Mikor kell kihívni az ügyeletet?

Sok időt és kellemetlenséget megtakaríthat, ha tisztában van vele

Valami nincs rendben. Nem érzi jól magát, és orvoshoz kell fordulnia. De vajon azonnal? Hátha elmúlik a mellkasi fájdalom, magától abbamarad a fulladás. Ezzel szemben az ügyelet kórházba küldheti, ahol órákat kell várakoznia. Azonban az is előfordulhat, hogy súlyosbodnak a panaszai.

Előbb vagy utóbb mindenki szembesül ilyen problémákkal. A döntést csak nehezíti, hogy a legtöbb ember idegenkedik attól, hogy kórházba kerüljön. Különösen igaz ez, ha a gyerekről van szó.

Amikor azt mérlegeli, hogy ágyban maradjon vagy orvost hívjon, a legfontosabb szempont az ön vagy családtagja egészsége. Mindenki jobban ismeri önmagát, hozzátartozóját, mint az orvos. Ezért hagyatkozzon a megérzéseire. – De ha bizonytalan, jobb, ha nem mérlegel, inkább cselekszik – tanácsolja dr. Mina András budapesti belgyógyász.

Első lépésként próbálja meg pontosan megfogalmazni tüneteit. Jegyezze fel egy papírra, mekkora a fájdalom (egytől tízig terjedő skálán), mikor kezdődtek a panaszok, milyen betegségei voltak (beleértve a fél évvel ezelőtti gyökérkezelést éppúgy, mint a magas vérnyomást) és sorolja fel gyógyszereit. Ez segít akkor, ha végül orvost hív, vagy ha kórházba kell mennie.

Ha már nincs rendelési idő, hívja a mentőket, a háziorvosi ügyeletet, vagy pedig egyenesen menjen a kórházba. – Akkor kerül a leggyorsabban az állapotának megfelelő helyre, ha orvos küldi be a kórházba – mondja dr. Kocsis István, aki több éven át foglalkozott Budapesten sürgősségi betegellátással. – A tünetek alapján a kihívott ügyelet hozzávetőleg meg tudja határozni a betegség jellegét és hogy milyen gyorsan kell szakszerű ellátásban részesülnie. Ha az orvos súlyosnak ítéli meg a helyzetet, ő hív mentőt. Ilyen esetben a mentő előre értesíti a felvételes kórházat, hogy felkészülten tudják várni a beteget. Így sok időt lehet megtakarítani. Mentőt közvetlenül is lehet hívni, a központban azonban rangsorolják a hívásokat, és elsőként a legsúlyosabbnak tűnő esetekhez mennek ki. Az ügyeletes orvos által adott szakszerű tájékoztatásnak sokkal nagyobb lehet a súlya, mint annak, amit a laikus beteg vagy hozzátartozó ad.

Közvetlenül a kórházba is lehet menni, azonban Magyarországon a legtöbb helyen még nem alakítottak ki olyan sürgősségi osztályt, ahol az utcáról bejövő betegeket állapotuk súlyossága alapján kategorizálják és ellátják. Bár senkit nem küldenek el, értékes időt veszteget, ha egy álmos portástól próbálja megtudakolni, éppen az adott kórház a felvételes-e és merre van az ügyeletes kórházi orvos. – Egyet semmiképpen se tegyen: ha rosszul érzi magát és mielőbb kórházba akar jutni, ne üljön egyedül kocsiba, ne vezessen betegen! Ha út közben rosszabbodik az állapota, balesetet okozhat – hívja fel a figyelmet Mina doktor.

Vannak szituációk és betegségek, melyeknél nem szabad vesztegetni az időt. Ilyenkor élet-halál kérdése, hogy gyorsan orvoshoz jusson. Máskor viszont csak az ön és a kihívott ügyeletes orvos idejét és idegeit fogja igénybe venni. Az alábbiakban mindkét típusra jellegzetes példákat talál.

Amikor orvost kell hívni
Különösen oda kell figyelni, ha az érintett idős vagy kisgyermek. – Idősebbeknél sokszor kevésbé kifejezettek a tünetek: noha súlyos az állapotuk, gyakran csak zavartság, elesettség jelentkezik náluk, ami nem mindig feltűnő ebben a korban – hangsúlyozza dr. Szelestei Tamás, a Pécsi II. sz. Belgyógyászati Klinika orvosa. Fokozott óvatosságra van szükség, mert állapotuk akár egy-két órán belül is rosszabbodhat.

