Mit tehet a bőréért?

A bőrrák a fiatalokat is fenyegeti, bármikor és jóformán bármely testtájon kialakulhat. Egy megoldás van: idejében észrevenni

Sokat tudunk a napozás veszélyeiről, ám így is egyre gyakoribb a melanóma, évente közel 35 ezer európainál alakul ki. Az alábbiakban a melanómával kapcsolatos öt tévhittel és ezek kockázataival foglalkozunk.

Első tévhit: Csak az kap melanómát, aki leég a napon
Bár a melanóma a legtöbb esetben ténylegesen a napsütésnek kitett bőrön jelentkezik, de vigyázat: jóformán bárhol kialakulhat: a talpon, a szájpadláson, a szemen, a köröm alatt, az arcüregekben és a nemi szervek környékén. Lássuk, miért!

A melanóma a pigmenttermelő sejtek, idegen szóval melanociták rosszindulatú daganata. Miként a szervezet minden sejtje, a melanociták is mutálódhatnak és elrákosodhatnak. Bár főleg a bőrben találhatók, másutt, még a torokban is előfordulnak – és ahol melanocita akad, ott melanóma is létrejöhet. Ráadásul a melanóma eredeti helyéről más testrészbe is átterjedhet. Ahogy a melanóma eléri a bőr alsó rétegét, a rákos sejtek beléphetnek a véráramba vagy a nyirokrendszerbe, ezen keresztül elsodródva szétterjednek a szervezetben. Áttétek alakulnak ki más szervekben, például az agyban, a tüdőben vagy szívben, akár tíz-tizenöt évvel később is. Az áttétek képződése rendkívül rossz jel: rendszerint a távoli áttéttek felismerésétől számított tizenkét hónapon belül meghal a beteg.

Ezért létfontosságú, hogy egész testén – ne csak az arcán és végtagjain – rendszeresen ellenőrizze, nincsenek-e új elváltozások. 2008-ban egy ausztrál vizsgálat 3762 személy adatai alapján megállapította, hogy azoknál, akik a teljes testfelületet ellenőrzik, sokkal nagyobb az esélye, hogy idejében, még az áttét kialakulása előtt észrevegyék a melanómát.

Ha tehát ügyelni akar a szervezetére, akkor kérje meg a párját, hogy nézze meg a hajas fejbőrét, a hátát és minden olyan testtáját, amit saját maga nem lát. Gyanús eltérés esetén forduljon bőrgyógyászhoz. A fogász a rendszeres ellenőrzés kapcsán egyébként rutinszerűen ellenőrzi, nincsenek-e szájüregi daganatra – köztük melanómára – utaló jelek.

Nicole SanterEsettanulmány
Nicole Santer 37 évesen új májfoltot vett észre a derekán. Először nem aggódott miatta, de miután az a folt kezdett a farmerjához dörzsölődni, az asszony orvoshoz ment, és helyi érzéstelenítéssel végzett negyedórás beavatkozással eltávolíttatta. Közölték vele, hogy egy hét múlva érdeklődjön a szokásos kórszövettani eredményről.

De már másnap csengett a telefonja. Az orvos elmagyarázta, hogy amit májfoltnak gondolt, az rosszindulatú melanóma: – Holnap meg kell nézetnie.

A vizsgálat kimutatta, hogy a rákos sejtek a környező szövetekben négy centiméter mélyre hatoltak. Nicole komoly műtét és négy héten keresztüli napi négyórás interferoninfúzió után jelenleg rákmentes, de mindenkit arra int, ne becsülje le a kockázatokat.

Kamaszkorában órákig napozott a strandon, és nemigen használt naptejet. Ma már tudja, hogy gondatlansága kis híján az életébe került. – Ha még egy hónapig halogatom a dolgot, belehalhattam volna – mondja a kétgyermekes családanya.

Második tévhit: Csak azok vannak veszélyben, akik sokat tartózkodnak a napon
Igaz, hogy a bőrt érő ibolyántúli (UV-) sugárzás fokozza a melanóma kockázatát – a melanómák több mint 80 százalékát a napfény váltja ki. Az időnkénti erős UV-hatás – hétvégi vagy nyaraláskori leégés – nagyobb valószínűséggel károsítja a bőrsejteket és okoz melanómát, mint a rendszeres, kismértékű napozás.

