Mit tehetek a rák ellen?

Noha ma már eredményesebb e félelmetes betegség gyógyítása, mégis a legjobb megelőzni. Tegye az alábbiakat!

A rák vezető helyet foglal el a halált okozó betegségek rangsorában – ám tévedés, hogy minden esetben gyógyíthatatlan. A szakemberek adatai szerint tíz rákos betegből ma már négy teljesen meggyógyul. Az elmúlt évtizedekben ugyanis látványos fejlődésnek lehettünk tanúi a rákdiagnosztika és -terápia, valamint az utógondozás területén.

Az orvosok tehát megteszik, amit csak lehet. Viszont a megbetegedés kockázata sokszor az életmódtól is függ. Az esetek mintegy kétharmadában kimutathatók a hajlamosító életmódbeli tényezők. Ebből az következik, hogy bizonyos típusú rákok kockázata csökkenthető az életmód megváltoztatásával: a rizikófaktorok elkerülésével és a szükséges megelőző lépések megtételével.

TÁPLÁLKOZÁS
Azt gondolhatnánk, hogy aki naponta fogyaszt vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, az egészségesen él – ám ez csak egy része az igazságnak: az is rendkívül fontos, hogy milyen formában jut az ember ezekhez a tápanyagokhoz. E létfontosságú vegyületek ugyanis akkor fejtik ki teljes mértékben a rák elleni védő hatásukat, ha a táplálkozás, azaz főtt és friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztása révén jutunk hozzájuk.

A szervezetnek a következő négy fő tápanyagra mindenképpen szüksége van: szénhidrátok, zsírok, növényi és állati fehérjék, növényi rostok (ezek olyan összetett szénhidrátok, amelyek nem szívódnak fel).

Az alapvető tápanyagok mellett további fontos vegyületeket tartalmaznak a táplálékok: vitaminokat, enzimeket, kisebb mennyiségű növényi hatóanyagokat, illetve ásványi anyagokat, például kalciumot, nátriumot, magnéziumot, foszfort, valamint nyomelemeket: vasat, rezet, cinket és jódot. A rák megelőzésében különösen a fitovegyületek játszanak komoly szerepet.

A napi étrend optimális összetétele
Az alábbi információt ábrázolni is szokták, ez az úgynevezett táplálkozási piramis.
10% fehérje (hús, hal, tej és tejtermékek, tojás)

30% zsír (vaj, olaj, tejtermékek, hús, felvágottak, sajt, mogyorófélék)

60% szénhidrát (főtt burgonya, tészta, rizs, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, gyümölcs, zöldség)

A saláták és a zöldségek tehát a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevői. Ezek mindegyikében sok rost, vitamin, ásványi anyag és fitovegyület található, és kevés bennük a szénhidrát, a zsír és a fehérje – koleszterint nem tartalmaznak. A rák megelőzése érdekében fogadjuk meg a következőket.

• Minél több, annál jobb. Nem számít, melyik salátát vagy zöldséget választjuk, a fontos, hogy mindennap szerepeljenek az étlapon a belőlük készült friss fogások.

• Iktassunk be minden héten legalább egy húsmentes napot, együnk viszont naponta kb. 30 dkg friss zöldséget, illetve salátát.

• Ne szedjünk indokolatlanul (azaz orvosi javallat nélkül) nagy mennyiségben vitamin- és ásványianyag-tablettákat, se étrend-kiegészítőket. Ezek nem vehetik fel a versenyt a friss zöldségekkel, salátákkal és gyümölcsökkel, amelyek természetes formában tartalmazzák a létfontosságú tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket és növényi hatóanyagokat.

A zöldségek fitovegyületei
Káposztafélék A brokkoli, a fejes káposzta, a kelbimbó és az egyéb káposztafélék egy glükozinolát nevű kénvegyületet tartalmaznak, amelynek a szervezet sejtjeit védő hatása van. Csak akkor szabadul fel a zöldségekből, ha azokat jól megrágjuk, nem bírja viszont a magas hőmérsékletet, így a főzést. Ezért előnyös a káposztasaláta, amelyet jól meg kell rágni. Még egészségesebb a tejsavas erjedéssel készült savanyú káposzta, amelyben nemcsak glükozinolát található, hanem a sejtek szaporodását gátló tejsav is.

