Mit tehetünk az ízületi fájdalom ellen?

Az orvosok most új módszereket keresnek a rengeteg embert gyötrő artrózis kezelésére

Agnieszka Ozieblo eleinte nem volt hajlandó tudomást venni a jobb térdében érzett fájdalomról. A ma 56 éves irodai dolgozó tovább hódolt kedvenc időtöltésének: fürge sétákat tett varsói otthona közelében, és ha ideje engedte, hosszabb túrákra ment a hegyekbe. Ám úgy tizenöt évvel ezelőtt a térde már az egyszerű városi séták során is elviselhetetlenül megfájdult. A nő több orvost is felkeresett, míg a röntgenfelvételek alapján kiderült: a leggyakoribb ízületi rendellenességben, artrózisban, magyarul porckopásban szenved.

Ha evett már csirkecombot, akkor biztosan ismeri a két csont találkozási felületét borító rugalmas, kemény gumihoz hasonló anyagot, a porcot – az emberi ízületekben is épp ilyen porc védi a csontvégeket. Artrózis esetén ez a porc károsodik – a több évtizedes kopás és elhasználódás következményeként vagy sérülés következtében. Bár a leépülés a porcban kezdődik, nem mindig áll meg ott.

– A porc károsodása után a csont is károsodik – magyarázza Philip Conaghan, a Leedsi Egyetem professzora, az Arthritis Research UK nevű szervezet orvos tanácsadója. Mivel a porc nagyon lassan regenerálódik, helyette a csont próbál úgy növekedni, hogy pótolja a hiányt. Csakhogy ez a „javítás” súlyosbítja a problémát.

– Nem is ez az artrózis egyetlen oka – mondja dr. Eric J. Strauss, a New York-i Egyetem Ízületi Klinikájának munkatársa. – Hozzájárul az is, hogy az ízületben ilyenkor gyulladáskeltő anyagok képződnek. – Az anyagok hatására a sérülés helyén még több porc bomlik le. Ördögi kör alakul ki, és az állapot súlyosbodása egyre jobban megnehezíti a mozgást.

Noha az artrózis bármelyik ízületet érintheti, leggyakrabban a térdben, a csípőben, a kézfejben és a gerinc ízületeiben alakul ki. Különösen gyakori az 50 év felettiek körében, 65 év felett pedig nagyjából az emberek felének van valamilyen mértékű artrózisa. De jelentkezhet fiatalabb korban is, különösen azoknál, akik túlsúlyosak, és emiatt túlterhelik az ízületeiket. A fogyás ugyan nem fordíthatja vissza az artrózist, de csökkenti a megviselt ízületek fájdalmát.

Néha öröklött hajlam is közrejátszik az artrózisban, és a nem is számít: nőknél gyakoribb. Emellett a sport közben szerzett ízületi sérülések is növelik a későbbi artrózis esélyét.

Bár talán a testmozgás az utolsó dolog, amire fájó ízületekkel vágyik, az mégis csökkentheti az artrózisos térd fájdalmát, és megkönnyítheti a mozgást. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a testmozgásnak gyulladáscsökkentő hatása is van. No, persze, ha fáj egy ízülete, csakis gyógytornász felügyelete mellett vágjon bele bármilyen edzésprogramba! És gyakran halljuk ugyan, hogy a gyaloglás mennyire remek mozgásforma, Conaghan professzor szerint nem biztos, hogy az a legjobb választás, mivel: – Nem erősíti eléggé az alsó végtagi izmokat.

Ehelyett a medencében gyaloglást javasolja, mivel ez a sétálással, túrázással ellentétben növeli az izomtömeget úgy, hogy nem terheli az ízületet. De segíthetnek az olyan, nem terheléses jellegű mozgásformák is, mint a kerékpározás vagy szobakerékpározás, illetve bizonyos fajta kondigépek, például az elliptikus trénerek használata.

