Mi is van a csomagoláson?

Ha jól értelmezi az élelmiszerek címkéit, ki tudja választani a legegészségesebb termékeket a boltok kínálatából

Elég pár lépést tenni egy nagyáruházban, máris szlogenekkel, logókkal és versengő feliratokkal vagyunk körülvéve, melyek mind hangosan követelik a figyelmünket. Egy átlagos ilyen jellegű üzlet körülbelül több tízezer féle terméket kínál, és a friss árukon kívül szinte mindegyik valamilyen csomagolásban kerül elénk. A csomagolásokat gyakran üres ígéretek borítják: hozzáadott cukor nélkül, 98 százalékban zsírmentes, tartósítószert nem tartalmaz, és így tovább.

Nem egyszerű átverekedni magunkat ezen a rengeteg állításon, hogy végül a lehető legjobb döntéseket hozzuk. Az élelmiszerek feliratainak végigböngészése, dekódolása és jól tájékozott értékelése különösen nehéz feladatnak tűnik, különösen akkor, ha sietős a dolgunk. Ha viszont már tudja, mire figyeljen, és hogyan értelmezze, amit lát, egy pillanat alatt eldöntheti, megfelel-e önnek az adott élelmiszer.

Nagyrészt reklámfogás
A törvény előírja, hogy minden élelmiszercímkén legyen feltüntetve a termék neve, tömege, összetevőinek listája, tápértékadatai, allergén összetevői, szavatossági ideje, származási helye, valamint a gyártó vagy a forgalmazó elérhetősége. Ami ezen kívül a csomagoláson látható, annak a legnagyobb része marketing: célja az, hogy meggyőzze önt, ezt az egyet válassza az összes többi termékkel szemben, amit az üzletben talál.

A csomagolás az élelmiszer gyártójának egyik legfontosabb reklámeszköze. Ennek tudatában nem árt, ha egészséges szkepticizmussal kezeli, amit a feliratokon lát.

Fussa át az összetevőket!
A két leghasznosabb hely, ahol információkra lelhet: az összetevők listája és a tápérték-táblázat. Mindkettő objektív és alapvető tényeket közöl. Fusson végig az összetevőkön, és gyors áttekintést kap az étel minőségéről. Itt mindaz fel van tüntetve, amit a termék létrehozásához felhasználtak, és minden összetevő tömeg szerint csökkenő sorrendben kell, hogy szerepeljen (azaz a legtöbbtől a legkevesebbig). Ha tehát a zabpehely áll a sor elején, ez a fő összetevő.

A felsorolást átolvasva tegyen fel magának három kérdést:

1. Milyen hosszú? Általában minél több összetevőből áll egy termék, annál több lépésben dolgozták fel. Némelyik lista még egészen apró betűkkel szedve is több centiméter hosszú: ezek elkészítése vett a legtöbbször igénybe hosszú gyártási folyamatot.

2. Ismerem a szavakat? Ellenőrizze, hogy az összetevők egyszerűen azonosíthatók-e valamilyen ismert étel-alapanyagként, vagy inkább laboratóriumi vegyszernek hangzanak.

3. Tartalmazza-e azt, amit szerintem kellene? Gyakran találni olyan termékeket, melyeket olcsóbb összetevőkkel töltenek ki – például „avokádókrémet” kevesebb, mint 10% avokádóval, vagy „gyümölcsös müzlit”, amely valódi gyümölcs helyett gyümölcslevet tartalmaz.

Vesse össze a tápanyagokat!
Az előre csomagolt élelmiszereken tápértékadatok is szerepelnek. Érdemes így felfognia a dolgot: az összetevők listája megmondja, mit tartalmaz az étel, a tápértéktáblázat pedig azt mondja meg, mennyire tesz ez jót vagy rosszat önnek. Segítségével ellenőrizheti, mely termékeknek magas a nátrium-(só-)tartalma, vagy összehasonlíthatja a különféle ételek kalóriaértékeit.

