Mennyire zöld Európa?

A Reader's Digest kiállította kontinensünk környezetvédő bizonyítványát. Lapozzon bele!

Megjelent: 2010. június

Kapcsolódó cikkek

Manapság Európa teljes politikai, üzleti és ipari tájképe kizöldülőfélben van. Zöldtörekvések vezérlik szinte minden cselekedetünket: zöldautót, zöldenergiát, zöldmunkahelyeket, zöldtechnológiát, -gazdaságot, -politikát és zöldkormányokat szeretnénk. Azonban még mindig jelentősek a különbségek a 27 európai uniós tagállam környezetvédelem iránti elkötelezettségében. A többség nagy lehetőségeket lát benne, de egyeseket csak a Brüsszelből jövő drákói rendelkezésekkel lehet a zöldútra terelni.

Európai uniós állampolgárként bizonyára önöket is érdekli országuk környezetvédelem terén nyújtott teljesítménye. A Reader’s Digest a világban fellelhető ökológiai tanulmányok sokaságából kiválasztott öt olyan fő mutatót, amelyek igazán számítanak.

E mutatók eredményeit összesítve zöldsikereik alapján rangsoroltuk az országokat. Európa (az EU, valamint Norvégia és Svájc) zöldbajnoka Svédország, és utána alig valamivel lemaradva Svájc következik.

A svédek genetikailag zöldek. Nyáron a kórházak levegőjét a télen összegyűjtött hóval hűtik, az irodák légkondicionálására hideg tengervizet használnak, hibridmotor hajtja a katonai szállító járműveket és az erdészeti traktorokat, az országot átszelő 500 kilométeres E14-es út pedig zöldsztráda, ahol a töltőállomások biogázt, biodízelt, etanolt és villamos energiát árusítanak.

A fenntartható erdőgazdálkodásból származó fával fűtenek és világítanak, és kétezernél több, korábban olajból előállított termékhez nyújt majd alapanyagot az erdő egy innovációs program nyomán. Már ma cellulózt használnak a fejfájás-csillapítók kötőanyagául, különböző textíliákban, sőt még a kolbászhéjhoz is. De a legfontosabb a svédek „meg tudjuk csinálni!” hozzáállása a környezetvédelemhez. 2020-ra teljes energiatermelésük felét megújuló forrásokból fedezik, 2030-ra autóikat nem hajtja többé benzin vagy gázolaj, és 2050-re az egész ország szén-dioxid-semlegessé válik. – Miénk a legnagyratörőbb zöldstratégia Európában – jelenti ki Andreas Carlgren környezetvédelmi miniszter.

A svájciak nem sokban maradnak el tőlük. Kitűnő vasúthálózatuknak tulajdoníthatóan a Zürichbe bejárók csupán egyharmada használ autót. A városháza, a repülőtér, az iskolák és az egyik nagy szálloda fűtését és légkondicionálását föld alatti csöveken keresztül érkező levegővel biztosítják egy új és olcsó technológia révén. Az idei sanghaji expón épült pavilonjukat napelemmel működő lámpákból álló óriási fényfüggöny övezi.

Európa, a zöldnagyhatalom
Az öt nemzetközi környezetvédelmi mutató szerint Európa a világ éllovasa. A zöldenergia-termelési kapacitás fogja eldönteni Európa versenyképességét, és ma egy újabb érv is szól a zöldre váltás mellett: a pénztárca. – Hamarosan bármelyikünk képes lehet elektromos áramot termelni és azt megosztani másokkal egy olyan intelligens „szuperhálózaton” keresztül, amelyet ma az információ létrehozására és terjesztésére használunk az interneten – mondja Jeremy Rifkin amerikai jövőkutató, több európai kormány tanácsadója. – Európa szakértelme lehetővé teszi, hogy a megújuló energiára való áttérésben élre álljon és új gazdasági korszakba vezesse a világot.

Ez a korszak lehet a harmadik ipari forradalom. Hajtóanyaga olyan megújuló forrásokból fog származni, mint a szél, a nap és a hullámok, amelyek nem szipolyozzák ki a bolygót.

A tervek szerint tíz év múlva egy harmincmilliárd eurós elektromos hálózat fogja egyesíteni a különböző megújulóenergia-forrásokat kilenc országban, köztük Írországban és Luxemburgban, az Északi-tenger körül. Több száz kilométernyi tenger alatti vezeték fogja egy hatalmas zöldrendszert alkotva összekapcsolni a szigetország viharos hegyfokain működő brit szélerőműveket Belgium árapály erőműveivel, a norvég vízlépcsőkkel és a német napelemek soraival.

E forradalom vezetője Németország. A csernobili katasztrófa és a Rajna vizének végzetes elszennyeződése folytán a ’80-as években a németek környezettudatossága gyors fejlődésnek indult. Ma a lakosság számához viszonyítva a legtöbb szélerőmű Németországban működik, és világelsők a napenergia-felhasználásban. Csak Berlinben több mint harminc kutatóintézet és ezer vállalat foglalkozik alternatív energiával és zöldtermékekkel.