Hagyma és fokhagyma Ázsiai és egyesült államokbeli nők vizsgálata során kiderült, hogy azoknál az amerikai nőknél, akik egyáltalán nem fogyasztottak fokhagymát, 60 százalékkal magasabb volt a rák kockázata, mint az ázsiaiak körében. Az ázsiai konyhában ugyanis szinte alapélelmiszer a fokhagyma. A hatás a hagymában lévő alliinnak tulajdonítható, amely antioxidáns (szabadgyök-ellenes) hatású, kéntartalmú aminosav. A szabad gyökök bizonyos fajta rákokat okozhatnak. A hagyma és a fokhagyma egy másik fitovegyületet, kvercetint is tartalmaz, amely szintén hatékony a szabad gyökök ellen.

Paradicsom Az Észak-Olaszországban 5000 ember részvételével végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az emésztőszervi rákok kockázata minimálisra csökkenthető paradicsomos készítmények fogyasztásával. A paradicsomban lévő likopin a prosztatát érintő betegségek lefolyását is enyhítheti, és segíthet megelőzni a prosztatarákot. Különösen előnyös a paradicsomleves vagy -mártás, amelyet értékes olívaolajjal és fokhagymával készítenek, a likopin ugyanis a paradicsom főzése közben szabadul fel.

Az életmód hatása
Egy ausztrál kutatócsoport az 1960-as évektől követi nyomon az életmódnak a rák kockázatára gyakorolt hatását. A sydney-i George Intézetben a dr. Rachel Huxley vezette csoport a következő eredményekre jutott.

• A zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend csökkenti a gyomorrák kockázatát.

• A rendszeres alkoholfogyasztás 60 százalékkal növeli az emésztőrendszeri rák veszélyét. Daganatok keletkezhetnek a szájüregben, a garatban, a májban és a vastagbélben.

• Az alkohol jelentősen emeli az emlőrák rizikóját.

• A dohányzás és a túlsúly, valamint a sózással tartósított húsok és húskészítmények fogyasztása kb. 20 százalékkal növeli a rákos megbetegedések általános kockázatát.

• A nemi hormonok befolyásolják az emlőrák veszélyét. Hormonpótló kezelést emlőrákra hajlamos menopauza utáni nőknél csak nagyon indokolt esetben szabad végezni.

• Azok a nők, akik nem túlsúlyosak, zöldségben és gyümölcsben gazdag étrenden élnek, és nem cukorbetegek, egyértelműen védettek az emlőrákkal szemben.

• A vastagbélrák rizikója csökken azoknál, akik sok növényi eredetű élelmiszert, teljes kiőrlésű lisztből készült terméket fogyasztanak, sokat mozognak, és normális a testsúlyuk (testtömegindex: 18,5–25).

• Megnő a rák kockázata, ha a napi étrend sok cukrot és finomlisztet tartalmaz.

A gyümölcsök szerepe
A bogyós gyümölcsök és a citrusfélék szintén valóságos tápanyagbombák, majd szétveti őket a sok vitamin, ásványi anyag és fitovegyület. Antioxidáns és rákellenes hatásuk miatt ezeknek a gyümölcsöknek előkelő helyet kell szánnunk az étrendünkben.

Mielőtt májusban a bogyós gyümölcsök megnyitnák a hazai gyümölcsök szezonját, hozzájuthatunk ananászhoz és más, messzi országokból származó gyümölcsökhöz. Aztán amikor vége a cseresznye-, sárga- és őszibarack-, alma- és körteszezonnak, jön a friss narancs, mandarin és grépfrút ideje.

Az egyik legérdekesebb polifenol az eperben, a málnában, a mogyoróban és a pekándióban előforduló ellágsav. Lehet, hogy ez a vegyület igen korán képes beavatkozni a daganatképződésbe azáltal, hogy blokkolja a sejtekben a rákkeltő anyagok aktiválódását. Ám még nincsenek olyan tudományos adatok, amelyek ezt a feltételezést alátámasztanák.

