Megváltoztat-e a Google vagy a GPS?

Milyen hatással vannak agyunk működésére, gondolkozásmódunkra a kütyük, illetve azok túlzott használata?

Google: lustuló memória?
Az internetnek köszönhetően minden információ karnyújtásnyira van, ez biztosan oda fog vezetni, hogy az ember ellustul, a memóriája pedig romlik – gondolhatnánk. A valóság azonban nem egészen ez, legalábbis a Columbia Egyetemen végzett kutatás szerint. A vizsgálat eredményeit a Science szaklapban publikáló Betsy Sparrow professzor azt állítja: ha az egyes információkat nem is jegyezzük könnyebben meg, ám az internet tulajdonképpen személyre szabott memóriabankként működik, így egyszerűbben megtaláljuk, hogy hol keressük őket!

GPS: rosszabb sofőrök?
Jókat mulatunk a GPS-t vakon követve ki tudja, hol kikötő sofőröket kifigurázó történeteken, de az igazság az, hogy ez az eszköz valóban járhat némi kockázattal. A Journal of Cognitive Neuroscience-ben megjelent tanulmány szerint az agy csak korlátozottan képes párhuzamosan többirányú információ feldolgozására, ezért tényleg veszélyes egyszerre figyelni a GPS kijelzőjére és a különféle információs táblákkal tarkított útra is.

– Hiába van a szemünk az úton, arra koncentrálunk, hogy a valóságban mit is jelent az, amit néhány másodperccel korábban a GPS térképén láttunk; ahelyett hogy a ténylegesen előttünk levő dolgokkal lennénk elfoglalva, mint például egy szembejövő motoros vagy az úttesten átkelő gyalogos – figyelmeztet Nilli Laie, a londoni Kognitív Idegtudományi Intézet professzora.

Mobiltelefon: eltereli a figyelmet?
Egy mobilozó ember sokkal jobban eltereli a figyelmünket, mintha a párbeszéd mindkét szereplőjét hallgatnánk – mutatta ki a San Diegó-i Egyetemen végzett kutatás. A vizsgálat során az egyetem hallgatói anagrammákon dolgoztak, miközben a kutatók igyekeztek megzavarni őket: az egyik csapatot egy hangosan telefonáló ember, a másikat előttük beszélgető pár. Mint kiderült, a mobilozó kutató nemcsak irritálóbb volt, hanem jobban el is terelte a hallgatók figyelmét a feladványról, később inkább vissza tudták idézni a csak félig hallott párbeszédet, mint a valóban előttük lezajlott csevegést.

A hibás a kíváncsiskodó agy, amely szeretné kitölteni a nem hallott részeket is. – Ha egy párbeszédnek csak az egyik oldalát halljuk, automatikusan megpróbáljuk kitalálni, mi hangozhat el a másik oldalon – magyarázza a kutatást vezető professzor, Veronica V. Galvan. – Ez természetes, hogy teljesen eltereli a figyelmünket attól, amit épp teszünk.

SMS: rolmik a helyerísás?
Az okostelefonok automatikus hibajavítója által létrehozott félreérthető üzenetek olyan mindennapossá váltak, hogy több blog is gyűjti őket. Ez a kínos vagy éppen mulatságos pillanatokon túl azonban azzal is járhat, hogy egyre kevésbé tűnnek fel a helyesírási hibák, hacsak egy program fel nem hívja rá a figyelmünket. Ennek az oka az, hogy az agynak ahhoz, hogy felismerje az adott szót, elegendő, ha az első és az utolsó betűk a helyükön vannak – nem okozhatott problémát például a címben hagyott két elírás sem. Azzal, hogy hozzászokunk a hibajavítók működéséhez, illetve az SMS-ekben kapott zilált üzenetekhez, elképzelhető, hogy az egyszerű hibákat és elütéseket egy fontosabb e-mailben, esetleg egy komolyabb munkahelyi szövegben sem vesszük észre.

E-book: kevésbé emlékszik, mit olvasott?
Rendszeresen azon kapja magát, hogy kénytelen többször is újraolvasni egy oldalt a Kindle-jén? Egy friss kutatás szerint van tudományos magyarázat ezekre az „e-book pillanatokra”: az angliai Leicester Egyetem pszichológusai által végzett vizsgálat során a részt vevő hallgatók ugyanazt a szöveget olvasták nyomtatott könyvben, illetve e-bookon. Az eredmény? Az e-bookon olvasóknak valóban többször kellett nekifutniuk az oldalaknak!

A magyarázat az e-bookok semleges kinézetében keresendő. „Egy emlék felidézését nagyban segíti, ha tudjuk valamihez kötni; minél több az asszociáció, annál jobb az emlékezés – írja Maia Szalavitz a Time.com-on. – Olyan, látszólag jelentéktelen benyomások is sokat segíthetnek egy-egy információ beágyazásában, mint hogy az adott szövegrész az oldal tetején vagy alján, esetleg a páros vagy a páratlan oldalon volt-e.”

Vote it up
165
Tetszett?Szavazzon rá!