Mi, emberek, arra vagyunk programozva, hogy erősebbé, gyorsabbá, okosabbá váljunk, magasabbra másszunk, tovább éljünk. De bármennyire kihasználjuk természetes képességeinket, bizonyos tudományos adottságok – a fizika, a biomechanika és a hőtan törvényei – behatárolják a lehetőségeinket. Ismerje meg, a tudósok szerint pontosan hol is vannak ezek a határok.
A legnagyobb súly, amit fel tudunk emelni: 454 kg
A világ legerősebb súlyemelői ennyit bírnak el, de Todd Schroeder, a Dél-kaliforniai Egyetem kineziológusa szerint ők is félnek. Agyunk meghatározza az egyszerre aktiválható izomrostok számát, hogy megóvjon a sérülésektől. – Ha ezt a biztonsági beállítást kikapcsoljuk, jóval nagyobb erőt tudunk kifejteni – véli Schroeder. Ő úgy tartja, a mentális felkészülésre is kiterjedő edzéssel a sportolók 20 százalékkal nagyobb erőkifejtésre is képesek lehetnek.
A legnagyobb elérhető testmagasság: 272 cm
A világrekordot Robert Persching Wadlow, az Illinois-i Óriás állította fel az 1930-as években, mégpedig agyalapi mirigyének túlműködése következtében. Hatalmas termete megterhelte a vérkeringését (ez a lábán látszott) és a csontjait (járás közben merevítőket viselt). E fizikai korlátok miatt Thomas Samaras mérnök úgy becsüli, hogy bár az ember a jobb táplálkozásnak köszönhetően egyre magasabbra nő, végül körülbelül 210 centinél tetőzhet ez a folyamat. Samaras kutatásai alapján úgy véli, 152 centis magasság fölött 2,5 centiméterenként 1,3 évvel megrövidül az élettartam – mások ezt az állítást vitatják.
A legnagyobb sebesség futva: 10,5 m/másodperc
Miután Usain Bolt megdöntötte a 100 méteres síkfutás világrekordját a 2008-as olimpián, Mark Denny, a Stanford Egyetem biológusa azon tűnődött: valóban ez a sebesség jelenti az emberi teljesítőképesség határát? Denny az 1920-as évekig visszamenőleg vizsgálta a 100 méteres futás rekordjait, és azt jósolja, hogy a fejlődés körülbelül 9,48 másodperces időeredménynél érheti el a csúcspontját, vagyis Bolt rekordjánál 0,1 másodperccel gyorsabban is meg lehet tenni futva 100 métert. Ez jelentős különbség egy olyan sportágban, amelyben a századmásodpercek is döntő fontosságúak.
A leghosszabb idő alvás nélkül: 11 nap
1964-ben a 17 éves Randy Gardner egy nap reggel 6 órakor felkelt, hogy megkezdje tudományos kísérletét: megpróbálta megdönteni az alvás nélkül eltöltött leghosszabb idő rekordját. Sikerrel járt: 11 napig bírta. William Dement, a Stanford Egyetem elmeorvosa ezalatt folyamatosan figyelemmel kísérte legfontosabb szerveinek működését. Gardner mindvégig tudatánál volt, még ha ingerlékeny lett is. Azóta kutatások kimutatták, hogy az alvás lehetőségétől megfosztott patkányok 30 napon belül elpusztulnak és hogy egy ritka betegség, az örökletes, gyógyíthatlan álmatlanság néhány hónapon vagy éven belül halált okoz.
A leghosszabb idő szilárd étel nélkül: 382 nap
Ez a bravúr természetesen könnyebben teljesíthető, ha az ember eleve el van hízva – ahogy a névtelenségét őrző „A. B. páciens” is túlsúlyos volt. A 27 éves férfit a Dundeei Egyetemen, Skóciában tartották megfigyelés alatt az 1973-ban végzett kísérlet során, amelyet 206,8 kilós testsúllyal kezdett meg. A böjt idején kizárólag kalóriát alig tartalmazó ételeket fogyasztott, például élesztőt és multivitaminokat, és mire a kísérlet több mint egy évvel később véget ért, 81,6 kilóra fogyott le. Mondani sem kell: ezt ne próbálják ki otthon!
Hozzászólás