Mikor érnek révbe?

Mahmúd Mohamedi és szerettei egy új élet reményében menekültek Európába. Azonban csak ekkor kezdődtek megpróbáltatásaik

Megjelent: 2011. július

Kapcsolódó cikkek

A fényszórók megmutatták a mozgásképtelen halászbárkát, amely a 263 ember súlyától immár erősen dülöngélt. Csecsemőket és integető kisgyerekeket emeltek a magasba; mintha segélykérő zászlók lengtek volna a reflektorfényben.

Remeeus döbbenten utasította Fülöp-szigeteki legénységét, hogy eresszenek le a hajó oldalán minden létező hálót és létrát. Teljes szakértelmét igénybe vette, hogy tízezer tonnás járművét a halászbárka mellé manőverezze.

A jókora teherszállító mérete ellenére bukdácsolt a háromméteres hullámokon, miközben a bárka bármelyik pillanatban elmerülhetett.

A két jármű egymáshoz vágódott. Fiatal menekülők ugrottak páni félelemben a hálókra, mások az ő hátukra kapaszkodtak. Sokan a tengerbe estek. Egy szeszélyes hullám fölkapta a halászbárkát, és a hálón csüngőknek taszította. Sebesültek és halottak zuhantak a két jármű között feketéllő vízbe.

Remeeus hangosbeszélőn intette nyugalomra az embereket. A legénysége próbálta kiemelni a hajótörötteket, de a menekültek bőre a kiszivárgott dízelolajtól síkossá vált, sokan kicsúsztak a kezük közül, egyenesen a tengerbe.

Az első rémült tülekedés lecsillapultával Habíb Razi igyekezett föladni a lányát a hajóra. A meg-megbillenő halászbárkán kétszer is hanyatt esett. A két hajó egy pillanatra tökéletesen egymás mellé került, ekkor a filippínók gyorsan fölkapták a gyerekeit, majd a férfi Lajlával fölmászott a révkalauz kötélhágcsóján. – Boldog születésnapot! – kiáltott Habíb, ahogy hosszú, inas karjával átölelte szeretteit. – Újra élünk!

A tengeribetegségtől félig eszméletlen Ali Dzsabari érezte, hogy valaki kézen fogva a hálóhoz vezeti. A bátyját nem látták többé.

Mahmúd a kormányosfülke tetejére vitte a családját. Amikor közelebb dőltek a nagy hajóhoz, fölemelte kislányait a Fülöp-szigetekieknek. Ahogy a nyomukban átvergődött a hajókorláton, a fedélzeti lámpák fényében meglátta az ősz hajú kapitányt, akinek pirospozsgás arca könnyektől csillogott.

Másodpercekkel az utolsó emberek kimentése után a halászbárka kettétört, és elsüllyedt.

Huszonkét menekültnek végleg nyoma veszett, hiába keresték őket helikopterekkel és járőrnaszádokkal. A 241 kimentett pedig semmivel sem jutott előbbre.
 

Európa kapuja
Görögországban félmillióra becsülik a menedékjogkérők és illegális bevándorlók számát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az ország menedékjog-adási rendszere csődöt mondott, s ez „olyan humanitárius válsághelyzetet” idézett elő, „amilyennek nem lenne szabad előfordulnia az Európai Unióban”.

Tavaly a görög rendőrség és parti őrség 132 500 „szabálytalan” bevándorlót fogott el. Közülük 47 ezren a török–görög szárazföldi határt lépték át.

Az EU tagállamai által 2003-ban elfogadott Dublin–II rendelet szabályozása kimondja: mindenkinek abban az országban kell menedékjogért folyamodnia, ahol belépett Európába. Görögországban azonban olyan áldatlan állapotok uralkodnak, hogy Svédország, Belgium, Hollandia, Németország és az Egyesült Királyság nem küldi vissza a menedékkérőket Görögországba.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik Olaszországra is, amelyre Tunéziából és Líbiából úti okmány nélküli bevándorlók sokezres áradata zúdult. Április elején egy líbiaiak százait szállító kishajó süllyedt el Lampedusa szigete közelében, és legalább százötvenen vesztették életüket.

Áprilisban Roberto Maroni olasz belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az év elejétől 390 hajón több mint 25 ezer bevándorló (Tunéziából több mint 21 ezer) szállt partra Olaszországban.

Mahmúd és családja néhány nap múlva ugyanabban az athéni lakásban találta magát. Sivár jövő elébe néztek. Mahmúd zsebében mindössze 250 euró maradt.

Feleségével és kislányaival a közparkokban alvó, egyházi ételosztásokra szoruló és a nacionalista huligánok támadásainak kitett menekültek ezreinek tömegét gyarapította. Mobiltelefonja az otthoni fényképekkel együtt a tengerbe veszett.

Döbbenetes adalék, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanazon a héten marasztalta el Görögországot, amiért „megalázó és embertelen” módon bánik a menekültekkel. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök fogadkozott, hogy nekilátnak az állapotok javításának, és egy tervezetet is bejelentett. A menedékjog-kérelmek feldolgozásában tapasztalható elmaradást fel fogják számolni, új menedékjogügyi hivatalt szerveznek.

Ezzel egyidejűleg az Európai Unió menekülteket támogató szolgálatot állított föl Máltán, hogy segítsen az e téren nehézségekkel küszködő országoknak. – Ezek előremutató jelek – véli Ketty Kehajiojlu, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága athéni irodájának munkatársa –, de súlyos pénzhiánnyal küszködünk, és a képzett személyzet is kevés. Egyelőre nincs érzékelhető gyakorlati változás.

Az órásmester és mindazok, akik hasonlóan kétségbeesett kísérletet tettek, hogy Európában menedékre, jobb életre leljenek, még hosszabb várakozásra kényszerülnek.

Ez év márciusában Remeeus kapitány Athénba repült, és megkeresett öt kisgyermekes családot, akiket a teherhajóján kimentett, köztük Mohamediéket is. Hajózási vállalatával, a CFL-lel a rászorulók megsegítésére létrehozta a Momentum jótékonysági alapítványt (Stichting Momentum). – A tengeri mentéssel még nem fejeztük be a munkát – mondja.

Az adományok befizetéséről a Canadafeederlines.com oldal tájékoztat részletesebben.

Vote it up
429
Tetszett?Szavazzon rá!