A narancsnak is rákmegelőző hatása van. Azokat a gyerekeket, akik életük első két évében rendszeresen isznak narancslevet, kisebb valószínűséggel fenyegeti később a leukémia (vérrák), mint a narancslevet nem fogyasztókat. A grépfrút fokozza más anyagok rákellenes (antikarcinogén) hatását. Csak feltételezik, hogy a citromnak és a mandarinnak hasonló a hatása, ezt azonban tudományosan még nem bizonyították. Mindazonáltal a magas polifenol- (a fitovegyületek egy csoportja) tartalom a rákellenes hatás biztos jelének tűnik.

Ízletes segítség a világ minden tájáról
Szójabab Az egészen vagy részben szójából készülő három legismertebb termék a szójatej, a tofu és a miso.

A szójabab fontos másodlagos növényi hatóanyagokat, izoflavonokat tartalmaz: ezek a fitovegyületek képesek korlátozni a ráksejtek szaporodását, elsősorban emlő- és prosztatarák esetében.

Zöld tea A zöld tea katechineket (ejtsd: katekineket) tartalmaz, amelyek gátolják bizonyos hormonok hatását. Antibakteriális hatásuk mellett a katechineknek, különösen az igen hatékony epigallokatechingallátnak (EGKG), rákellenes hatásuk is van. Laboratóriumi körülmények között EGKG-vel sikerült több rákos sejtvonal – például vese-, bőr-, emlő- és prosztataráksejtek – szaporodását akadályozni. A legtöbb EGKG-t a szencsa ucsijama nevű japán zöldtea-fajta tartalmazza.

Kurkuma Ezt az erős ízű sárga fűszert elsősorban az indiai konyha ételeinek elkészítéséhez használják, de gyógyhatása is régóta ismert. A gyömbérfélék családjába tartozó növény gyöktörzsének őrleménye a Worcester-szósz és a curry fűszerkeverék fontos alkotóeleme. A kurkuma egy kurkumin nevű fitovegyületet tartalmaz, amelynek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és rákellenes hatását laboratóriumi kísérletek igazolták. Még hatékonyabb, ha borssal együtt használjuk. A védőhatás érvényesüléséhez elegendő egy kiskanálnyi kurkumát adni az ételhez.

Kakaó Az „édes kísértés” szerencsére nemcsak finom, hanem a rák megelőzésének is hatékony eszköze, ami a kakaóbabban található polifenoloknak köszönhető. Egy csésze kakaóban kétszer annyi rákellenes katechin van, mint egy csésze zöld teában.

A csokoládé minél sötétebb, annál egészségesebb, azaz minél nagyobb a kakaótartalma, annál több katechint és más polifenolt tartalmaz. A csokoládéban a katechinek antioxidáns hatása olyan jelentős, hogy már 25 g fekete csokoládé (lehetőleg 70 százalékos kakaótartalommal) fedezi a napi antioxidáns-szükségletet.

TESTMOZGÁS
A tudomány mai állása szerint a testmozgás csökkenti a rák kockázatát, mi több, a rendszeres mozgás nélkülözhetetlen a rák megelőzéséhez. Ezt bizonyítják az utóbbi 25 év több mint 500 nemzetközi vizsgálatának az eredményei, amelyek túlnyomó többsége megerősíti, hogy egyértelmű az összefüggés a mozgásszegény életmód és a rák rizikója között. A rendszeres, mérsékelt testmozgás ugyanakkor jelentős mértékben csökkenti a kockázatot, az emlőrák esetében mintegy 40, a vastagbélrák esetében akár 50 százalékkal. Más típusú rákokkal (tüdőrák, hasnyálmirigyrák) kapcsolatban szintén kimutatható ilyen összefüggés.

Többféle okra is visszavezethető, hogy miért csökkenti a testmozgás bizonyos rákfajták kialakulásának a kockázatát. A mozgás serkenti a vérkeringést, nagyobb energiafelhasználással jár (ezért segít lefogyni), ezenkívül növeli az ellenálló képességet, csökkenti a vérzsírszintet, és általában javítja az erőnlétet. Röviden: a testmozgás javítja az életminőséget, és hozzájárul a jobb közérzethez és lelkiállapothoz – mindez pedig segít megelőzni a rákot.

