Miért van szemöldökünk?

Csak a baj van vele! Testünk egyes részei látszólag semmire sem valók – ám mindennek megvan a magyarázata

Nyelvcsap
Senki sem foglalkozik túl sokat a torokban lógó kis izével, leszámítva persze a rajzfilmkészítőket. Teljesen kifejlődött nyelvcsapja csak az embereknek van – egyes elméletek szerint a beszédben és az ivásban segítette őseinket. Legfontosabb funkciója azonban a nyáltermelésben betöltött szerepe. (Egy átlagos ember az élete során összesen két úszómedencényi mennyiségű nyálat termel!) Valószínűsíthető, hogy valamilyen formában a horkolással is összefüggésben van: egy olasz kutatás szerint a horkoló embereknek jelentősen kevesebb idegrost található a nyelvcsapjukban, mint azoknak, akik nem horkolnak.

Szemöldök
Bár úgy tűnhet, hogy a felvont szemöldökkel való számonkérésen kívül sok mindenre nem jó, valójában a szemöldök eredendő célja a szem védelme, legyen szó szennyeződésekről, vízről vagy napfényről. Fontos szerepe van továbbá a szemöldöknek az arcfelismerés során: a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatása során a résztvevő önkénteseknek 50 közismert személyiséget kellett felismerniük olyan portréfotók alapján, amelyeken digitális technológiával eltüntették vagy a szemüket vagy a szemöldöküket. Az eredmény? Szem nélkül az esetek 60 százalékában, szemöldök nélkül azonban csak 46 százalékában tudták azonosítani a hírességeket! Azt sem árt tudni, hogy a szemöldök részleges elvesztése egy súlyos betegség tünete.

Mellbimbó – férfiakon?!
Meglepetés! A méhben mindenki nőként kezdi az életet – az első 60 nap során az embriók nemtől függetlenül ugyanazt a fejlődési utat követik, míg a fiúmagzatban elegendő a tesztoszteron nem kezd termelődni. Ennek az első 2 hónapnak a nyoma a férfiak mellbimbója, amely azonban semmiféle feladatot nem lát el. Nem mindenki rajong azonban érte: a Huffington Post Japan felmérése szerint a válaszadó 750 felnőtt nő több mint 84 százaléka elfogadhatatlannak tartotta a pólón átlátszó férfimellbimbókat, ami magyarázat lehet arra is, miért egyre népszerűbbek a szigetországban épp a mellbimbók eltakarását szolgáló tapaszok.

Hónaljszőr
Ez a manapság nemkívánatos szőrzet a test természetes szagának árasztásával a párkeresést hivatott segíteni – nem véletlenül nő épp az egyéni testszagot biztosító speciális verejtékmirigyek fölött. Hiába működött az ősemberek között szexuális jelzésként, ma a nők jellemzően igyekeznek megszabadulni tőle – sőt a Procter & Gamble felmérése szerint az amerikai férfiak 29 százaléka és a brit férfiak 49 százaléka is inkább lenyírja, de legalábbis rendszeresen igazítja a hónaljszőrét!

Mandula
Ha valaha is megvizsgált már közelebbről egy fájós torkot, minden bizonnyal figyelmes lett a szájüreg végében a szivacsos, mandula alakú szövetre, amely ilyenkor enyhén megduzzad, vörös, és néha fehér pontok borítják. A nyirokkeringés részeként a mandulák a szájon, illetve az orron át betolakodó mikrobákkal szemben védik a szervezetet – ha azonban túl sok kórokozóval kell szembenézniük, gyakran maguk a mandulák is megfertőződnek. Mivel a szervezet teljes védelmi rendszerének csak egyik alkotórésze a mandula, ezért, ha például krónikus betegség és légzési gondok indokolttá teszik, kivehető. Manapság azonban az orvosok egyre inkább elzárkóznak e műtét elől.

Köröm
Bár a gazdaság serkentéséhez való hozzájárulása is jelentősnek nevezhető (2012-ben az Egyesült Államokban a körömlakkok forgalma megközelítette a 200 milliárd forintot), a köröm az emlősök és a főemlősök közötti különbség fontos jele: míg előbbieknek karmaik vannak, az emberek annak már csak tompább, kilapított változatát növesztették. Őseink gyümölcsök és gallyak markolásakor élvezhették a körmük előnyét, manapság pedig pénzszámlálás és a lapozgatás közben válik igazán hasznunkra. Ezen kívül a köröm az ember egészségi állapotára is utalhat: ha elszíneződik vagy felrepedezik, az vitaminhiányt vagy akár bizonyos bőrbetegségeket is jelenthet, de akár tüdőrákra is utalhat!

Féregnyúlvány
A féregnyúlvány körülbelül 8-10 centiméter hosszú cső, amely a vastagbélhez csatlakozik. Sokszor inkább átoknak tűnik, mint hasznosnak – ha sérülés vagy fertőzés miatt begyullad, akár fel is repedhet, így akár halálos hashártyagyulladást is okozhat. A heveny féregnyúlvány-gyulladás gyermekeknél a leggyakoribb. Eltávolítása nincs egyértelműen hátrányos hatással a szervezetre, ugyanakkor a Duke Egyetem Orvosi Iskolája által végzett kutatás arra enged következtetni, hogy a féregnyúlvány a jó baktériumok lakhelye. Ha a bélbaktériumok például antibiotikum-kezelés következtében kipusztulnak, azok innen pótlódnak vissza.

Bölcsességfog
A bölcsességfog a harmadik nagyőrlőfog – leginkább a vele járó kellemetlenségekről ismert. Pedig őseinknek nagy segítséget nyújtott a nyers gyökerek, magvak és a hús elrágásában, különösen ha a többi foguk már kihullott. Az emberek 35 százaléka soha sem növeszt bölcsességfogat, aki viszont igen, azoknál 10 éves korban indulnak növekedésnek és 17 és 25 éves kor között törik át az ínyt. Innen származik az elnevezés is, hiszen a fog akkor nő ki, amikor a fiatal felnőttek látványosan (vagy látszólag, mondhatnánk rosszindulatúan) bölcsebbek lesznek. Ha a bölcsességfog egészségesen felszínre kerül, nem kell feltétlenül kihúzni – habár könnyen károsíthatja a környező fogakat, és ínygyulladást is okozhat.

Vote it up
199
Tetszett?Szavazzon rá!