Miért nem fordulnak orvoshoz a férfiak?

Kifogás mindig akad, de magukban talán úgy hiszik, sebezhetetlenek. Nincs igazuk

Kalmár Árpád* eleinte rándulásnak és izomláznak vélte a panaszait. A szokásos heti teremfocis találkozó után pár nappal bedagadt a bal lába, és a duzzanat felett vörös, forró volt a bőr. Kutya bajom, majd elmúlik – vélte a 45 éves, kissé túlsúlyos budaörsi férfi, aki egy számítástechnikai cikkeket forgalmazó cég kereskedelmi osztályát vezette. Felpolcolta a lábát, bekapott egy fájdalomcsillapítót, majd dolgozott tovább. (*A megjelölt neveket megváltoztattuk.)

– Még csak az hiányzik, hogy végigálljam a sort a háziorvosnál és aztán kiírjon – mondogatta magának. – Megoldom én magam. – Így is tett, és két hét után kezdett úgy tűnni, igaza van. A duzzanat és a vörösödés nem múlt el ugyan, de a fájdalom enyhült.

A felesége akkor hívta ki a mentőt, amikor hirtelen fulladni kezdett, majd vért köhögött. A kórházban derült ki, hogy tüdőembóliája van – aminek a hátterében fel nem ismert és ezért nem is kezelt mélyvénás trombózis állt. Egy vérrög zárta el az egyik visszeret (ez okozta a lábdagadást), majd erről egy darabka elsodródva elzárta a tüdőben az egyik verőeret. – Szerencsés vagyok, hogy túléltem – mondja. – Ha idejében elmentem volna az orvoshoz, ezt elkerülhettem volna.

– Nem ritka az ilyen eset – mondja dr. Cseh Áron bicskei ügyeletes mentőorvos. – A férfiak általában később, súlyosabb állapotban jutnak el az orvoshoz. Halogatják, amíg csak lehet, és csak akkor kérnek időpontot, ha már súlyos panaszaik vannak.

A jelenség nem hungarikum. Külföldi felmérések is azt igazolják, hogy bár a 40 év feletti férfiak 90 százaléka évente egyszer találkozik a háziorvosával, ám a nőkhöz képest kevesebb időt töltenek ott, és csak az őket zavaró problémára összpontosítanak; nem érdekli őket a megelőzés vagy szűrés.

Elgondolkodtató tények
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 77 év, a férfiaké viszont 69 év. A nőknek 84, míg a férfiaknak csupán 64 százaléka éri meg a 65. születésnapját.

– Míg a nők már fiatalabb korban is odafigyelnek az egészségükre, a praxisomban elenyésző azoknak a 40 év alatti férfiaknak az aránya, akik panaszmentesek, és csak azért jönnek, hogy nézzük meg, rendben van-e a vérnyomásuk vagy a koleszterinszintjük – mondja dr. Berki Ildikó budapesti háziorvos. – Inkább akkor merül fel ilyen jellegű igény, ha valaki a környezetükben betegszik meg.

Pedig már ebben a korban is érdemes szűrővizsgálatokon részt venni, ilyenkor is ajánlott például a bőr és a here rendszeres vizsgálata. Néhány betegség ugyanis már ebben az életkorban is támadhatnak, másrészt ha a gyógymód például életmódváltást vagy testsúlycsökkentést igényel, ilyenkor még az is könnyebb. Ugyanezért lenne szerencsés a prevencióra is gondolni ilyenkor, ám a férfiak általában hallani sem akarnak erről, mintha homokba dugnák a fejüket.

Sokszor gyakorlati ok áll a férfiak orvosoktól való vonakodásának hátterében. Például a rendelési idő nem összeegyeztethető a munkaidővel. Vagy az egyébként is elfoglalt illető nem kíván hosszan várakozni.

Ráadásul sokan úgy tekintik, az orvos felkeresése a gyengeség jele. Azt pedig végképp nem fogják bevallani, hogy félnek az orvosi környezettől. – Életerős, jó fizikumú férfiak gyakran annyira szoronganak, hogy már a tű láttán is rosszul lesznek – állítja Berki doktornő.

A férfiaknak be kell tölteniük a férji, az apai, a munkahelyi szerepet, valamint vállalniuk az anyagi biztonságért a felelősséget. – Óriási feszültséget jelent a munkahely megtartásáért vívott küzdelem, amely olykor még a betegség látszatának kerülését is megköveteli – mondja dr. Métneki János, az Országos Egészségfejlesztési Intézet nyugdíjas professzora.

– A férfiak társadalmi és ebből adódóan önképét a magabiztosság, a kemény helytállás, a siker, a férfias magatartás jellemzi. – A férfiakról alkotott képbe nem illenek bele a testi és a lelki bajok, a gyengeség, a betegség – teszi hozzá Métneki professzor. – Ezek az állapotok a kudarc szinonimájának számítanak. Ez az egyik fő oka annak, amiért a férfiak ritkán és akkor is inkább későn fordulnak orvoshoz. Emiatt fogadják el nehezen a javasolt életviteli változtatást és ezért nem tartják be az orvosi utasításokat sem.

Jellegzetesnek számít a huszonéves Csapó Attila* esete. A budapesti láncdohányos egyetemistánál már ősz eleje óta száraz köhögés jelentkezett. Zihálva, sípolva vette a levegőt. Biztosan az éjszakázás – vélte. – El fog múlni.

Hölgyek figyelmébe!
Ha párját próbálja rávenni, hogy vizsgáltassa ki magát, ezt érdemes tudnia:

• A félelem hatásos. A riasztó tények cselekvésre sarkallhatnak.

