Mit kenjek a fejemre?

Kenceficefronton a helyzet szüntelenül fokozódik. Kire hallgassak: a reklámokra vagy nagyira?

Amikor hatéves voltam, és nyaranta a nagyszüleimhez száműztek a hegyekbe, mindig rongyokban lógott az orromról a bőr, alatta pedig szeplők nőttek. Anyu bekente, meggyógyult. Mivel? Tejföllel.

Amikor tizenkettő lettem, uborkákat pakoltam a szememre és tojássárgáját a hajamra, és azt játszottam, felnőtt nő vagyok. (Aztán meg, hogy Hamupipőke, amikor a kanapéról kellett lesikálni a tojásragacsokat.) Az arcomat is szépen bekentem esténként titokban. Mivel? Utóbb kiderült, borotválkozás utáni bőrpuhító krémmel.

Amikor húsz lettem és menyasszony, édesanyám komolyan leült velem, hogy felvilágosítson az élet sikamlós dolgairól, például, hogy az idő telik, a fiatalság elillan, és ha nem kenem a pofázmányom minden áldott nap reggel és este, olyan ráncos lesz, mint a majom ülepe. Hát kentem. Mivel? Mivel nagyon nem akartam majomülepfejű lenni.

Most, hogy egy ideje elmúltam harmincöt, már nem kell figyelmeztetni, hogy kenjem magam, kenném én anélkül is. De mivel?

Hát Ezzel. Mert ha Ezzel kenem, akkor hetven százalékban kevesebb ráncom lesz. Ez biztos, mert klinikai tesztek igazolták. Az persze nem tisztázott, hogy a saját leendő ráncaim gondolják meg magukat, és csupán harminc százalékban alakulnak ki húsz év múlva, vagy a jelenlegi n+1 ráncom osztódik hirtelen százzal és szorzódik hetvennel. Vagy esetleg a szomszéd Mári néni ráncainál lesz hetven százalékkal kevesebb az enyém, ami elég tragikus lenne, mert eddig kilencvennyolc százalékkal volt kevesebb ráncom nála, nyilván azért, mert ő nem Ezzel keni nyolcvan éve, hanem mással, amit nem igazoltak a klinikai tesztek.

Nagyi szerint, akinek 93 évesen is bababőre volt, nincs jobb kozmetikum, mint a sok nevetés

Szóval kenem. Amíg rám nem röffennek a tévéből, hogy nem jól kenem, mert ha a bőröm kissé megereszkedett, mint a képen látható tizenkilenc éves modellé, akinek apró ólomsúly lóg az álla alól, és lengedez, akkor nem Ezzel kell kennem, hanem Azzal. Hacsak nem akarok bőrrákot kapni a kósza UV sugaraktól, mert ez esetben Azt le kell cserélnem Amarra, ami viszont faktoros és húsz százalékkal drágább. Persze csak nappalra jó. Mert éjszakára Emezt kell kenni, rá is van írva, hogy éjszakai krém, meg hogy 2011 de­cemberéig szavatos.

A bőröm viszont nem, ezért jobb, ha már most kidobom a tégelyt a kukába, és inkább a NEU (NEW, NOVIJ) változatát veszem meg ugyanennek, amiben Q10 is van. De ha boldogságtól ragyogó arcbőrt akarok, akkor inkább Emilyen alapozót veszek, ami bár tény, hogy eldugaszolja levegőzni vágyó pórusaimat, viszont máris befed minden ráncot, hidratálót tartalmaz és egész nap nem pereg le.

Lemosni sem lehet, csak Azzal a bizonyos lemosóval, ami újraélesztős és jojobaolajos. A jojobaolajat is szépen le kell tisztítani, méghozzá Emezzel, ami A-, B-, C-, D-, E-...Z-, ZS-vitaminos és puffadásgátlós. Bár jobb az antiallergén változata, arra az esetre, ha hirtelen az egésztől viszketni kezdenék. Az antiallergénben nincs illatanyag, van viszont mattosító hatás és intelligens pórustisztító adalék, ami egyenesen a gyökerekig hatol, vagyis, ha jól értem, közvetve még a nagyi pórusait is tisztítja.

Nagyi mondta egyébként (kilencvenhárom évesen is bababőre volt), hogy a legjobb kozmetikum a sok nevetés, mert az serkenti az arc vérkeringését, nem tartalmaz allergén anyagokat, nem drága, és az utána képződő vidám ráncocskák pedig szépítik az arcot. (Igaz, kicsit ragadós, de ez talán nem olyan nagy baj.)

Hát, nem tudom, de tény, hogy a homlokomon egyre erősebb redők képződnek, méghozzá a ránctalanítós reklámok figyelése közben. Kenni kell, nincs mese.

Mivel? Attól függ. Ha száraz, tojássárgájával, ha zsíros, tojásfehérjével, ha petyhüdt, banánnal, ha víztelen, joghurttal, ha gyulladt, paradicsommal, ha fénytelen, mézzel, ha pedig túl fényes, hát... Talán liszttel. Vagy instant kakaóporral, és akkor napozni sem kell.

Vote it up
305
Tetszett?Szavazzon rá!