Legyen a bor szakértője

Borbarát ismerősei elbeszélnek a feje fölött? Az alábbiak ismeretében ön is bekapcsolódhat a beszélgetésbe

A könnyű fehérborok 9-11 fokon a legélvezhetőbbek, a rozé borok pedig 8-9 fokon, míg a könnyű vörösborokat, amilyen a zweigelt vagy a kékfrankos, 13-14 fokon érdemes kortyolni, a testesebb vörösborokat pedig, mint az Egri bikavér vagy a cabernet sauvignon, 15-16 fokon. A túl hideg borban kevésbé érződnek az illatok, elvész az aroma, s vele együtt az élvezet. Ha túl melegen szolgáljuk fel a bort, akkor jobban érződik az alkohol, így elnyomja a zamatokat. Íme, pár ötlet, hogy melyik bor mihez illik!

 Hagyja lélegezni a bort, hogy előjöjjenek a benne lévő íz- és illatanyagok. A legjobb módszer a dekantálás. A dekantáló edény olyan, mint egy kancsó, amelynek keskeny a szája, de alul kiöblösödik. Ebbe kell áttölteni a bort úgy, hogy az edény falán folyjon végig. Ne rázza fel, mert felkavarja az esetleg az alján lévő üledéket.

 Az egyik legnépszerűbb szőlőnk, az olaszrizling valószínűleg Franciaországból került hozzánk. Volt idő, amikor ezt a szőlőfélét termesztették hazánkban a legnagyobb területen.

 Nem a szőlőfajta határozza meg, hogy a bor milyen édes, hanem a borász. Bármilyen szőlőből lehet készíteni édes és száraz bort is.

 A legtöbb borosüveg alja recézett. Sokféle elgondolás született arról, hogy ez miért van így. A legvalószínűbb ok: a régebbi üvegek stabilabban álltak, ha recézett volt a talpuk.

 Pohár falán bort „ringatni” nem affektálás: a bor ilyenkor intenzívebben érintkezik a levegővel, s ez elősegíti az aromák felszabadulását.

 Némely borhoz széles körben elterjedt hiedelmek fűződnek. A somlói bort például a nászéjszakák borának is nevezik, mivel úgy tartják, hogy aki közvetlenül az esküvője után ebből iszik, annak fiúgyermeke születik.

 Különböző szőlők és borok aromája és illata különböző fűszerekhez, gyógynövényekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz hasonlít, ezért a szakemberek gyakran használnak olyan kifejezéseket, mint például „őszibarack” vagy „vanília”.

 A silány minőségű parafa dugóval ledugaszolt borokat beszennyezheti a TCA nevű kémiai anyag. A bor ettől és nem a dugódaraboktól válhat dohos ízűvé, kellemetlen illatúvá.

 A pezsgő általában fehér, de gyakran készítik kék szőlőből, például pinot noirból is. Nálunk a chardonnay a legelterjedtebb, amely egy francia szőlőfajta, Burgundia környékéről való.

 Hogyan kerülnek buborékok a pezsgőbe? Ez nagyon egyszerű. Amikor a bor erjed, szén-dioxid keletkezik. Ha az erjedés palackban történik, akkor a gáz nem tűnik el.

 Ha a bor valóban „élne”, gyorsan megromlana. A borászok ezért igazából nem szeretnek semmilyen élő mikrobát a borban. Ettől függetlenül a bornak is van úgynevezett életgörbéje: folyamatosan fejlődik, átalakul.

 A legtöbb must tiszta. A vörösbort a szőlő héján erjesztik, hogy minél szebb színe legyen, mivel a színanyag a bogyó héjában található.

 Bizonyos borok egyre jobbá válnak az idő előrehaladtával. Ilyenek a testes vörösborok és a későn szüretelt édes fehérborok. Ám ehhez szakszerű tárolás is kell: a palackokat fektetve, állandó alacsony hőmérsékleten, fénytől védve és nyugalomban kell tárolni. Ideális tárolóhely a pince.

Vote it up
197
Tetszett?Szavazzon rá!