A testmozgással ráadásul megelőzhető a túlsúlyosság is, amely hozzájárulhat a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, az emlő-, a méh- és a veserák kialakulásához.

A korai felismerést segítő vizsgálatok
Nők
20 éves kor felett: nőgyógyászati vizsgálat (évente), citológiai vizsgálat
30 éves kor felett: emlő- és bőrvizsgálat (évente)
50 év felett: végbél tapintásos vizsgálata (évente)
50–69 éves korban: mammográfiás vizsgálat (kétévente)
55 év felett: két vastagbéltükrözés tíz év különbséggel a két alkalom között vagy székletvérvizsgálat (kétévente).

Férfiak
45 év felett: prosztata­, nemi szervi és bőrvizsgálat (évente)
50 év felett: végbél tapintásos vizsgálata (évente)
55 év felett: két vastagbéltükrözés tíz év különbséggel a két alkalom között vagy székletvizsgálat (kétévente).

Mennyi az elegendő testmozgás?
Az orvosok legalább napi 30 perc testmozgást javasolnak, mindazonáltal a legújabb vizsgálatok szerint a megfelelő fizikai edzettséget csak napi egyórányi edzéssel lehet elérni és fenntartani. Lehet, hogy ennek hallatán csak a fejünket rázzuk, és azt kérdezzük, honnan vegyünk ennyi időt, amikor a napjaink amúgy is túlzsúfoltak.

Semmi gond: annyira azért nem bonyolult megszervezni a rendszeres testmozgást. Az edzést fejben kell elkezdeni: ha valóban elhatároztuk, hogy aktívabban élünk, megtapasztalhatjuk, hogy mindennap elegendő alkalom kínálkozik a mozgásra. Menjünk el sétálni, és a tempós gyaloglás közben vegyük szemügyre, hogyan is fest egy tipikus napunk. Ha őszinték vagyunk, minden bizonnyal bevalljuk, hogy időről időre adódnak alkalmak egy kis mozgásra vagy néhány gyakorlat elvégzésére. Hányszor kerültük el ma a lépcsőn járást? Nem volt elég szép az idő ahhoz, hogy kerékpárral menjünk munkába vagy bevásárolni? Miért nem indulunk este gyakrabban sétálni, ahelyett hogy megnéznénk egy filmet? Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy nagyobb felhajtás nélkül mozogjunk egy keveset, kitisztuljon a fejünk, és lendületbe jöjjön a keringésünk. Ehhez nem kell okvetlenül konditerembe járni – elég, ha tempósan körbejárjuk a háztömböt.

KÁROS SZENVEDÉLYEK
Dohányzás: felkavaró számok

A dohányzás és a rák összefüggéseiről annyit írtak már, és olyan sok kutatási adat áll rendelkezésre, hogy ma már szinte mindenki tudja: számos egyéb betegség mellett a cigaretta a rák kockázatát is drasztikusan növeli.

A tüdőrákos megbetegedések 85 százaléka és a tüdőrák okozta halálesetek 87 százaléka a dohányzásra vezethető vissza. A dohányfüst nemcsak a tüdőrák kifejlődését segíti elő, hanem rákot okozhat más szervekben, szervrendszerekben is. A gége-, a szájüregi, a nyelőcső- és a garattáji rákok 40–60 százalékát is a dohányzás okozza. E káros szokás egyéb rosszindulatú daganatok kockázatát is emeli, például a húgyhólyag-, a hasnyálmirigy-, a vese-, a gyomor-, a prosztata-, az emlő- és a méhnyakrákét.

A betegség kockázata nő az elszívott cigaretták és a dohányos évek számával. Az orvosok használják a „csomagév” kifejezést, amely a naponta elszívott csomagok számának szorzata az évek számával. A csomagév ugyanakkora, akár napi egy csomag cigarettát szív el valaki 30 éven át, akár napi három csomagot 10 éven át. Minden dohányos esetében nagy a rizikó, de drasztikusan nő, ha valakinél a csomagév nagyobb. A jó hír az, hogy a sejtek megújulásának és a szervezet öngyógyítának köszönhetően a leszokás után minden évvel különböző ütemben, de csökken a rákos megbetegedések kockázata.

