Mi tesz jót a szívének?

Fejtörőnk segítségével kiderítheti, mennyit tud például a minden negyedik embert érintő szívbetegségről

Kapcsolódó cikkek

Minden negyedik embert érinti a szívbetegség leggyakoribb formája, a koszorúér-szűkület. Ez azt jelenti, hogy minden valószínűség szerint ön vagy valamelyik hozzátartozója is érintett, vagy az lesz valamikor. Ebben a kórképben azonban számos tényező játszik közre, különfélék a tünetek és a kezelési lehetőségek – így sok vele kapcsolatosan a tévhit, féligazság és tévedés. Mennyit tud a szívbetegségről? Ellenőrizze tudását az alábbi kérdések segítségével!

1. Ha testsúlya több mint 15 kilóval meghaladja a normális súlyt (ami kifejezetten fokozza a szívbetegség kockázatát), akkor egészsége érdekében teljesen le kell adnia ezt a felesleget. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

2. Több nő hal meg emlőrákban, mint szívbetegségben. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

3. Sosem szabad tojást ennie, ha ügyelni akar a koleszterinszintjére. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

4. Már a napi gyaloglás is jót tesz a szívnek. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

5. Ha abbahagyja a dohányzást, szíve gyorsan kiheveri a károsodást. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

6. Kizárólag a telített zsírok veszélyesek a szív számára. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

7. A változás korán túl a nőknek a hormonpótlás segít megelőzni a szívbetegséget. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

8. Naponta egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

9. A súlyos stressz fokozza a szívbetegség kockázatát. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

10. A száj- és fogápolás csökkenti a szívbetegség kockázatát. IGAZ VAGY HAMIS? Válasz

Válaszok
1. HAMIS. Már 3-5 kilós fogyás is jó hatással van a szívre, különösen ha deréktájon sikerül megszabadulni a feleslegtől. A fő cél a mérsékelt (5-10 százalékos), de tartós testsúlycsökkentés legyen. Ez reális és teljesíthető. Ilyen mértékű fogyás már bizonyítottan jó hatású a szívre. Az elhízás kezelésének négy fő eleme a megfelelő étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, a pszichés vezetés és a gyógyszeres kezelés. Vissza a következő kérdéshez!

2. HAMIS. Hétszer annyi nő hal meg koszorúér-betegségben, mint emlőrákban. A halálesetek több mint feléért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Nőknél azonban a szívbetegség később kezdődik, mint a férfiaknál, általában 7-10 évvel a változás kora után. Sokszor a szívinfarktus tünetei is különböznek a két nem esetében; a nőknek a gyakoribb tünetek (heveny mellkasi fájdalom és légszomj) mellett különösen oda kell figyelniük az alábbiakra: gyomorrontásszerű kellemetlen érzés, émelygés, hátfájdalom, bizonytalan mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés. Vissza a következő kérdéshez!

3. HAMIS. A Harvard Egyetemen 1999-ben lezárult vizsgálat során egy évtizeden át követték figyelemmel 118 ezer egészséges ember sorsát. Kiderült, hogy napi egy tojás elfogyasztása nem emeli a szívbetegség és a stroke veszélyét. A magyarázat: a koleszterinszintet nem az elfogyasztott koleszterin határozza meg döntően, ezért az egészségesek mérsékelt mennyiségben ehetnek tojást anélkül, hogy ez látszana a koleszterinszintjükön. Sajnos felmérések szerint az emberek kétharmadának az ideális 5,2 mmol/l felett van a koleszterinszintje; negyedüknek pedig kifejezetten kóros, 6,5 mmol/l feletti. Nekik nem tanácsos heti két tojásnál többet fogyasztani, beleértve a tésztafélékben lévő mennyiséget is. A koleszterin a tojássárgájában van, ezért aki koleszterincsökkentő diétán van, kerülje azt (a receptekben egy egész tojás helyett használjon két tojásfehérjét). Vissza a következő kérdéshez!

4. IGAZ. Egy 74 ezer változás korán túljutott nő bevonásával végzett amerikai felmérés szerint napi legalább 30 perc séta mellett 30-40 százalékkal csökken a szívbetegség kockázata. Sokan azonban ennyit sem mozognak. Nemrégiben 50 ezer embert kérdeztek ki Magyarországon, és kiderült, hogy 50 százalékuk teljesen mozgásszegény életmódot folytat, pedig a karosszékbe süppedés cseppet sem veszélytelen. A legkevesebbet mozgóknál két-háromszorosra nő a szív betegségeinek gyakorisága a legtöbbet mozgókhoz képest. Vissza a következő kérdéshez!

5. IGAZ. Az utolsó szál cigarettát követően a vérnyomás 20 percen belül a normális szintre csökken, és már 24 órán belül kimutathatóan csökken a szívinfarktus, a szívroham veszélye. Két-három év után éppen akkora lesz a szívinfarktus kockázata, mint ha az illető sosem dohányzott volna. Miért káros a dohányfüst? A nikotin érösszehúzódást vált ki, fokozza a stresszhormonok kiáramlását, az éren belüli vérrögképződést, illetve emeli a „rossz” vérzsírok szintjét. Ha valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a hatások megszűnnek. A leszokás minden életkorban bizonyítottan jót tesz, így senki sem késhet le a leszokásról. Vissza a következő kérdéshez!

