Melyek testünk legfiatalabb részei?

A születésnapi gyertyák száma testünk nem minden pontját jellemzi helyesen

Gyomor-nyálkahártya: 5 napos
A gyomor falát bélelő nyálkahártya kulcsszerepet játszik a táplálék megemésztésében. Speciális sejtjei termelik a gyomorsavat, amely elősegíti például az ebéd előemésztését. Zseniális húzásként ugyanezek a sejtek egy védő nyálkaréteget is termelnek, mely megóvja a gyomorfalat a rengeteg sav maró hatásától. Ráadásul mindezt kevesebb mint egy hete kezdték!

Ízlelőbimbók: 10 naposak
Tízezer-valahány parányi, de komoly munkát végző ízlelőbimbónk mindegyike mikroszkopikus szőrszálakat tartalmaz, melyek az ételekkel kapcsolatban különféle információkat közölnek az aggyal – például hogy a fagylalt édes, a friss perec pedig sós. Az ízlelőbimbók gyakran cserélődnek, de a kor előrehaladtával ez a folyamat egyre lassul (sőt, némelyik már nem is cserélődik újra). Idősebbeknél előfordulhat, hogy már csak ötezer ízlelőbimbójuk van, ezért lehet az, hogy bizonyos ételeket nem éreznek annyira ízletesnek.

Bőr: 2 hetes
Bőrünk legkülső rétegének, a szarurétegnek legfőbb feladata, hogy védőfalként szolgáljon a bőr többi, érzékenyebb rétege és a környezet között. Csak egészen apró részecskék képesek áthaladni rajta. Ennek a rétegnek az eltérései a felelősek az olyan kisebb bőrhibákért, mint például a finom vonalak vagy foltok. (Eddig, ugye, azt gondolta, évek kellenek a ráncok kialakulásához?)

Szempillák: 2 hónaposak
Amellett, hogy nagyon tetszetősek, a szempillák egy fontos feladatot is ellátnak – ez az oka annak, hogy nemcsak az ember, hanem sok más állat is rendelkezik szempillákkal –: felfogják a port és más szennyező részecskéket, így megvédik a szemet a veszélyektől, valamint megakadályozzák, hogy a szem kiszáradjon. A felső szemhéjon 150-200, az alsó szemhéjon 75-100 szál van. A nők már évtizedek óta használnak festéket és műszempillát, hogy pilláikat hosszabbá és dúsabbá varázsolják, a hosszúsági Guinness-világrekordot mégis egy férfi tartja: Stuart Muller, akinek a 2007 decemberében történt méréskor 6,985 cm hosszú szempillái voltak.

Vörösvértestek: 4 hónaposak
Egyetlen csepp vér is milliószám tartalmazza ezeket az „erőmű”-sejteket, melyek eljuttatják az oxigént a többi sejthez, és eltávolítják belőlük az anyagcsere során keletkező széndioxidot. Nagyon fontos, létfenntartó szerepük van tehát. Az ételekkel elfogyasztott vas a vörösvérsejtek képződéséhez elengedhetetlen, így fontos, hogy megfelelő mennyiséghez jussunk ebből az ásványi anyagból. A legtöbb vas a vörös húsokban, halban, szárnyasokban, tojásban és babban található.

A máj sejtjei: 300-500 naposak
Legfontosabb anyagcsere-szervünk, a máj felelős azért, hogy megszűrje az emésztőszervrendszer felől érkező vért, mielőtt az tovább jutna a test többi része felé. Emellett lebontja a gyógyszereket, és semlegesíti a veszélyes vegyületeket. Igazán komoly feladatot végez ez a nagy, húsos, kb. 1,3 kg-os szerv, mely a gyomor jobb oldalánál helyezkedik el – nem csoda, hogy nagyjából évente meg kell újítania a sejtjeit.

Csontok: 10 évesek
Bár a csontjainkat erősnek és tartósnak érezzük, az ezeket alkotó sejtek folyamatosan kicserélődnek – elhalnak és újjászületnek –, így minden évtizedben létrejön egy teljes, vadonatúj csontváz. A csontsűrűség húszas éveink elején a legnagyobb, majd fokozatosan csökken. Csontritkulás akkor alakul ki, amikor a csonttömeg nagyobb mértékben pusztul, mint ahogy regenerálódik.

A mellkas izmai: körülbelül 15 évesek
A mellkas védi az olyan létfontosságú belső szerveket, mint a szív vagy a tüdő. Tizenkét pár bordából áll, melyeket inak és izmok tartanak össze. A bordaközi izmok tágítják ki és húzzák össze a mellkast lélegzés közben – ezért éjjel-nappal edzésben vannak.

Kisagy: 3 évvel fiatalabb a tényleges korunknál
A kisagy (cerebellum) felelős a motoros képességekért és az egyensúlyért. Hátul, lent, az agytörzsnél helyezkedik el, és bár csak 10 százalékát adja a teljes agytérfogatnak, az összes agysejt több, mint 50 százalékát foglalja magába. A kisagy egyike a legkorábban kifejlődő szerveknek, viszont csak lassan öregszik. Legfontosabb feladatai közé tartozik az egyensúly és testhelyzet fenntartása, az akaratlagos mozgások irányítása, új motoros képességek elsajátítása (mint például egy pingponglabda eltalálása az ütővel, de az újszülötteknek még minden mozdulat új), emellett más kognitív funkciókban, például a beszédben is részt vesz.

Vote it up
206
Tetszett?Szavazzon rá!