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak megértéséhez.

A zebrahal segíti a rákkutatókat
Meglepő módon a zebrahal (vagy zebradánió) és az ember génkészlete jelentős mértékben megegyezik, beleértve az APC-t is, amely a végbélrákhoz kapcsolódó gén. Ezek az áttetsző, fekete-fehér halak ráadásul igen gyakran szaporodnak, és néhány napon belül elérik a felnőttkort. Ez lehetővé teszik az olyan tudósok számára, mint amilyen David Jones, az Oklahomai Orvosi Kutatási Alapítvány rákkutatója, hogy tanulmányozzák sejtműködésüket. – Rengeteg mindennel járulhat hozzá ez a kicsiny hal az emberi betegségek titkainak megfejtéséhez – mondja Jones.

A patkányok felderítik az elásott aknákat
Mozambikban, Thaiföldön, Kambodzsában és más országokban az aknamezők az évtizedes konfliktusok hátrahagyott mementói, megakadályozzák a fejlődést és hátráltatják a gazdasági növekedést. Szerencsére egy tanzániai szervezet, az Apopo feltehetőleg megtalálta a négylábú megoldást a problémára. A segélyszervezet gambiai erszényes patkányokat idomít az aknák kiszimatolására, amelyeket megtalálásukat követően hatástalanítanak. A patkányok testsúlya elég kicsi ahhoz, hogy az akna ne robbanjon fel – az idomított rágcsálók ugyanakkor megbízhatóbban és sokkal gyorsabban tudják megtalálni az elásott robbanó szerkezeteket, mint egy fémdetektorral felszerelkezett emberi tűzszerész – mondja Zacarias Chambe, az Apopo segélyszervezet aknamentesítésért felelős szakértője.

A vadon élő állatok előre jelzik a földrengéseket
Egy Peruban végzett lenyűgöző kutatás alátámaszthatja a széles körben elterjedt meggyőződést, hogy az állatok akár hetekkel előre is jelezhetik a földrengéseket. Egy 23 napig tartó periódus során a Richter-skála szerint 6,9 erősségű földrengés előtt, amely Limától délre történt 2011. október 18-án, a tudósok naponta legfeljebb öt állatot észleltek a korábban tapasztalt öt–tizenöthöz képest. Egy héttel a földrengés előtt a szakértők már nem tapasztaltak semmilyen állati mozgást. – Az állatoknak megvan a képessége arra, hogy megbízhatóan „megjósolják” a földrengéseket, és más műszeres megfigyelésekkel együtt pontosabbá tehetik az előrejelzést – mondja Rachel A. Grant vezető kutató.

Vote it up
109
Tetszett?Szavazzon rá!