Mire jó a nevetés?

Köztudott, hogy ez a legjobb orvosság, ám lehetnek mellékhatásai, illetve fontos tünet is lehet

Gondolom, hozzám hasonlóan mások is elsőként a viccrovatot futják át a Reader’s Digestben. Nem véletlenül – néhány percnyi hahotázás fokozza a szívműködést, javítja az immunrendszert, hatására elernyednek az izmok, és csökken a fájdalomérzet. Az előnyök alapján igaz a mondás: a nevetés a legjobb orvosság.

Mint minden igazán hatásos gyógyszernek, a kacagásnak is lehetnek mellékhatásai. Például nemrég egy amerikai vizsgálat során kimutatták, hogy az asztmás betegek több mint a felénél nevetés hatására köhögés vagy akár fulladás jelentkezik. Ennek pontos oka nem ismert, de feltételezik: ahogy a vihogással gyorsabban veszi az ember a levegőt, a hörgők görcsösen összehúzódnak.

Íme, egy kis biológia. A légcső a szegycsont mögött két főhörgőre ágazik. Ezek faágszerűen további hörgőkre, majd hörgőcskékre oszlanak – hogy a végén a tüdőléghólyagokban végződjenek. Az utóbbiak hajszálvékony falán keresztül cserélődik ki a levegővel érkező oxigén a vérben lévő szén-dioxiddal. Nyugalomban percenként 10-15 alkalommal. A hatékony gázcsere feltétele, hogy rendesen érkezzen utánpótlás, és az elhasznált levegő távozni tudjon. Azaz hogy a hörgőrendszeren át zavartalanul áramolhasson a levegő.

A hörgő azonban nem merev cső. Az erőteljesebb testmozgásra, allergénekre (így adalékanyagokra, a belélegzett dohányfüstre, pollenekre, háziporatkára), egyes fertőzésekre adott reakcióként a falában lévő simaizom hirtelen görcsösen összehúzódik. A szűkületen keresztül nehezebben jut át a levegő. Erre utal a levegő kilégzésekor hallatott jellegzetes sípoló hang.

Nagyfokú hörgőgörcs esetén légszomj, fulladás jelentkezik. Ez nem tréfadolog (ilyenkor már amúgy sincs senkinek kedve nevetni), azonnal intézkedni kell! Rohamoldó szereket kell adni, ha ezek nem hatnak, orvost kell hívni.

Szerencsére vannak olyan hatásos készítmények, amelyekkel meg lehet előzni a bajt. Ezek elsősorban a gyulladást csökkentik, és többnyire szteroidot tartalmaznak. Szteroidtartalmuk ellenére nem szabad félni tőlük; viszonylag kevés a mellékhatásuk. Viszont nem alkalmasak rohamoldásra, hatásukat csak hosszabb idő után fejtik ki.

A rohamok hatékony megelőzése érdekében fontos, hogy az érintettek tudják, mi okozza a tüneteiket. Természetesen kerülni kell a kiváltó allergéneket és a dohányfüstöt. A testmozgással (és a nevetéssel) viszont már nem ez a helyzet. Ezek olyannyira hozzátartoznak az ember jó egészségi állapotához és közérzetéhez, hogy ezekről nem szabad lemondani. Hogyha azt tapasztalja, hogy gyakrabban fullad, például többször kell rohamoldó szerhez nyúlnia, változtatni kell a gyógyszereken! Például az adagot emelni vagy más készítményre áttérni. Ebben az orvos adhat tanácsot.

Ha valaki úgy vihog a tréfán, mint Mardel a Flúgos futamban, vonszolja el orvoshoz!

A jó gyógyszer csak akkor hat, ha használják. Ehhez viszont fel kell ismerni az asztmát. A diagnózis általában azon alapul, hogy a kilégzett levegő áramlási sebessége csökken. Ezt úgy lehet kimutatni, hogy az alany egy speciális, sípszerű eszközbe (csúcsáramlásmérőbe) fúj bele.

Ez az eszköz nem túl drága, használata nem bonyolult, könnyű megszervezni a vizsgálatot is. Mégis, világszerte sok olyan ember szaladgál, akinél nem diagnosztizálják a kórságot. A jellegzetes panaszokat, a fulladást, köhécselést másnak, például az öregedés jelének tekintik. Így a delikvens egyre rosszabbul van, mégsem jut el az orvoshoz. És itt lép be a képbe ön, kedves olvasó, a professzionális asztmadiagnoszta.

Nem kell semmi mást tennie, mint a következő baráti találkozón elsütött vicc után a reakciókat figyelnie. Ha a társaságban valaki úgy vihog a tréfán, mint Mardel kutya a Flúgos futamban, esetleg levegőért kapkod, biztos, ami biztos, vonszolja el az illetőt orvoshoz. Végül kiderülhet, a nevetés nemcsak a legjobb orvosság, de akár fontos tünet is lehet.

Vote it up
209
Tetszett?Szavazzon rá!