Gyerekeknél, különösen csecsemőknél sem mindig lépnek fel jellegzetes tünetek. – Ezért a hűtőfürdővel, lázcsillapítókkal nem csökkenthető, 39,5 °C feletti láz, a levertség, elesettség, aluszékonyság olyan tünetek, amelyekre oda kell figyelni – mondja dr. Szabó Ida szegedi gyermekgyógyász. A kisgyerekek sokkal hajlamosabbak a kiszáradásra is. Már néhány órás hányás, hasmenés után bekövetkezhet súlyos állapothoz vezető folyadékveszteség, amely kórházi ellátást, infúzió adását igényli. – A kiszáradás elkerülése érdekében rendszeresen, apránként kell itatni a gyermeket, és nem szabad betakarni – tanácsolja Szabó doktornő. – Ha nem javul a gyermek állapota, ne töprengjen, vegye a kagylót.

A fentiek mellett íme, az öt legfontosabb olyan jellegzetes szituáció, amikor muszáj orvost hívni:

1. Ha hirtelen erős fájdalom jelentkezik. Gyakran súlyos betegség jele a hasító mellkasi, hasi vagy egyéb területeken fellépő fájdalom. – A súlyos mellkasi fájdalom, amely nem reagál a hagyományos gyógyszerekre és öt percnél tovább tart, szívinfarktus tünete lehet – hangsúlyozza Kocsis doktor. A fájdalom sokszor kisugárzik a bal karba, hátba vagy akár az állkapocsba. Kísérő tünetként légszomj, verejtékezés, hányás vagy hányinger társulhat hozzá. – Ha ilyen tüneteket észlel, rágjon el egy aszpirint, és azonnal hívja az orvost – teszi hozzá. Életmentő lehet a korai beavatkozás.

Mellkasi fájdalom esetén fiatalabb korban is orvost kell hívni: az infarktus mellett ez a tünet akár életveszélyes tüdőembólia miatt is felléphet. A letaglózó, soha nem tapasztalt fejfájás viszont agyi verőértágulat (aneurizma) tünete lehet. A súlyos hasi fájdalmat szintén komolyan kell venni: számos azonnali beavatkozást igénylő betegség, így vakbél (féregnyúlvány)-gyulladás vagy akár hasi ütőérszakadás is okozhatja.

Fogamzóképes korú nőknél a kínzó hasi fájdalom, amelyhez esetenként hüvelyi vérzés társul, vetélést vagy méhen kívüli terhességet jelezhet. Sokszor az érintettek nem is tudnak róla, hogy várandósak, állapotuk csak ennek kapcsán derül ki. Ekkor is sürgős orvosi beavatkozásra van szükség.

2. Ha zsibbadást észlel, elgyengül, nem tud mozogni, különösen, ha ezek a tünetek csak az egyik testfélre korlátozódnak. Ezek, valamint az átmeneti beszéd- és látászavar szélütésre, stroke-ra hívhatják fel a figyelmet.

– Sokan nem veszik komolyan ezeket a tüneteket, mert az esetek jelentős hányadában nincs fájdalom – hangsúlyozza Mina doktor. Ráadásul a tünetek intenzitása is változó: átmenetileg enyhülhetnek, sőt akár akár meg is szűnhetnek. A stroke hátterében ugyanis legtöbbször érelzáródás áll: vérrög sodródik az egyik agyi verőérbe, ami miatt az általa ellátott agyterület nem jut elég vérhez. A vérrög eleinte nem zárja el teljesen az eret, így a kezdeti szakaszban előfordulhat, hogy átmenetileg rendeződik a vérellátás.

A stroke a 65 éves kor felettieknél gyakori, de ha bárkinél felmerül a betegség gyanúja, orvost kell hívni. Ha lehet, az orvos kiérkezéséig gyűjtsék össze a szedett gyógyszereket, mivel ezek nagymértékben befolyásolhatják a beteg állapotát és a kezelést is.

