Miért nem fagy meg a pingvinek lába?

Biztosan önnek is vannak hasonló kérdései. Íme, itt a tudományos válasz néhányra

Úgy tűnik, mindenkinek vannak megválaszolatlan kérdései – néha egészen egyszerűek, máskor meglehetősen furcsák. Íme, néhány a New Scientist tudományos ismeretterjesztő hetilapnak az utóbbi időben beküldött szórakoztatóbb kérdések közül.

Miért nem fagy meg télen a pingvinek lába?
A pingvinek szervezete úgy alkalmazkodott környezetükhöz, hogy el tudják kerülni a túlzott hőveszteséget, és megőrizhessék testük belső részének 40 Celsius-fokos hőmérsékletét. Lábfejük itt különösen nagy gondot okoz, mivel nagy a felülete (hossza akár egyharmada is lehet a teljes testhossznak), és nem szigetelhető hájjal vagy tollakkal.

A gond megoldásában két különböző mechanizmus segít. Először is, a pingvinek szervezete az erek átmérőjének változtatásával szabályozni képes a lábfejen átáramló vér mennyiségét. Hidegben csökken az áramlás, melegben fokozódik. Ugyanígy van ez az embernél is: amikor fázunk, a kéz- és lábfejünk elfehéredik, míg ha melegben vagyunk, rózsaszínű lesz.

Emellett a pingvinek lábának felső részén egyfajta „ellenáramlásos hőcserélő” is működik. A láb vérellátásáról gondoskodó artériák itt sok kis érre ágaznak szét, akárcsak a lábfejből a hideg vért visszaszállító vénák. A hajszálerek ugyanazon a területen futnak, így a lábfejbe kerülő vér lehűl, a testbe visszaáramló ellenben felmelegszik.

Télen a pingvinek csak egy-két fokkal a fagypont feletti hőmérsékleten tartják a lábfejüket, így a lehető legkevesebb hőt veszítik el, és a fagyást is elkerülhetik.

Amikor két ember együtt megy, miért lépnek többnyire egyszerre?
Ez öntudatlan késztetés annak kifejezésére, hogy egyetértenek egymással, és hogy alkalmazkodnak egymáshoz, állítja Desmond Morris zoológus, az emberi viselkedés szakértője. Másoknak azt is jelzi, hogy „együtt vagyunk, összhang van közöttünk”. Egyes tanulmányok szerint az ember hajlamos átvenni társai – és különösen a felettesei – apró szokásait, például ugyanúgy teszi keresztbe a lábát, mint a főnöke, vagy vele egyszerre vakarja meg az orrát.

Legközelebb, ha együtt sétál valakivel, lépkedjen más ritmusban, mint a társa, és közben próbálja folytatni a beszélgetésüket! Azon fogja kapni magát, hogy önkéntelenül is visszatér a közös ritmushoz; természetesebb ugyanis, ha megnézi, merre megy, azután figyelmét inkább a másik személyre összpontosítja. Könnyebb úgy társalogni, hogy közel vannak egymáshoz, és az arcuk nem nagyon mozdul el egymáshoz képest. Emellett az emberek menet közben oldalirányban is billegnek egy kicsit, és ha a pár tagjai nem lépnének összhangban, minduntalan összeütődne a válluk.

Miért ugrálnak ki a halak a kis akváriumokból?
A kis akváriumokból kiugráló díszhalak gyakran okoznak fejfájást az állatbarátoknak – ezért is fedik le sokan a tartályt üveglappal. Az okokat illetően több elmélet is létezik. A vadon élő halak talán a vízből kiugrálva próbálnak megszabadulni a testükre tapadt élősködőktől. Lehet, hogy így akarnak elmenekülni a ragadozók vagy a más teremtményekkel való kellemetlen találkozások elől, vagy talán az ugrálás egy egyelőre ismeretlen udvarlási vagy területvédő viselkedésforma része. A fogságban tartott halak számára az üvegen kívüli levegő is víznek tűnik. Esetleg a halak úgy hiszik, hogy a túloldalon mindig tisztább a víz. Biztosat nem tudunk – mindenesetre fogadja részvétünket a veszteség miatt.