A forró égövön, az Egyenlítő közelében élőkre nagyobb veszély leselkedik, sajnos azonban a hűvösebb tájak lakói sincsenek teljes biztonságban. – A hőmérséklet nincs feltétlenül szoros összefüggésben a sugárzással, hiszen egy hideg napon is rengeteg káros UV-fény érhet bennünket – mondja Grant McArthur docens, a melbourne-i Peter MacCallum Rákkutató Központ munkatársa. – Minden azon múlik, merre járunk bolygónkon.

Okvetlenül megfontolandó a nyaralás helyszíne és minden könnyelmű üdülési szokás is. A világos bőrű európaiak jellemzően napsütötte helyeken, például a Földközi-tengernél vakációznak, és hajlamosak megfeledkezni az óvatosságról – magyarázza dr. Orit Markowitz adjunktus, a New York-i Mount Sinai Egészségügyi Központ dermatológusa. 

Hogyan védekezhet legjobban a melanóma ellen?
• Ne menjen a napra, ha az UV-index meghaladja a hármat (rendszerint délelőtt tíz és délután három óra között)!
• Fedetlen bőrre vigyen föl 30 fölötti faktorú, széles spektrumú napozószert!
• Napsütéskor húzódjon árnyékba!
• Hordjon fejkendőt, napvédő ruházatot és napszemüveget!
• Ne szoláriumozzon!
• Rendszeresen vizsgálja meg a bőrét!

Melyik szert válassza?
Az ibolyántúli sugárzásnak két válfaját különböztetjük meg – a bőr mélyére hatoló UVA-sugarak ráncosodást okoznak, a bőr öregedéséhez vezetnek, a bőr felső rétegét érintő UVB-sugárzás pedig rákot idézhet elő. A széles spektrumú napozószerek mindkettő ellen védenek. Egyes tudósok a legutóbbi időkig úgy vélték, a napozószerek növelhetik a melanóma veszélyét, mert alkalmazásuk hamis biztonságérzetet ad, így az ember többet napozik. A több éven át tartó vizsgálatok legfrissebb eredményei azonban azt mutatják, hogy a rendszeresen fényvédő készítményt használóknál csökken a melanóma kockázata.

Így ismerheti fel a melanómát
A melanóma első jele rendszerint egy szeplő vagy anyajegy tulajdonságainak megváltozása, vagy akár új folt feltűnése. Forduljon orvoshoz az alábbi tünetek esetén:
Szín: egyenetlen, az árnyalatok között előfordulhat barna, fekete, kék, piros, fehér és szürke
Méret: gyorsan növekszik
Alak: szabálytalan szélű, aszimmetrikus, egyre jobban kiemelkedik, vagy pikkelyessé válik

Harmadik tévhit: A melanóma olyasmi, amit csak idősebbek kapnak meg
A melanóma kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával növekszik, de fiatalok is megkaphatják a betegséget. A legnagyobb veszélyt a gyermekkori túlzott napozás jelenti, ezért különösen oda kell figyelni arra, hogy a gyermekek bőrét védjék a napfénytől, illetve, hogy megtanítsák őket arra, hogyan kerüljék el a leégést.

A napsugárzás és a melanóma közötti kapcsolat erősebb, mint a dohányzás és a tüdőrák közötti. Minél többet tartózkodik valaki a napon, annál inkább nő a kockázat. Valahányszor az ember leég vagy lebarnul, az annak a jele, hogy az UV-sugárzás olyan mértékű volt, amitől aktiválódtak a melanociták – egyben károsodhatott sejtjeinek a DNS-e.

Elméletileg egyetlen leégés is melanómához vezethet. – Az eddigi betegeim zöme már többször leégett, de folyton azt hallom tőlük: „Mindig nagyon vigyázok” – mondja Richard Kefford professzor, az Ausztrál Melanóma Intézet kutatási igazgatója. Tanácsa a következő: – Semmilyen életkorban ne kockáztassanak!

Regan O’GradyEsettanulmány
Két éve az akkor tizenhét esztendős diáklány, Regan O’Grady észrevette, hogy az arca jobb oldalán lévő anyajegy megváltozott. Bár vele egyidős barátnőihez hasonlóan rendszeresen napozott, úgy gondolta, a leégésben nincs semmi rendkívüli.

