Magukon kísérletező tudósok

Ismerje meg hat kutató történetét, aki sajátos önkísérletével elérte, hogy megváltozhat az orvosi ellátás

Kapcsolódó cikkek

A módszeres elmék közös vonásának tűnik az igazság kiderítésének már-már kényszeres vágya, amely még a személyes kényelemmel sem törődik. Amikor Newtonnak támadt egy elképzelése arról, hogyan észleli a szem a színeket, úgy ellenőrizte, hogy varrótűvel addig szurkálta a szemürege hátsó részét, amíg színes karikákat nem látott. A Nobel-díjas német Werner Forssmann hajtotta végre a világ első szívkatéterezését – saját magán. Az alábbiakban hat mai kutató különös önkísérleteiről olvashat, és arról, hogyan változtathatják meg eredményeik az orvosi ellátást.

Baktériumok a gyomorba
Barry Marshall fiatal ausztrál orvosnak az 1980-as években az az ötlete támadt, hogy a gyomorfekélyt nem a stressz okozza, és nem is a fűszeres ételek, hanem baktériumok. Bizonyításképpen megivott egy pohárnyi zavaros löttyöt, amelyben csak úgy hemzsegtek a Helicobacter pylori baktériumok. Egy hét sem kellett hozzá, és már mindennap hányt. A vizsgálatok szerint gyulladás alakult ki a gyomornyálkahártyáján, ami azt jelezte, hogy ott akár fekély is képződhet. Az antibiotikumkúrának köszönhetően (a felesége ragaszkodott hozzá, hogy a tervezettnél előbb fejezze be a kísérletet) megszűnt a fertőzés.

Ma már a gyomorfekély kezelésének egyik legfőbb módja az antibiotikumok alkalmazása, Marshall pedig 2005-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott a munkájáért.

Bolha a lábon
Marlene Thielecke német PhD-hallgató madagaszkári tartózkodása alatt észrevette, hogy egy homoki bolha fúrta be magát a talpába. Nem távolíttatta el, hanem fényképekkel és videofelvételekkel dokumentálta a fejlődését. A kutatók nem tudták, hogyan is szaporodnak ezek az élősködők. A nőstény homoki bolhák általában azt követően rakják le megtermékenyített petéiket, hogy befúrták magukat az ember bőrébe. Thielecke azonban azt tapasztalta, hogy az övé – amelyet a mezítláb járó helybéliekkel ellentétben mindig cipő választott el a külvilágtól – nem rak petéket. A lány merészségének volt köszönhető, hogy sikerült megoldani a rejtélyt: a lábbeli meggátolja a bolhák párzását. Ez az információ segíthet megelőzni a szövődményeket a fertőzött személyeknél.

Férgek a bőrön
A brit országos bioetikai bizottság 2004-ben finoman szólva nem lelkesen fogadta David Pritchard immunológus terveit egy újfajta asztmakezelésről. Azt javasolta, használjanak horogféreglárvákkal átitatott tapaszt. A kutató ezért saját magán próbálta ki a módszert. A parányi lárvák a vérébe jutva elviselhetetlen viszketést okoztak. Ő azonban reménykedett, hogy a férgek visszafogják majd a beteg immunrendszerét, s így enyhíthetők lesznek a tünetek. A kezelés veszélytelenségét igazolva Pritchard folytathatta a vizsgálatait, s jelenleg tesztelik a féregterápia hatékonyságát. Kutatók egyébként világszerte tanulmányozzák, alkalmasak lehetnek-e az élősködők a szklerózis multiplex, a pikkelysömör, a cöliákia és az autizmus kezelésére.

Több milliárd mérés
Michael Snyder genetikusnak volt egy nagy álma: be akarta bizonyítani, milyen óriási lehetőségeket rejt a személyre szabott gyógyászat. A módszer etikailag és technikailag is vitatott volt, vizsgálata pedig túl nagy terhet rótt volna az önkéntes alanyokra. Snyder és stanfordi kollégái ezért négy éven át több milliárd mérést, vér-, nyál-, vizelet- és székletvizsgálatot végeztek el a kutatón. Elkészítették a teljes géntérképét, s rendszeresen monitorozzák a DNS-aktivitását.

Snyder meglepetten szerzett tudomást arról, hogy öröklött hajlama van a diabéteszre, hiszen a családjában senki sem volt cukorbeteg. Egyszer azonban elkapott egy náthavírus-fertőzést, és döbbenten figyelte, hogy a vércukorszintje meredeken emelkedve eléri azt az értéket, amelytől kezdve már valóban cukorbetegnek számított. Snyder úgy véli, a génjei tették hajlamossá a betegségre, ám azt a vírusfertőzés váltotta ki – a tudósok jelenleg is vizsgálják ezt az összefüggést.

Maláriaszúnyog-lakoma
Stephen Hoffman merész módszert választott arra, hogy immúnissá váljon a maláriával szemben, amely évente legalább félmillió ember halálát okozza a világon. A kutató hagyta, hogy 3000 maláriaszúnyog lakomázzon a karján. A rovarokat előzőleg besugárzásnak vetették alá, ami legyengítette a szúnyogban lévő malária-kórokozókat. Ily módon immúnissá vált anélkül, hogy megbetegedett volna.

Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy a legyengített kórokozók nem csípéssel, hanem injekcióval, oltásként való beadása teljes védelmet nyújtott az önkénteseknek a malária ellen. Jelenleg a vakcina végső vizsgálatai folynak az Egyesült Államokban, Európában és Afrikában.

Számítógépes vírus a kézben
Vajon meghackelhetők-e a testünkbe ültetett orvosi eszközök? Mi történne, ha egy terrorista olyan programot írna, amely minden pacemakert leállítana? Hogy ezt kiderítse, Mark Gasson brit mérnök apró rádiófrekvenciás chipet ültetett a kezébe – nagyjából olyat, amilyet a háziállatok azonosítására is használnak –, majd számítógépes vírussal fertőzte meg a chipet. Ezek után a chipje nemcsak az azzal összeköttetésben álló számítógépet fertőzte meg, de a rendszerhez kapcsolódó többi chipet is megpróbálta. Ez azt jelenti, hogy a beültetett eszközeink valóban veszélyben lehetnek. Bár Gasson egészségét nem fenyegette veszély, egy „éles” helyzetben egy szívbetegnél súlyos problémák merülhettek volna fel. A mérnök munkája megnyitotta az utat a biztonságosabb orvosi eszközök kidolgozása felé.

Vote it up
203
Tetszett?Szavazzon rá!