6. HAMIS. A telített zsírok mellett az avasodás megelőzésére hidrogénnel kezelt növényi olajok is veszélyesek a szívre, mégpedig a kezelés során keletkező transzzsírsavak (TFA) miatt. A transzzsírsavak a telített zsírsavakhoz hasonló mértékben emelik a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, és nem rendelkeznek a többszörösen telítetlen zsírsavak előnyeivel. Sokan azonban csak a telített zsírok veszélyeivel vannak tisztában. Tíz év alatt a vajfogyasztás felére, a zsírfogyasztás háromnegyedére csökkent, az összes zsírfogyasztás mégis 3 százalékkal nőtt. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a margarinfogyasztás mintegy kétszeresére nőtt. Bár a margarin egészségesebb, mint az állati zsír, oda kell figyelni annak TFA-tartalmára. Ez érvényes a margarinnal, növényi olajokkal készített bolti süteményekre, ropogtatnivalókra is. Vissza a következő kérdéshez!

7. NEM EGYÉRTELMŰ. A szakértők néhány éve még azt gondolták, hogy az ösztrogén- és progeszteronpótló kezelés (HPK) a változás kora után általánosan véd a szívbetegséggel szemben. 2003-ban azonban fel kellett függeszteni egy a HPK hatásait elemző nagy amerikai vizsgálatot, mivel a részt vevő nőknél nőtt az emlőrák, illetve a szív- és érrendszeri szövődmények gyakorisága. Aztán 2004 tavaszán az újabb vizsgálatok során kiderült, hogy a HPK csak 60 év felett befolyásolja kedvezőtlenül a szívbetegséget, ennél fiatalabbaknál nem. Persze fiatalabb korban is elengedhetetlen HPK előtt a gondos kivizsgálás, az egyéni kockázatok mérlegelése. A HPK lehetőség szerint ne tartson tovább 3-5 évnél; 5 év után gondos mérlegelés, orvosi kivizsgálás szükséges. Vissza a következő kérdéshez!

8. IGAZ. Az alkohol kismértékű fogyasztása véd a szívbetegségekkel szemben. Több ezer vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy az összhalálozás 12-16 százalékkal csökken férfiaknál napi 10–19, nőknél 0–9 gramm alkoholfogyasztás mellett. Ennél több azonban káros: rákot, májzsugort okozhat, emeli a vérnyomást, és közvetlenül károsítja a szívet is.

Számos megfigyelés szerint a bor, különösen a vörösbor fogyasztása esetében a kedvező hatás kifejezettebb. A magyarázat: a vörösborban lévő antioxidánsok különösen kedvezőek a szívbetegség megelőzése szempontjából. Gátolják az érelmeszesedést előidéző vérzsírok kialakulását, a vérrögképződést, és fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid képződését. Vissza a következő kérdéshez!

9. VALÓSZÍNŰLEG HAMIS. Egy két évtizeden át tartó, 6 ezer férfi bevonásával végzett skót vizsgálat során a legsikeresebb férfiak esetében (akik nagyobb stressznek voltak kitéve) kisebb volt a szívbetegség kockázata. Más vizsgálatok során ennek ellentmondó következtetésre jutottak, vagyis arra, hogy a stressz inkább rosszat tesz a szívnek. Mi lehet a magyarázat? A stressz önmagában nem káros, hiszen akkor fejlődünk, ha meg tudunk birkózni a nehéz helyzetekkel. A stressz akkor válik károssá, ha úgy érezzük, nem tudjuk kezelni a stresszes helyzetet, vagy ha az túl sokáig tart.

Az elhúzódó pszichés feszültség hatására megnő a stresszhormonok szintje, emiatt emelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, emelkedik az érelmeszesedést elősegítő zsírsavak szintje. Ezek károsak a szív- és érrendszer számára. Ráadásul sokan alkohollal, dohányzással próbálják oldani a feszültséget, szorongásukat, nem figyelnek oda étrendjükre, életmódjukra. Vissza az utolsó kérdéshez!

10. IGAZ. Az ínygyulladás oka a fogakat borító bakteriális lepedék. Ezek a baktériumok rágáskor, fogmosáskor a keringésbe kerülve érfalakat károsító gyulladást okozhatnak. Számos szájüregi baktérium esetében igazolt, hogy súlyosbíthatja az érelmeszesedést is. Súlyosabb fogágybetegség esetén négyszeresére emelkedhet a koszorúér-betegség kockázata. A 30 év felettiek több mint harmadánál jelen van ínyprobléma, és ez az arány az életkor előrehaladtával egyre csak nő; becslések szerint hazánkban több mint félmillióan szenvednek súlyos fogágybetegségben. Jelenleg vizsgálják, hogy csökken-e a kockázat az ínygyulladás megszüntetésével.

Vote it up
276
Tetszett?Szavazzon rá!