Miért válik szálasan nyúlóssá a megolvasztott sajt?
A nyers sajtban lévő nagy fehérjemolekulák többé-kevésbé gömbszerűen felcsavarodva pihennek a zsírt és vizet tartalmazó közegben. Melegítéskor azonban a sajt zsírjai és fehérjéi megolvadnak, és ha megbolygatjuk az immár folyékony anyagot, a molekulák könnyen hosszú fonalakká húzódhatnak ki. Csippentsen össze egy kis olvadt sajtot, és húzza meg – hosszú szálat fog kapni, pontosan úgy, ahogy a szabóvattából is fonal húzható és sodorható.

Fehér kiskutyaMiért fekete a kutyák orra?
Bár a kutyák zöme valóban fekete orrú, akadnak kivételek. A magyar és weimari vizslák orra például inkább a szőrzet színéhez hasonlít – aranybarna, illetve szürke. A kölyköknél pedig előfordul, hogy életük kezdetén rózsaszín az orruk, aztán besötétül. Ismertünk egy olyan shetlandi juhászkutyát, amelynél az orr belseje egész életében rózsaszín maradt.

A kutyáknál valószínűleg a leégés elleni védekezésként alakult ki a fekete orr. Az állat testét szőr védi, a világos orrot azonban akadálytalanul perzseli a nap. Éppen ezért a rózsaszín orrú kutyákat és a szőrtelen fajtákat, vagy amelyeknek fülét csak ritkás szőrzet borítja, megfelelő napozószerrel kell óvni a szabadban – különben ugyanolyan égési sérüléseket (és bőrrákot) szerezhetnek, mint az ember.

A kutyatenyésztők emellett számos kutyafajtánál már eleve a fekete orrot jelölték meg egyedül elfogadhatóként. Jóllehet ez az emberi ízlésen alapul, de erősen befolyásolja a fajtatiszta kutyák megjelenését – így az ember tovább erősítette a fekete orr természetes tendenciáját.

Miért van egy nagy lyuk az ejtőernyő közepén?
A „kéménynyílás” előtti időkben az ejtőernyő alá szorult levegő csak a kupola szélénél távozhatott. Ez megbillentette az ernyőt, így az ugró az egyik irányba kilendült. Ahogy a kupola visszalendült, a másik oldalon bukott ki alóla a levegő, és ettől szabályos, ingaszerű mozgás alakult ki.

Sejthető, mennyire veszélyes volt ingás közben földet érni, különösen, ha épp szeles is volt az idő. A középnyílás a levegő szabályozott kieresztésével meggátolja a vad kilengéseket, és sokkal biztonságosabbá teszi a leszállást. A nyílás másik előnye az, hogy lassítja az ernyő kinyílását. Nélküle a kupola sokkal hamarabb fúvódna fel, ami kárt tehetne az ernyőben, és nagy fájdalmakat okozna az ugróknak (főként a férfiaknak).

Miért szárad ki az idegességtől az ember torka?
Amikor egy nyilvános szereplés előtt majdnem szétveti az idegesség, szervezete a „harcolj vagy menekülj” állapotba kerül. Ezt az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza. A reakció általánosan elterjedt az állatvilágban, s azért alakult ki, hogy segítse az egyedeket a veszélyes helyzetek – például a ragadozókkal való találkozások – kezelésében.

Az idegek szelektív módon aktivizálódnak attól függően, mennyire fontosak a reakció szempontjából. Mivel a táplálkozás ilyen alkalmakkor nem elsőrendű fontosságú – a cél az, hogy mielőbb kiszabaduljon szorult helyzetéből –, a nyálmirigyeket vezérlő idegek működése leáll, és kiszárad a szája. A pupillája viszont kitágul, akárcsak a szív és az izmok erei, hogy a lehetséges cselekvésekhez nélkülözhetetlen szervek elegendő vért kapjanak. 

Feszült vagy veszélyes helyzetben szervezete az összes pillanatnyilag szükségtelen funkciót leállítja, így az emésztőrendszer működését is – és ehhez tartoznak a nyálmirigyek. Nem kell a legutóbbi étkezése megemésztésével foglalkoznia, ha egy oroszlán éppen önt szemelte ki a következő étkezésének. Ez az oka a „liftezik a gyomrom” érzésnek is.