A kondroitin lassítja a térdporc leépülését
A Montreali Egyetem orvosi karának legújabb, 2015 novemberében közölt kutatásai szerint a naponta szedett 1200 mg kondroitin nem csupán enyhítette a tüneteket, hanem a térdporc leépülését is lassította. A kondroitin általában egy másik táplálékkiegészítővel, a glükózaminnal kombinálva kapható. A vizsgálathoz ugyan gyógyszerészeti minőségű kondroitint használtak, de a kombinált tablettákkal is érdemes lehet megpróbálkozni. Nagyon fontos, hogy a kondroitin szedése előtt egyeztessen az orvosával, mivel az bizonyos betegségek esetén súlyos mellékhatásokat okozhat.

Korábbi vizsgálatok 2011-es átfogó elemzése megállapította, hogy bár a gyógytorna enyhítheti a tüneteket, az artrózis súlyosbodását nem képes megakadályozni. Mindazonáltal, mondja Stefan Lohmander, a svéd Lundi Egyetem ortopédsebész-professzora, segíthet késleltetni a gyógyszeres kezelés iránti igényt.

A gyógytorna eleinte Agnieszka térdfájdalmait is csökkentette, ám idővel az artrózis annyira előrehaladt, hogy a mozgás már nem ellensúlyozta a panaszokat. Aztán úgy öt éve a nő bal térde is fájni kezdett. – Attól féltem, teljesen mozgásképtelenné válhatok – emlékezik vissza.

Szerencséjére az újabb kezelések jobb eredményekkel kecsegtetnek. Az orvosa artroszkópos térdműtéttel próbálta helyreállítani a porcot, de ez nem enyhítette a tüneteket. (Ami azt illeti, a Reader’s Digest által megkérdezett szakértők egyike sem javasolta ezt a kezelési módot.)

2012-ben aztán Agnieszkához eljutott egy új és ígéretes, artrózis elleni kezelés híre, a vérlemezkében gazdag vérplazmát (PRP-t) tartalmazó ízületi injekciókról. A porc lassú gyógyulásának egyik fő oka, hogy nincs közvetlen vérellátása, pedig a gyógyuláshoz nélkülözhetetlenek a vérlemezkék. A PRP-kezelésnél a beteg saját véréből centrifugálással különítik el a vérlemezkéket és a vérplazmát, amit visszainjekcióznak az artrózisos ízületbe.

Agnieszka 2012 januárjában kapott PRP-injekciókat. Ezek nem minden betegnél hatnak, de neki meghozták az áhított enyhülést: több mint hat hónapig nem érzett fájdalmat. A tünetei fokozatosan kiújultak ugyan, de ez nem szegi kedvét, s már egy újabb PRP-kezelésen gondolkozik.

A 64 éves Marja-Liisa Tapaninen mindig is sokat mozgott. A finnországi Suonenjokiban élő nő gyalogolt, sízett, táncolt. Még ha elfáradt is munka közben – házi ápolóként dolgozott –, sokszor olyankor is lement az edzőterembe. Amikor sajogni kezdett a jobb térde, nem változtatott a szokásain. Az artrózisos panaszok azonban nemsokára a bal térdében is megjelentek. 2007-ben már annyira fájt mindkét térde, hogy le kellett mondania az esti sétákról.

A gyógytorna sem segített sokat. – Mindkét térdembe hialuronsav-injekciókat kaptam, de hiába – meséli Marja-Liisa. Az orvosok gyakran javasolják az ízületi folyadék e természetes összetevőjét – más esetekben pedig kortikoszteroidokat – tartalmazó injekciók adását. Bár mindenki másként reagál, a szteroidos injekciókkal általában egy-két hónapra enyhíthetők a tünetek, a hialuronsav hatása pedig még hosszabb is lehet.

Gyógyszerekkel a fájdalom ellen
Az artrózisra felírt gyógyszerek legtöbbje csak a tüneteket enyhíti. Átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofen vagy a naproxen. NSAID a hatóanyaga az olyan külsőleg alkalmazandó készítményeknek is, mint a diklofenaktartalmú gél. Ezek nem okoznak gyomorpanaszokat, mint a tabletták, de hatásuk mértéke is eltérő lehet, emellett már egészen kis mennyiségben mérgezők lehetnek a háziállatokra.

2011 májusára azonban az asszony fájdalmai elviselhetetlenné erősödtek. – Mankóval kellett járnom – mondja, ezért elkezdett utánanézni a radikálisabb megoldásoknak.