3. Ha megsérült. Közúti baleset esetén a mentő automatikusan kórházba viszi a sérülteket. Ha viszont valakit otthon ér baleset, hívjon orvost, ha az illető feje sérült meg, eszméletét vesztette, ha a sérülés mély, erősen vérzik; ha a sérült végtag gyorsan bedagad, és nem tudja terhelni. Lehet, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a fertőzések megelőzése és az esetleges törés kezelése érdekében.

Különösen oda kell figyelni, ha valaki a baleset során elvesztette az eszméletét. – Még akkor is orvoshoz kell fordulni, ha látszólag semmi baj – hangsúlyozza Kocsis doktor. Fejsérüléskor elpattanhat egy ér a koponyában, ami életveszélyes vérzést okozhat. Ez csak órákkal a baleset után okoz tüneteket. Kezelés nélkül életveszélyes állapot lép fel. Fejsérülés gyanúja esetén ezért a baleset után rutinszerűen egy napig mindenkit orvosi megfigyelés alatt tartanak.

4. Ha rosszabbodik egy idült betegségben szenvedő állapota. – Ha például egy asztmás annak ellenére fullad, hogy az előírt dózisban bevette máskor hatékony rohamoldó gyógyszereit, ne az adagot emelje tovább, hanem azonnal hívja az orvost – mondja Szelestei doktor. Nagyon fontos, hogy aki idült betegségben szenved (asztmás, szívbeteg, epilepsziás vagy cukorbeteg), legyen tisztában vele, mikor áll fenn azonnali ellátást igénylő vészhelyzet, és hogy ekkor mi a teendő: milyen számot tárcsázzon, kit hívjon.

5. Ha romlik egy elmebetegségben szenvedő állapota. Ha valakinél már előfordult pszichiátriai betegség, például skizofrénia, depresszió vagy mániás depresszió, és állapota riasztóvá válik, illetve önmagára és másokra nézve veszélyt jelent, azonnal orvoshoz kell vinni.

Hasonló a helyzet, ha valaki kábítószert fogyasztott, vagy felmerül ennek a lehetősége. Mérgezés gyanúja esetén is orvost kell hívni. Fontos, hogy a beteg mellett talált gyógyszereket, üveget nem szabad kidobni, sem az esetleges hányadékot feltakarítani – ezek sokat segíthetnek a kezelési mód meghatározásában. A kórházban lehetőség van a krízishelyzetek megfelelő kezelésére, gyógyszerezésre, illetve ott jobban meg lehet előzni az öngyilkosságot is. A legbiztonságosabb, ha azonnal kihívja a mentőt.

Amikor nem érdemes orvost hívni
Az ügyeletes orvos köteles hívásra kimenni. Megvizsgálja a beteget, és szükség szerint ellátja, ha kell, mentőt hív és kórházba küldi. Ha pedig úgy ítéli meg, akkor azt javasolja, hogy az illető maradjon otthon, és rendelési időben keresse fel kezelőorvosát.

Mégis vannak esetek, amikor nem érdemes kihívni az ügyeletet, feleslegesen lekötni, más betegektől elvonni az orvost. Az alábbi szituációknál másnapig is várhat, esetleg felüthet egy házi gyógymódokról szóló könyvet vagy megkérdezhet egy tájékozott ismerőst.

1. Ha megfázott, kisebb fertőzés vagy apróbb baleset érte. – Bármilyen rossz is egy kiadós nátha, nem segíthet rajta az ügyelet sem – mondja Mina doktor. – Csak feleslegesen fárasztja az orvost. Ekkor az antibiotikum-szedés sem segít: a legjobb, ha ágyban marad és legfeljebb lázcsillapítót vesz be.

Vészhelyzetet csak az jelent, ha fullad vagy nem tud nyelni. Egészen más, ha valakinek súlyos alapbetegsége is van, például tüdőbeteg vagy ha nemrégiben műtéten, kemoterápián esett át: ő ekkor a kezelőorvos eredeti útmutatása szerint járjon el, és ha kell, szóljon az ügyeletnek.