A tiszta technológia új üzleti koncepciójának élén Európa áll a világban. (Svédországban már több mint ötezer clean-tech cég működik.) Európa-szerte sorra alakulnak az üzletet és környezetvédelmet ötvöző cégek. – A zöldre váltás az EU-t az emberiség jövőjének újragondolását célzó óriáslaboratóriummá tette – mondja Rifkin. Miután az autó- és az olajalapú iparágak fölött lassan eljár az idő, az Európai Bizottság milliárdokat fektet az új irányzatba. – Úttörők vagyunk – mondja Janez Potonik, az EU környezetvédelmi biztosa. – Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne álljunk a zöldforradalom élére.

Mit mutat a zöldindex?
A következő táblázat az európai környezetvédelem teljesítményét öt mutató alapján tekinti át. Mindegyiknél megadtuk a 29 európai ország rangsorát, majd egy hatodik oszlopban összesítettük az egyes országok eredményeit. Minél alacsonyabb az összérték, annál zöldebb az adott ország.

Zöldindex: az európai élvonal

1. mutató: Környezeti teljesítmény (KTI)
Ezzel az összetett mutatóval a Yale és a Columbia Egyetem a világ 163 országát rangsorolja 25 paraméter alapján, amelyek között a rovarirtók használatától a levegő minőségén és a hulladék termelődésén és kezelésén át a természetvédelemig számos szempont szerepel.

A lista élén az európai országok állnak, 29 közül 24 megelőzi az Egyesült Államokat. A világelső Izland főként a tiszta geotermikusenergia-használat miatt. Azután Svájc, Svédország és – Costa Ricával holtversenyben – Norvégia következik.

2. mutató: Boldog bolygó (BBI)
Ez a mérőszám az élettel való elégedettség, a várható élettartam és az ökológiai lábnyom mérete alapján jelzi, hogy az egyes országoknak mennyire sikerül erőforrásaikat a boldog élet megteremtésére fordítaniuk. A londoni New Economics Foun­dation és a Brit Természetvédők Szövetsége támogatásával kifejlesztett indexet a szakértők hitelesebbnek tartják a sikeres élet mérésére, mint a közgazdászok által használt GDP- (nemzeti össztermék) értékeket. – Az ember jólétének és elégedettségének foka igen magas lehet akkor is, ha a fogyasztása szűkösebb forrásokból van – mondja Saamah Abdallah, a szervezet legutóbbi jelentésének szerzője.

3. mutató: Klímaváltozási teljesítmény (KVTI)
Ez a mutató az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid kibocsátásának mértéke és a kormányok klímaváltozással kapcsolatos politikájának hatékonysága alapján rangsorolja az országokat. Az ember okozta szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékáért felelős 57 ország adataiból a berlini székhelyű Germanwatch és a brüsszeli székhelyű Climate Action Network Europe állította össze. – Jól látszik, hogy egyetlen ország sem tesz eleget – mondja Jan Burck, a Germanwatch főtanácsadója. – A világranglistán Brazília megelőzi Svédországot.

Lettország bocsátja ki a legkevesebb üvegházhatású gázt a népesség számához viszonyítva, Luxemburg és Észtország viszont a legtöbbet.

Zöldindex: a mezőny második fele

4. mutató: Biológiai sokféleség
Az érintetlen erdők, hegyek, tavak és vízpart – ahol az őshonos növény- és állatfajok zavartalanul élhetnek – teszik Svájcot és Finnországot a biodiverzitás szempontjából Európa legszínesebb országaivá. De világviszonylatban számos afrikai ország mögött csak a 17., illetve 23. hely az övék.

A biológiai sokféleség alighanem a legmegbízhatóbb fokmé­rője a bolygó általános egészségégének – állítja James Leape, a Természetvédelmi Világalap (WWF International) igazgatója. Angela Merkel német kancellár egyetért: – A biológiai sokszínűség kérdése éppoly fontos, mint az éghajlat védelme – jelentette ki, amikor az ENSZ 2010-et a biodiverzitás nemzetközi évének nyilvánította.

Európa fő ökológiai rendszerei a termőföldek (33%), az erdők (30%) és a legelők (16%). 250-féle emlősünk, 700-féle madarunk, 90 ezer rovar- és 31 ezer növényfajunk van. És 80 ezer helyet minősítettek a kormányok védettnek. A veszélyeztetett élőhelyek védelme Portugáliában a legjobb, ahol a „kockázatos” élőhelyek 100 százaléka védett.

5. mutató: Megújuló energia-rendszerek (ME)
Németország 20 ezer szélerőművével és a világ legnagyobbjai közé tartozó fotóvillamos (napelemes) erőműveivel messze megelőzi a többieket. Utána Spanyolország és Norvégia következik. Az Egyesült Királyság mintegy 100 km-re a partjaitól 7000 tengeri szélturbina létesítését vette tervbe, és a Temze torkolatában Európa legnagyobb szélfarmját készül létrehozni, amely a londoni olimpia áramellátását fogja biztosítani. Norvégia és Svájc nagyon gazdag vízi energiában, míg Svédország, Lettország és Ausztria fa biomasszából nyer rengeteg energiát.

Vote it up
274
Tetszett?Szavazzon rá!