Alkohol: alábecsült veszélyforrás
Az orvosok és kutatók egyöntetű véleménye szerint az alkohol is okozhat különféle rákokat. A túlzott alkoholfogyasztás következtében kialakult betegségek sorában a rák a második helyet foglalja el. A kockázatot ennek ellenére gyakran alábecsülik.

Pedig a túl sok alkohol hozzájárul a máj-, a szájüregi, a gége-, a nyelőcső-, a gyomor- és a vastagbélrák kialakulásához. Nőknél emellett összefüggés mutatható ki a rendszeres alkoholfogyasztás és az emlőrák fokozott kockázata között. Ráadásul az alkohol rákkeltő hatása a dohányzó emberek körében erősebben jelentkezik.

Az orvosok és a kutatók azonban úgy vélik, megengedhető a korlátozott fogyasztás, és meg is határozták a maximálisan megengedhető, csekély kockázattal járó alkoholmennyiséget. E szerint a nők legfeljebb napi 2 dl sört, 1 dl bort/pezsgőt vagy 3 cl tömény italt fogyaszthatnak, ami napi kb. 12 g tiszta alkoholnak felel meg.

A férfiak számára megengedett napi mennyiségek: 4 dl sör, 2 dl bor/pezsgő vagy 6 cl tömény ital (kb. 20 g tiszta alkohol). Mindemellett fontos, hogy hetente legyen legalább 2-3 olyan nap, amikor egyáltalán nem iszunk alkoholtartalmú italt.

KORAI FELISMERÉS
Minél hamarabb ismerik fel a rákot, annál jobbak a gyógyulás esélyei – és minél pontosabb a diagnózis, annál inkább testre szabható, annál hatékonyabb a kezelés. A kettő együtt képezi a rák sikeres legyőzésének alapját. A megelőzés és a korai felismerés különös jelentőséggel bír az emlő-, a vastag- és végbél-, a méhnyak-, a bőr- és a prosztatarák esetében.

Ennek ellenére a legtöbb embernek nehezére esik rendszeresen elmenni az orvoshoz. „Semmim sem fáj, tehát nincs semmi bajom”, mondják sokan, és egyre halogatják a régóta esedékes látogatást a háziorvosnál. Miért tesszük ezt? Kényelmességből vagy időhiány miatt? Azért, mert bizonytalanok vagyunk, vagy félünk az esetleges költségektől? Az is lehet, hogy attól tartunk, kiderül valamilyen betegség. Talán ez utóbbi a leggyakoribb ok, különösen, ha rossz a lelkiismeretünk, mert régóta, netán már több éve nem látott minket orvos.

A Hogyan győzzük le a rákot? című könyv borítójaBár átfogó szűrővizsgálat csak bizonyos típusú rákok esetében áll rendelkezésre, a háziorvos a családban halmozottan előforduló betegségek, a fennálló kockázati tényezők, illetve az életmód alapján célzottan javasolhat vizsgálatokat. Ezeket általában téríti a társadalombiztosítás (ha nem, azt előre jelzik).

A korai felismerés hatékony módja az önvizsgálat és a saját magunkra való odafigyelés is. Fontos felfigyelni a változásokra, például az anyajegyek esetében: rendszeresen ellenőrizni kell őket, vagy másokkal is meg kell nézetni, például a háton lévőket. Különösen ügyelni kell arra, hogy nem változik-e meg a méretük vagy a színük. Ugyanez vonatkozik a nyálkahártyákra, például nemi szervi elváltozások esetén. A véres széklet nagyon fontos figyelmeztető jel, nem csak aranyér okozhatja. A nőknek fel kell figyelniük a menstruációs ciklusuk megváltozására. Nők esetében nagy jelentőségű az emlő önvizsgálata, amellyel több emlőrákot fedeznek fel korai stádiumban, mint mammográfiás szűréssel.

Vote it up
236
Tetszett?Szavazzon rá!