Emlékei szerint akkor az járt az eszében, hogy csak az idősek szoktak melanómát kapni, a kortársai között nem fordulhat elő ilyesmi.

A valósággal az érettségi évében szembesült, amikor az orvosa eltávolította az anyajegyet, és fölfedezte, hogy a lány melanómában szenved. A rák eltávolításához kilenc centiméteres bemetszést ejtettek Regan arcán, és hatvan öltéssel varrták össze.

Két esztendő múltán Regan sminkkel takarja el a sebhelyet. – Két halvány vonal maradt az arcomon – mondja. – Ezek a nyomok arra emlékeztetnek, milyen szerencsés vagyok.

Negyedik tévhit: A melanómára nincs gyógymód
A melanómával diagnosztizáltak körülbelül 90 százaléka a műtét után tartósan tünetmentes, de a fennmaradó 10 százaléknál, akiknél a melanóma már áttétet képzett, súlyosabb a helyzet. Az orvosok eddig nem sokat tehettek értük, de mostanában az Egyesült Államokban két újfajta gyógyszer jutott el a törzskönyvezés utolsó fázisába, amely minden valószínűséggel a következő két évben európai országokban is forgalomba kerül majd.

Az ipilimumab az immunrendszer működését serkenti, és a melanómasejtek elpusztítására készteti azt. Előrehaladott, áttétes melanómásoknál javítja a túlélési arányt.

A legutóbbi időkig PLX4032 néven nyilvántartott vemurafenib, valamint egy hasonló, GSK2118436 jelű szer a rákért felelős gént veszi célba. Gátlásával megakadályozzák a rákos sejtek osztódását, így azok nem kerülik el a természetes sejthalált. – Ez célzottan ható gyógyszer – mondja Kefford professzor –, ami a sejt Achilles-sarkát támadja meg, ezért nagyon kevés a mellékhatása.

Heather SandifordEsettanulmány
Heather Sandiford nem ért rá csorba fogával fogorvoshoz menni, de 2009 szeptemberében, amikor végre bejelentkezett, a látogatás megmentette az életét.

A fogász tájékoztatta, hogy a szájpadlásán körülbelül három centiméter átmérőjű sötét, tojásdad folt látható. Se Heather háziorvosa, se a szakorvos nem tudta ránézésre megállapítani az elváltozás okát, amíg a biopszia ki nem derítette, hogy melanóma. – Egyéb tüneteket nem észleltem, és mindig azt hittem, hogy melanóma csak a külső testfelületen keletkezik – mondja Heather.

Fájdalmas operációsorozattal távolították el a daganatot a szájüregéből. Két év elteltével a most ötvenesztendős asszony rendszeresen jár bőrgyógyászati felülvizsgálatra és radiológiai ellenőrzésekre, hogy meggyőződjenek róla, nem terjedt-e tovább a sejtburjánzás. – És végre kiigazíttattam a csorba fogamat is – tréfálkozik.

Ötödik tévhit: Használok naptejet, úgyhogy nincs mitől félnem
Azok, akik rendszeresen használnak fényvédő szereket, esetleg nem tesznek a bőrükre eleget. Az egész testfelületre körülbelül 35 ml – egy-egy végtagra nagyjából egy kiskanálnyi – szükséges a megfelelő védelemhez, és amint elmúlik a hatása, pótolni kell.

A már lebarnult bőr vajmi csekély védelmet nyújt a nap ellen – körülbelül annyit, mint egy 4-es napvédő faktorú naptej. A nap nélküli barnítók semmi védelmet sem jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor csak lehet, viseljünk fejfedőt, napszemüveget, olyan öltözéket, ami minél kisebb bőrfelületet hagy szabadon, és húzódjunk árnyékba.

Na de mi a helyzet, ha évek óta igyekszünk lebarnulni – vajon ilyen esetben már jóvátehetetlen a károsodás?

– Legalább most kezdjenek el védekezni a napfény ellen – mondja Bruce Armstrong, a Sydney-i Egyetem közegészségügy-professzora. – Lehetséges, hogy már komoly bajt okoztak, megnövelték a kockázatot, de tovább tetézhetik, ha folytatják a sütkérezést.

Vote it up
154
Tetszett?Szavazzon rá!