Min nevet a patkány?

… és egyéb kevéssé ismert tények a humorról, például: Melyik a világ legrégebbi vicce? Mi az a hahotajóga?

Minden bizonnyal ön is sokszor nevet – vagy legalább kuncog – viccesnek talált dolgokon, de vajon mennyire ismeri a nevetés és a humor jellegzetességeit? Megkértünk hat szakértőt: egy ideggyógyászt, két pszichológust, egy humorkutatót, egy szociológust és egy hahotajóga-oktatót, hogy avasson be minket a nevetés titkaiba.

Reader’s Digest: Melyik a világ legrégebbi vicce?
– Nem tudjuk, melyik a legrégebbi vicc, mert már jóval az előtt elsüthették, hogy leírták volna – állítja Christie Davies, a Reading Egyetem szociológiaprofesszora.

Az ismereteink szerinti legrégebbi vicctár, a görög Philogelos (A nevetés barátja) a Kr. u. 4. századból való, ám ez is korábbi viccek gyűjteménye. Steve Wilson ohiói pszichológus, a Nemzeti Humorhónap igazgatója elmondja, hogy a kötetben 256 vicc található, köztük ez a poén:

Egy férfi fodrászhoz megy. Hogyan vágjam le a haját, kérdezi a fodrász. Mire a férfi: – Csendben.

RD: Miért népszerűbbek a vicces cicás videók, mint a kutyásak?
A magyarázatot talán abban találjuk meg, ahogyan az emberek a kedvenc cicájuk sötét oldalára tekintenek.

– Az egyik internetes mém egy kamerába bámuló kiscicát mutatott, a felirat pedig így szólt: „Cukicica arra gondol, hogyan nyírjon ki téged” – meséli Scott Weems neuropszichológus, szakíró. – A hatás egy ellentmondásra vezethető vissza. Egyrészt a cicák rém aranyosak, másrészt csak néhány generáció választja el őket attól a fenevadtól, amelyik a szavannákon vadászott ránk. Tehát nem kizárt, hogy most is azon jár az eszük, hogyan faljanak fel minket. Ami, ismerjük el, vicces.

RD: Nevetnek az állatok?
Nagyon úgy fest, hogy az állatvilágban nem fogják vissza a nevetést. Nemcsak a majmok és a kutyák adnak hangot jókedvüknek, hanem a patkányok is. És mikor nevetnek a patkányok? Ha csiklandozzák őket. Weems szerint a csiklandozás kacajra fakasztja a bajszos rágcsálót.

– Éppúgy megcsikizhet egy patkányt, mint egy kisbabát – mondja a neuropszichológus.

RD: Van a csecsemőknek humorérzékük?
Weems biztos benne, hogy van, bár különbözik a felnőttekétől. – Vegyük például a bújócskát. A picik imádják. Ennek pedig az az oka, hogy egy bizonyos életkorban ijesztő, ha valami hirtelen eltűnik. A rémületet azonban megkönnyebbülés követi, amikor a baba rájön, hogy a dolgok akkor is léteznek, ha nem látja őket.

Ez a meglepetés olyan hatással van rájuk, mint ránk egy komikus poénja. A humor sokat elárul az agyunk működéséről.

Rod Martin, az ontariói Western Egyetem pszichológiaprofesszora szerint ez a fajta humorérzék nagyjából öt hónapos kor körül alakul ki, közvetlenül az után, hogy a kisbaba nevetni kezd.

RD: Léteznek gyerekek, akikben nem fejlődik ki a humorérzék?
Martin azt vallja, hogy humorérzék nélkül születünk, de ahogy szellemileg fejlődünk és szocializálódunk, a nevetés képessége magától kialakul bennünk. – Természetesen vannak gyerekek (és felnőttek), akik komolyabbak, csendesebbek és ritkábban fakadnak kacajra, de ez nem jelenti azt, hogy nem értékelik a humort.

Wilson szerint mindenkinek van humorérzéke. – A nevetés képessége elsajátítható – állítja a pszichológus. – Persze a környezetünk nagyban befolyásolja, hogy mit találunk viccesnek.

RD: Milyen fajtái vannak a humorérzéknek?
Martin roppant hasznosnak találja annak megfigyelését, milyen szerepet tölt be a humor az emberek életében. – Van, aki másokkal együtt szeret mulatni, és szívesen megnevetteti ismerőseit – magyarázza. – Mások csendesebbek, befelé fordulók, de jól szórakoznak a mindennapok abszurditásain. És vannak, akik agresszíven humorizálnak, ugratják a társaikat, szarkasztikusak, rasszista, szexista vicceket mesélnek. Ők akkor érzik jól magukat, ha mások rovására poénkodhatnak.