Fontos, hogy a hasonlót a hasonlóval vesse össze, ezért jobb, ha a 100 g-ra vonatkoztatott értékeket nézi a táblázatban, nem pedig az egy adagra vonatkozókat. Mivel nincsenek standard méretű adagok, így némi mesterkedéssel az egyik termék a riválisainál különbnek tűnhet fel, vagy egy egészségtelen termék hirtelen megjavulhat. Lehetséges például, hogy talál egy édességet, mely ígéretesen alacsony zsírtartalmú – amíg észre nem veszi, hogy a kis csomag, melyet ön egy adagnak vélt, valójában tíz átlagos adagra való. A tápanyagokkal kapcsolatban mindig a 100 g-os oszlopot nézze, hogy kiderüljön, mi sok és mi kevés. Mivel manapság egyre több gyártó honlapján megtalálhatók az összetevők és a tápértékadatok, ráér nyugodtan összevetni őket az asztalánál, nem kell a heti nagybevásárlás zűrzavarában próbálkoznia vele.

Ismerje az általános trükköket és csapdákat!
Könnyű, light, zsírmentes és zsírszegény: ezek közül csak az utóbbi kettőt definiálták hivatalosan. A zsírmentes termékek zsírtartalma kevesebb, mint 0,15%, a zsírszegény élelmiszerekben pedig nem lehet több 3% zsírnál. Némely termékre ráírhatják, hogy „X%-ban zsírmentes”, de ne feledje: bár kétségtelenül jól hangzik, ha egy terméket „93%-ban zsírmentesként” reklámoznak, attól az még 7% zsírt tartalmaz – vagyis alapesetben egyáltalán nem tekinthető alacsony zsírtartalmú ételnek.

A „csökkentett zsírtartalmú” nagyjából annyit jelent, hogy kevés, a „könnyű/light” pedig akár vonatkozhatna egy termék súlyára és ízére is, nem pedig a kalória- vagy zsírtartalmára.

A minőség látszatának felkeltése
Elgondolkodott már valaha azon, hogyan lehetséges, hogy egy polcra kitett, becsomagolt termék friss és házi legyen? Az eredeti, gourmet és prémium mellett ezekkel a szavakkal akarnak utalni arra, hogy az adott élelmiszer valamely különleges minőséggel rendelkezik, mely kiemeli a versenytársai közül. Egyik sem több meghatározott jelentés nélküli, puszta reklámszövegnél; nyugodtan hagyja őket figyelmen kívül!

Óvakodjon a tápértékkel kapcsolatos homályos állításoktól!
A gyártók ugyan nem használhatják az „egészséges” megjelölést az élelmiszerek leírására, ez azonban nem akadálya annak, hogy hasonló jelentésű, kétértelmű leírásokat tüntessenek fel, például „energiadús”, „lendületet adó”, „élelmi rostokban gazdag”. Ezek az érzelmekre ható frázisok nem sokat jelentenek: oda se figyeljen rájuk, inkább olvassa el a tápértéktáblázatot.

Természetes élelmiszerek
A „természetesként” feltüntetett ételek kétségtelenül egészségesebbnek és táplálóbbnak hangzanak – de csak hangzanak. Ugyan léteznek irányvonalak, még sincs hivatalosan meghatározva, mikor használható a „természetes” szó, ezért olyan dolgokra is ráragasztják, melyek erősen feldolgozottak, vagy tele vannak tartósítószerrel, színezékkel és transzszírsavakkal. Inkább ne dőljön be a „természetesség” ígéretének.

Photoshop-veszély
Előfordult már önnel, hogy a dobozon látható pazar fotó miatt vásárolt meg egy élelmiszert, majd annak kinyitásakor nagy csalódás érte? Mindnyájunkkal történt már hasonló. A csomagolásokon látható képen egész csapat reklámszakember és fotós dolgozik, és utólag még a számítógéppel is javíthatnak a kinézeten. Nem árt az óvatosság!

Vote it up
168
Tetszett?Szavazzon rá!