Novemberben mindkét térdízületét protézisre cserélték. – Segítséggel már a műtét utáni napon el tudtam kezdeni járni, és a bal térdemet azonnal jobbnak éreztem.

A jobb térde viszont újabb műtétet igényelt. Egy évvel később azonban Marja-Liisa már a korábbinál is aktívabb életet élt. A közben nyugdíjba ment nő ma hosszú sétákat tesz, sízik, táncol a férjével, sőt zumbaórákra is jár.

Visszatért a fizikoterapeutához is, hogy segítsen megőrizni az izmai erejét. Marja-Liisa végtelenül boldog. – Soha életemben nem éreztem még ennyire jól magam.

Az újabb módszerek lehetővé teszik, hogy a betegek már röviddel a műtét után lábra álljanak. De a mesterséges ízületek nem tartanak örökké, ezért az orvosok próbálják minél későbbre halasztani a műtétet. Ez főleg fiatal betegeknél fontos, akiknél csak akkor végzik el a beavatkozást, ha az feltétlenül szükséges.

– Sikerült lejjebb vinni az életkort, amikor szerintünk már megéri elvégezni a műtétet – mondja Sherwood McClelland, a New York-i Harlem Kórház ortopédiai sebészetének vezetője. A beültetett ízület egyeseknél „20, 25 vagy akár 30 évig is kitarthat”, mondja, de ő is hangsúlyozza, hogy a műtét csak végső megoldás lehet.

Három jelenleg fejlesztés alatt álló kezelés is van, amely a jövőben nagy segítséget jelenthet.

Őssejtek: A PRP-hez hasonlóan e sejtek is a beteg szervezetéből származnak – általában a csontvelőből vagy zsírszövetből. A kísérletekben (az őssejtes kezelést még nem tökéletesítették és nem is hagyták jóvá) ezek a sejtek mintha „lelassítanák a szervezetben a gyulladást”, állítja dr. Strauss. – Emellett képesek gátolni a további károsodást és regenerálni a porcszövetet.

Lohmander professzor viszont arra figyelmeztet, hogy gátlástalan orvosok már ma is kínálnak őssejt-alapú, ellenőrizetlen kezeléseket. – Ezek hatásosságára vonatkozóan gyakorlatilag nincsenek bizonyítékok – mondja. Az ilyen klinikákon ráadásul nagyon is valós a fertőzés és az egyéb szövődmények veszélye.

Új porc előállítása orvosbiológiai módszerekkel: – Reményeim szerint hamarosan nem fogunk ízületeket kicserélni – mondja dr. McClelland. Szerinte ehelyett a sebészek már a nem túl távoli jövőben is a beteg saját sejtjeiből laboratóriumban növesztett porcot fognak beültetni az elhasználódott porc helyére. Bár egyelőre még nem létezik módszer olyan porc mesterséges növesztésére, amely jól megtapad a csontvégeken, és az ízületekben jellemző igénybevételnek is ellenáll, de már több kutatóintézetben is dolgoznak a kifejlesztésén.

Személyre szabott gyógyítás: Dr. Strauss e téren végzett kutatásai arra irányulnak, miként előzhető meg az artrózis kialakulása az után, hogy megsérül az ízületben az a szövetszalag, amely stabilizálja az ízületet. Még ha a szalag sérülését sikeresen kezelik is, „tíz vagy húsz évvel később az emberek 60-70 százalékánál artrózis alakul ki”, mondja. Ha ugyanis nincsenek tökéletes egyensúlyban azok a folyamatok, amelyeket a szervezet a sérülés orvoslására használ, azok károsíthatják a porcot. Az egyensúlyzavar mindenkinél eltérő jellegű vagy mértékű lehet, de ha felismerik, akkor az orvosok talán korrigálhatják azt, s ezzel megelőzhetik az artrózis kialakulását.
 

Minél idősebb valaki, annál nagyobb lesz az artrózis kialakulásának kockázata. De az artrózisban szenvedők már ma is többféle hatásos kezelés közül választhatnak – a jövőben pedig talán még jobb módszerek is megjelennek.

Vote it up
155
Tetszett?Szavazzon rá!