Az első időszakban természetesen célszerű a mérgező fajokat kizárni a kicsi birodalmából, vagy a növényeket számára elérhetetlen módon elhelyezni, például egy plafonról csüngő ámpolnacserépben vagy a felső polcok valamelyikén. Ám mire a gyerek óvodáskorba lép, elhelyezheti az első szobanövényeket a szobájában.
A nyilvánvaló egészségi előnyökön (a növények növelik a levegő pára- illetve oxigéntartalmát, sőt egyes fajok kiszűrnek számos káros anyagot) túl más haszna is lesz a dolognak. A gyerek ugyanis a növényeket megfigyelve, gondozva megtanulja, hogyan bánjon más élőlényekkel.
Hoppá, itt nő valami! – ismeri fel a kicsi. Egyetlen magból egy teljes növény fejlődik! S milyen trükkösen táplálkoznak a húsevő növények! A mimózák pedig „éreznek” is: érintésre és esténként összezárják leveleiket.
Sok más növénynek van szokatlan tulajdonsága. A csokrosindákon például kis utódnövények fejlődnek. A palka dugványai gyorsan meggyökeresednek, ezért a türelmetlen gyermek számára is izgalmas dolog megfigyelni őket. Érdekes tanulmányozni az elevenszülő fésűs korallvirág leveleinek szélén „ülő” utódnövényeit is.
|
Mikor? Mit? Miért? |
A gyerek így könnyedén megismerkedik a növények életével, például azzal, hogy a kis élőlények megfelelő körülményeket igényelnek ahhoz, hogy akár a szobában, akár a természetben életben maradjanak. Egy növényt nem rakhatunk el a szekrénybe, hogy csak szükség esetén vegyük onnan elő, mert ezzel a létfontosságú fénytől fosztanánk meg.
A fény mellett még néhány alapvető dologra szükségük van, így a gyerekeket játékosan vezethetjük rá a helyes növényápolás módszereire. Ha a kicsi rendszeresen öntözi a saját növényeit, tápoldattal kényezteti, hamar kialakul a felelősségtudata. A hervadó, szomorúan lekonyuló levelekkel a növény könnyen felfogható módon hozza gazdája tudtára, hogy bizony elmaradt a rendszeres ápolás. Szép új hajtások, tarka virágok, sőt például egy szamóca esetében akár ízletes termések jelentik a jutalmat a saját növény gondos ápolásáért.
Hagyja, hogy önt is megfertőzze a gyermekben természeténél fogva meglévő tudásszomj, és fedezzék fel velük együtt a növények világát! Közösen olyan izgalmas kérdésekre is kereshetik a választ, mint például, hogy miből lesz az új hajtás a növényen.
Abból is kiindulhatnak, hogy sok szobanövényt fantáziadúsan neveztek el. Honnan kapta a nevét a sárkányfa? Talán onnan származik, ahol a sárkányok élnek? A flamingóvirággal, a zebrapletykával, a kengurupáfránnyal vagy a krokodilpáfránnyal egzotikus élőlények népesítik be a gyermekszoba ablakpárkányát.
A szarvasagancspáfrány a sötét erdők mélyéről bukkant fel, s leveleivel valóban a szarvasok csodálatos fejdíszére emlékeztetnek. A cicafülű korallvirággal vagy a kengurumanccsal a plüssállatok helyett élő kedvencek költöznek a gyermekek birodalmába. A lantlevelű fikusz, a viaszvirág, a szégyenlősvirág – mind olyan nevek, amelyek ébren tartják a gyermeki fantáziát, és saját játékok, történetek, esti mesék ihletői lehetnek.
Hozzászólás