RD: Létezik általánosan érvényes humor?
A világon mindenütt szívesen nevetnek az emberek mások hibáin, állítja Davies. Mindenkit szórakoztat bizonyos szabályok szóbeli áthágása; vagyis nevetésre fakaszt minket, ha olyasmit hallunk, amit nyilvánosan nem szabad kimondani. Persze közösségenként változnak a különböző tiltások.

– Ugyanakkor a burleszk egyetemes érvényű lehet, mivel nem kötődik a nyelvhez – véli Peter McGraw, a coloradói Boulder Egyetem humorkutatója. – Nem kell hozzá más, csak egy csetlő-botló figura.

RD: Kimutatható a nemzetekre jellemző sajátos humorérzék?
Weems szerint a humorérzék jelentősen eltérhet a különböző országokban. Erről már számos tudományos felmérés is készült: a britek az abszurd, az amerikaiak a rámenős, agresszív humort kedvelik. A pszichológus egy felmérést idéz, amelyben az egyes nemzetek fiai vicceket értékeltek, s amelyből az derült ki, hogy a németek szinte mindent viccesnek találtak.

RD: A nevetés javít a szellemi és fizikai állapotunkon – tényleg ez a legjobb orvosság?
Bár a nevetés nem pótolhatja az orvosi kezelést, sok szakértő szerint jót tesz az egészségnek, a kedélyállapotnak. Jóllehet nincs közvetlen hatása az egészségre, véli Davies, hasznos része lehet a depresszió leküzdésére irányuló stratégiának – a pszichológiai állapot pedig mindenképpen befolyásolja a szervezet egészségét.

Weems szerint „a nevetés a legjobb orvosság, ha megfelelően adagolt penicillinnel párosítják”. – A nevetésről kimutatták, hogy jótékonyan hat a szívre, az immunrendszerre, sőt a fájdalomtűrésre is. Mindez nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy a stressz és a szorongás ártalmas az egészségre. Ebből következik, hogy a humor ellentétes hatású lehet. Úgy gondolom, a nevetés a védekezés része, ami segít, hogy a pozitív dolgokra koncentráljunk és csökkentsük a stresszt.

RD: Hogyan segíthet a humor a nehézségek leküzdésében?
Minden hasznos lehet, ami, ha csak egy pillanatra is, elvonja a figyelmünket az aggodalmainkról. Wilson szerint a humor egyfajta „lengéscsillapító” – nem engedi, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a negatívumoknak. – A humor nagyon hasznos, mert könnyít a lelkünkön – állítja. – Általa másként látjuk a dolgokat, az elviselhetetlent kissé elviselhetőbbnek tartjuk.

RD: Találunk humoros részeket vallásos szövegekben?
Ha valaki jóízűen nevetni akar, okosabban teszi, ha vígjátékokat néz és nem vallásos könyveket lapozgat. – A vallásos irodalom sem nélkülözi teljesen a szójátékokat és az iróniát – mondja Martin –, ám általában nem túl vicces. A vallásos megközelítés alapvetően különbözik a humorostól. A humor inkább kicsinyíti a dolgok jelentőségét, gúnyt űz a fellengzős, komolykodó magatartásból, és mindent leegyszerűsít. A vallás éppen ellentétes irányultságú, a jelentéktelennek tűnő, földhözragadt dolgokat felemeli, és fontosságot tulajdonít nekik.

RD: A nevetés ragályos?
– Tanulmányok tucatjai bizonyítják, hogy ha az ember környezetében nevetnek, ő maga is könnyen kacajra fakad – állítja Weems.

RD: Mit jelent a hahotajóga vagy nevetésterápia? Segíthet az embereknek?
Nira Berry egészség- és boldogság-tanácsadó, nem mellékesen hahotajóga-oktató. Annál az indiai orvosnál szerezte a bizonyítványát, aki a hahotajóga módszerét kidolgozta.

A „jóga” szó használata kicsit félrevezető, ismeri el, hiszen a foglalkozásokat nem jógapózokban végzik, de egyes légzőgyakorlatokat alkalmaz a módszer. – Mi egyszerűen nevetünk, mély légzést gyakorolunk, mozgunk és bohóckodunk. Hülye mozdulatokkal eljátsszuk, hogy kezet fogunk egymással, autót vezetünk, és röhögünk mindenen. Kieresztjük a gőzt, hülyéskedünk.

Berry szerint a résztvevők szinte újjászületnek a foglalkozásokon. – Azt mondják, ilyenkor feltöltődnek energiával, jókedvvel, boldognak érzik magukat, ami csodálatos élmény. – Szükség van a lazításra, szórakozásra, állítja Berry, különben az ember könnyen kiég. – Mindenkinek nevetnie kellene mindennap. Az élet tele van stresszel, és a nevetés kiváló módszer a stressz csökkentésére.

Vote it up
183
Tetszett?Szavazzon rá!