• A férfiak gyakorlatiasak. Kézzelfogható okkal érveljen.

• A tragédiák sokszor a leghatékonyabb egészségnevelők. Egy ismerőst érintő betegség segíthet az elhatározásban.

• Használja ki a nagy eseményeket – egyezzen meg vele például, hogy a lányuk esküvője előtt lead pár kilót; a vakáció előtt elmegy az orvoshoz, vagy időzítse a kivizsgálást kerek életkorhoz.

• Fontos a környezet. Egy barát vagy munkatárs példája sokat segíthet. Könnyebben egyezik bele azokba a vizsgálatokba, amelyekről tudja, mások is alávetik magukat. Ön is mutasson jó példát!

• A humor hatásosabb, mint a veszekedés.

• Általában sokszor kell ismételni az üzenetet, mielőtt elfogadná, hogy igaza van.

Bár a tünetek nem enyhültek, sokáig nem is jutott el a rendelőbe, mivel nem kívánta kihagyni az egyetemi gyakorlatokat. Amikor azonban egy kisebb futás után légszomja lett és fulladni kezdett, megriadt. Az ügyeleten asztmás rohamot állapítottak meg, amire hörgtágítót kapott. Mivel jobban lett, hazaengedték – és minden maradt a régiben.

Nem ment vissza az orvoshoz. Továbbra is megpróbálta élni az egyetemisták éjszakázós, bulizós életét, és nem törődött magával. Egészen a három hét múlva fellépő következő rohamig. Ez már olyan súlyos volt, hogy mentővel vitték kórházba. Végül itt állították be az asztmagyógyszereket. A betegség miatt azonban egy évet is ki kellett hagynia.

– Ha akkor komolyan veszem az intő jeleket, sok kellemetlenséget megtakaríthattam volna – mondja.

Korábban világszerte, így Magyarországon is indultak sikeres kampányok a dohányzás abbahagyására, a rák korai felismerésére, a rákszűrés propagálására, illetve több, a nők egészségét fenyegető betegség megelőzésére. Kifejezetten a férfiak egészségtudatosságának fokozásával azonban csak pár éve foglalkoznak.

Ma már a magyar orvosképzésben külön a férfiak egészségi állapotával foglalkozó kurzusokra is sor kerül. Magyar részvétellel nemzetközi kutatási programot is indítottak olyan módszerek fejlesztésére, amelyek segíthetnek abban, hogy a férfiak és a nők egyenlő eséllyel részesüljenek egészségügyi ellátásban. Egy szakmai szervezet, a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület férfiak egészségéért szakcsoportja pedig minden évben megrendezi a „férfiak egészségéért hetet”.

2009-ben férfiakra összpontosító szűrőprogramot végeztek a Bayer Hungária támogatásával. Az orvosi vizsgálatokon megjelenő több száz férfi több mint fele 40 évesnél fiatalabb volt. Az eredmények szerint náluk a vérnyomás- és testsúlyproblémák a legjellemzőbbek, ami később fokozott kockázatot jelenthet. – Ezekkel foglalkozni kell: idejében kezelve csökkenthető a későbbi szövődmények kockázata, sőt a halandóság is – emeli ki dr. Horváth Győző, a vállalat üzletágvezetője.

Persze biológiai adottság is szerepet játszik abban, hogy a férfiak a nőkhöz képest másrészt állnak hozzá az orvosokhoz. A nők fogamzásgátlással, terhességgel, klimaxos problémákkal kapcsolatos kérdések miatt egész életük során rendszeresen találkoznak orvossal – és a vizitek kapcsán általános kivizsgálásra is sor szokott kerülni. A férfiak életében viszont nincs meg ez a rendszeresség.

Ezért világszerte különböző trükkökkel próbálják a férfiakat becsalogatni a háziorvoshoz. A háziorvosok rendelési időpontokat adnak hétvégére vagy a munkaidőn kívülre is.

A rendelőkben férfiakat érdeklő újságokat helyeznek el. Sms-sel emlékeztetik az érintetteket, hogy ideje felkeresni az orvost. Vagy a rendelőben bármi ok miatt megforduló férfiakat szűrik gyakori betegségekre. Sőt igénybe veszik a gyengébb nem segítségét is. Egy tavalyi hazai prosztatarákszűrő kampány keretében a nőket kérték: segítsenek párjuknak abban, hogy rászánják magukat a vizsgálatra. Emellett egyéni kezdeményezések is akadnak.

Hegyi Géza* az édesanyját kísérte el vérnyomás-ellenőrzésre és receptírásra. Ám a háziorvos az akkor 47 éves, elhízott mérnököt sem hagyta békén. Évtizedek óta ismerte a családot, és tudta, hogy többen cukorbetegek, ezért egy csepp vérből meghatározta a férfi vércukorszintjét.

– Berzenkedtem ellene, elvégre nem én voltam a beteg. Csak akkor hűltem el, amikor 13-as lett az érték – emlékszik vissza az öt évvel ezelőtt történtekre. – Kiderült, hogy cukros vagyok.

Szerencsére abban a stádiumban ismerték fel a betegséget, amikor még nem alakultak ki szövődmények. Az életmódváltásnak, a vércukorszint-csökkentő tablettáknak és a diétának hála ma már rendben vannak az értékei. – Nagyon szerencsés vagyok – mondja. – Ha nem kerül sor akkor a vizsgálatra, biztosan tönkrement volna a vesém vagy a szemem.