A legtöbb megfázás, húgyúti probléma vagy akár fülfájás szintén várhat a következő napig, az orvos rendelési idejéig. A kisebb sérüléseknél, például ha megvágja az ujját, elég, ha fertőtleníti a sebet, és az orvost csak akkor keresi fel, ha nem áll el a vérzés. Néhány napon belül viszont érdemes elmenni, ha egy éven belül nem kapott tetanuszoltást. Vérző harapással azonban el kell menni a sebészeti ügyeletre, mivel ez általában fertőzött, és ellátást igényel.

A legtöbb enyhe fokú sérülést otthon is el lehet látni az elsősegélycsomaggal. Ha ezek nem gyógyulnak, például a bokaduzzanat nem lohad le néhány napon belül, keresse fel orvosát.

2. Ha ismerős a fájdalom. Bár minden bizonnyal kellemetlen a hátfájás, fejfájás vagy porckopás, valószínűleg nem fog egyik sem megoldódni, ha elmegy vele az orvosi ügyeletre: fájdalomcsillapítót fognak rá javasolni. Ráadásul gyakori, hogy a tortúra csak tovább súlyosbítja panaszait. Előbb próbálja ki, nem hat-e egy vény nélkül kapható fájdalomcsillapító.

Ha gyakran kínozzák fájdalmak, megelőzésük érdekében kérje orvosa segítségét: írjon fel például speciális migrénellenes kezelést vagy gyógytornát; menstruációt megelőző szindrómában javasoljon életmódváltoztatást, diétát, esetleg írjon fel hormonkészítményt.

3. Ha emésztési problémák lépnek fel. Bár a hasmenés, hányás és székrekedés gyakran kellemetlen és fájdalmas, ezek kezelése sem az ügyelet feladata.

Hacsak az emésztési probléma nem jár vérzéssel, nem hirtelen jelentkezik vagy nem jár hirtelen haspuffadással és hányással, egyszerűen fokozza folyadék- és rostbevitelét (egyen például több korpát, gyümölcsöt, zöldséget), és rendelési időben keresse fel háziorvosát.

Az enyhe vagy mérsékelt hasmenés és hányás valószínűleg vírusfertőzés vagy ételmérgezés jele. Hacsak nincs magas láza, fogyasszon minél több folyadékot és maradjon ágyban. Általában ez a legjobb terápia.

4. Ha kifogyott az orvossága. – Csak néhány olyan gyógyszer van (inzulin, egyes szívgyógyszerek), amelyhez idejében hozzá kell jutniuk a betegeknek és nem várhatnak egy-két napot. Náluk viszont megfelelő készletnek kell lennie, amely kitart a következő rendelésig – figyelmeztet Kocsis doktor. – Bár az ügyeletes orvos fel tudja írni és az ügyeletes gyógyszertár ki tudja adni ezeket a gyógyszereket, jobban jár, ha ezeket a készítményeket rendelési időben íratja fel – leszámítva azokat, melyeknél élet-halál kérdése, hogy szedje.

5. Ha azonnali választ akar kapni kérdésére. – A beteg kezelése, állapotának felmérése a kezelőorvos feladata – hangsúlyozza Szelestei doktor. A terápiáról és a várható kórlefolyásról is neki kell tájékoztatást adnia. A kezelőorvos dönti el, mely gyógyszereket kell tartósan szedni. Ezekre a kérdésekre neki kell válaszolnia, nem az ügyeletesnek.

Akadnak, akik az ügyeletes orvost független szakértőként arra akarják kérni, hogy bírálja felül a diagnózist. Az ügyeletes orvosok feladata a gyors és megfelelő ellátás, nem pedig a beteg teljes körű kivizsgálása. Ha második szakvéleményt akar beszerezni, rendelési időben kérjen tanácsot háziorvosától vagy vegye fel a kapcsolatot egy szakambulanciával.
 

Végső soron mindenki maga dönti el, hívja-e az orvost, vagy sem, elmegy-e az ügyeletre, vagy sem. A döntés sokszor nem könnyű, és sok múlhat rajta, ezért kétséges esetben inkább tegye meg. – Ha súlyos a helyzet, minden perc számít. Ha pedig feleslegesen hívja ki az orvost, nem ön lesz az első, akivel ez megtörtént – mondja Mina doktor.

Vote it up
31
Tetszett?Szavazzon rá!