Mitől romlik a látás?

De nem csak akkor fontos szemészhez menni, amikor már baj van

Doktor úr, írjon fel egy szemüveget, azt mondták, nem látok rendesen!

– Tényleg nem, ez a hentesbolt.

Bár ilyen hirtelen látásromlással kevesen szembesülnek, az évek múlásával a legtöbbünk szeme egyre kevésbé hasonlít a saséra.

Az ember akkor lát élesen, ha a tárgyakról visszaverődő, a szaruhártyán, majd a szemlencsén áthaladó fénysugarak a szemgolyó hátsó részén, az ideghártyán (retinán) találkoznak. A fény hatására az ideghártyán a fényérzékeny receptorok aktiválódnak, és továbbküldik jelzéseiket a látóidegen át az agyba. Ha ennek a folyamatnak valamelyik pontja sérül, annak látászavar a vége.

Az egyik leggyakoribb ok, ha megváltozik a szem fénytörési képessége. Ilyenkor a fénysugarak a retina előtt vagy mögött találkoznak és a látott kép elmosódik. Ezt szemüveggel vagy kontaktlencsével megfelelően korrigálni lehet. Az egyre divatosabb LASIK és továbbfejlesztett változatai a szaruhártyafelszín lézeres farigcsálásával javítják a látást.

A fénytörési zavarok mellett számos olyan nyavalya létezik, amelyek a látás romlását idézik elő, és amelyeken szemüveggel nem lehet segíteni. Jó részük eredményesen kezelhető, feltéve, ha idejében észreveszik: ezért nem árt tudni róluk.

Zöld hályog (glaukóma) esetén a szem elülső részén, a lencse környékén termelődő folyadék (az úgynevezett csarnokvíz) mennyisége szaporodik fel. Ahogy nő a mennyiség, úgy emelkedik a szemnyomás. Nemcsak a szemlencse környékén, hanem – mivel a szemgolyó képtelen tágulni – a szem hátsó részében, a szemfenéken is. Ez azért veszélyes, mert nagyobb nyomás mellett az itt futó verőerecskék elnyomódnak, és nem tudják táplálni az ideghártya sejtjeit. A következmény: az érintett terület elpusztul, ami látáskieséshez, idővel csőlátáshoz vezet. A jó hír: ha korán felismerik és megfelelő szemcseppeket kap az ember, vagy a csarnokvíz elvezetésére műtétet végeznek, a szemnyomás-emelkedés megszüntethető és a folyamat megállítható. Persze az a legjobb, ha a látásromlás előtt derül ki a baj. A glaukóma idősebb korban gyakori, így javasolt, hogy 50 éves kor felett mindenki évente egyszer méresse meg a szemnyomását.

Ötvenéves kor felett évente egyszer tanácsos megméretni a szemnyomást

A szürke hályog (katarakta) a szemlencse betegsége. Valami ok miatt (sokszor a rosszul kezelt cukorbetegség következtében vagy ultraibolya sugárzás hatására) a lencse állománya elszürkül, nem engedi át a fényt. Az érintettnek káprázik a szeme erős fényben, vagy akár kettőslátása is lehet – miközben látása egyre homályosabbá válik. (Érdekes módon a kék színre tovább marad érzékeny a szem; sok festőnél az időskori „kék korszak” a szürke hályognak tulajdonítható.) A szemészet fejlődésével ez a baj napjainkban egynapos bentfekvéssel járó műtéttel – műlencsebeültetéssel – tökéletesen megszüntethető.

A szem nemcsak a lélek, hanem inkább az erek tükre. A szemfenék-tükrözés során egy speciális eszközzel az orvos megtekinti, milyen az érhálózat a retinán. Cukorbetegség, magas vérnyomás szövődményeként, illetve koraszülötteknél az erek lefutása, szerkezete megváltozhat, apróbb vérzések figyelhetők meg. Ez azért fontos, mert a szemfenéki vérzés kapcsán az idegek elpusztulhatnak, aminek vakság lehet a vége. A rendellenes erek lézeres kezelésével a vérzés megakadályozható.

A szemfenéktükrözés más problémákat is jelezhet, például a retina pusztulását okozó időskori sárgafolt-elfajulást (AMD, ennek egyik típusára van is gyógyszer), vagy idegrendszeri betegségekre hívhatja fel a figyelmet.

Függetlenül attól, hogy ön ezt a rovatot szemüveggel vagy anélkül olvassa, 40 éves kor felett évenként feltétlenül menjen el a szemészhez. Lehet, hogy a hentes igen segítőkész, de ne várjon arra, hogy ő szóljon: ideje felkeresni az orvost!