Miért jók a védőoltások?

Sokan tartanak a védőoltásoktól, ám hét olyan járványos betegség is van, amelyet legyőztünk általuk

A védőoltások kidolgozása az egyik legnagyobb tudományos sikertörténet. A vakcinák évente körülbelül 9 millió életet mentenek meg, az elmúlt 15 évben az oltások által biztosított védettség határozottan elterjedt a fejlődő világrészeken is. Az alábbi hét betegség vagy teljesen eltűnt vagy jelentősen visszaszorult az oltások hatására.

Diftéria (torokgyík)
Ez a baktérium által okozott betegség emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. A légzőszervrendszer felső szakaszát érinti, és gége elzáródása miatt akár halálos is lehet. A baktériumok olyan méreganyagot is termelnek, mely bénulást és szívleállást okoz. A vakcinát az 1940-es években fejlesztették ki. Korábban az Egyesült Államokban évi 100-200 ezer diftériás esetet jelentettek, miután azonban a vakcina elterjedt, évente pusztán egy-egy esetről szereznek tudomást.

Kanyaró
A rendkívül fertőző kanyaró cseppfertőzéssel terjed, úgy, ha valaki belélegzi a vírust tartalmazó cseppecskéket. Ez a fertőzés is a légzőrendszert támadja meg. Tünetei közé tartozik a láz, köhögés, orrfolyás, kivörösödő szem és a bőrkiütések. Szövődményeként agyvelőgyulladás és akár halál is jelentkezhet. Az első, 1963-as kanyaró elleni vakcina óta az oltás egyes országokban a megbetegedések 99 százalékát megszüntette.

Gyermekbénulás
A gyermekbénulást egy bélfertőzést okozó vírus okozza, mely nyál és széklet útján terjed. Az izombénulás mellett egy sor más tünetet is okozhat. A vakcina feltalálása előtt a vírus évente emberek tízezreit tette mozgásképtelenné, és ezrek haltak meg miatta. Az első gyermekbénulás elleni vakcinát 1955-ben Jonas Salk állította elő. Napjainkban a betegség gyakorlatilag eltűnt a nyugati világból.

Fekete himlő
A variolavírus által okozott fekete himlő gyorsan terjedő, halálos kór. Ez volt az a betegség, melynek kezelési módja az összes többi védőoltás alapjává vált. Az 1700-as évek végén a tudósok felismerték, hogy ha a pácienseiket tehénhimlővel fertőzik meg, melynek vírusa a fekete himlőéhez hasonló, de annál enyhébb lefolyású betegséget okoz, az ellenállóvá teheti őket a súlyosabb betegséggel szemben. A fekete himlő elleni vakcina kifejlesztése valódi győzelem a védőoltások történetében: 1980-ban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a fekete himlőt sikerült eltörölni a Föld színéről.

Tetanusz
Egy toxint termelő baktérium okozza. A baktérium spórái seben keresztül jutnak a szervezetbe. A betegség izom-összehúzódásokkal, többek között a légzést akadályozó görcsökkel jár. Az első tetanusz toxin elleni oltásokat a második világháború alatt használták. Az oltás 100%-os hatékonysággal megszünteti a baktériumtoxin hatásait.

Sárgaláz
A szúnyogok által terjesztett sárgaláz-vírus világszerte évente körülbelül 200 ezer embert fertőz meg, és körülbelül 30 ezer halálesetet okoz. A kórt azért nevezték el sárgaláznak, mert a vírus sárgaságot is előidéz. Az eredetileg 1927-ben kifejlesztett vakcina 95 százalékban véd, és mintegy 10 évre védettséget nyújt. Habár a védőoltás már 60 éve hozzáférhető, a sárgalázas esetek száma mégis növekszik.

Szamárköhögés
Ezt a cseppfertőzéssel terjedő bakteriális fertőzés okozta betegséget az erőteljes, hangos köhögés és a légzési nehézségek jellemzik. Rendkívül fertőző: a be nem oltottak 90 százalékánál kialakulhat. A szamárköhögés még ma is veszélyt jelent – újabban azt ajánlják, hogy a gyermekek mellett a felnőttek is kapjanak védőoltást ellene még akkor is, ha korábban be voltak oltva.