Női infarktus!

Hét tény, amelyről minden érintettnek feltétlenül tudnia kell. A legfontosabb, hogy ismerje fel az olykor sajátos tüneteket!

Kapcsolódó cikkek

Tavaly novemberben Ingalill Ekberg arra ébredt, hogy valamilyen furcsa zsibbadást érez mindkét karjában. Mivel a férje nem volt otthon, az 57 éves svéd közgazdász elég rosszul aludt. Linköpingi otthonának fürdőszobájában állva hirtelen émelygés, szédülés és szorító mellkasi érzés tört rá, s izzadni kezdett. – Biztos csak influenza – gondolta, vagy talán a magas vérnyomás ellen kapott új gyógyszere okozza.

A biztonság kedvéért azért felhívta a 1177-et – Svédországban ezen az éjjel-nappal hívható számon kaphatnak egészségi állapottal kapcsolatos felvilágosítást azok, akik nem sürgősségi ügyben telefonálnak.

A nő nem is gondolt rá, hogy szívrohama lehet, nem volt túlsúlyos vagy cukorbeteg, soha nem dohányzott, sok zöldséget és gyümölcsöt evett, ráadásul rendszeresen mozgott is. – Amikor azonban leírtam a tüneteimet, az ápoló azt mondta: „Azonnal küldök egy rohamkocsit!”

A kocsi perceken belül megérkezett, és a mentősök EKG-vizsgálatot végeztek Ekbergen. A diagnózis egyértelmű volt: miokardiális infarktuson esett át, azaz olyan szívrohamon, amelyet a szívben az egyik koszorúér elzáródása okozott. 45 percbe sem telt, és már a közeli Linköpingi Egyetemi Kórházban feküdt, ahol söntöt helyeztek be, hogy megnyissák az elzáródott verőeret, és helyreállítsák a szívizom normális vérellátását.

Később két kardiológus részletes felvételeket készített a szívizomzatról, és elámultak – olyan gyorsan jutott el orvoshoz, hogy a szív egyáltalán nem károsodott. – Miből vette észre ilyen gyorsan, hogy szívrohama van? – kérdezték Ekberget. – Én nem vettem észre – felelte a nő, aki azóta teljesen felépült –, de az ápoló szerencsére igen. Hónapok óta nem éreztem magam ilyen jól, mint most.

Ám nem mindenki ennyire szerencsés. A hollandiai Strijenben élő, 59 éves Jany de Pijper első tünete 2011 márciusában, két héttel a szívrohama előtt a hirtelen légszomj volt. A kutyáját akarta megsétáltatni, de egyszer csak nem kapott levegőt. 24 órát töltött kórházban, szívmonitorra kötve, de az orvosok semmi rendelleneset nem találtak, és hazaküldték. Súlyos szívrohamát követően kiderült, hogy elzáródott a bal koszorúere, és az előző hetekben már két „néma” szívrohamon is átesett.

Nemcsak a szívrohama volt azonban súlyos, de a következmények is. – Örülök, hogy élek, de többé nem tudok dolgozni, és minden hét elején tele kell töltenem ezt a dobozt a naponta szedendő gyógyszereimmel. Le kellett fogynom, nem ehetek sem sós, sem zsíros ételeket. Alig van erőm, így gyakran kell pihennem.

Európában évente kb. 910 ezer nő hal meg koszorúér-betegségben – vagyis kétpercenként három. Minden évben 30 ezerrel több nő veszíti életét koszorúér-betegség miatt, mint férfi, és hétszer annyian halnak meg szívbetegség, mint emlőrák következtében. Ennek ellenére az Európai Kardiológiai Társaság (EKT) adatai szerint a legtöbb nő még ma is úgy véli, hogy a keringési betegségek elsősorban a férfiakat érintik.

– A nőknél több rizikótényezővel kell számolni, mint a férfiaknál, ezt azonban sokan nem tudják – állítja Eva Swahn kardiológusprofesszor, az EKT-nek a női szívbetegségekkel foglalkozó szóvivője.

Íme, hét tény a nőket érintő infarktusról, amelyekkel mindenkinek tisztában kell lennie.

Az angiogram a nők akár 50 százalékánál sem mutat ki koszorúér-szűkületet

A korai figyelmeztető tünetek már hónapokkal előbb is jelentkezhetnek
Norvég, kanadai és amerikai vizsgálatok megállapították, hogy a nők többségénél néhány jellegzetes tünet már a szívroham előtt – olykor akár egy évvel is korábban – fellép. Ilyen tünet leggyakrabban a szokatlan fáradtság, az alvászavar és a légszomj; de előfordul szorongás, a kar átmeneti zsibbadása, valamint fájdalom a mellkasban, az állkapocsban, a hátban, a karban vagy a lábban.

Ekberg például szokatlan kimerültséget tapasztalt. – Már nyár óta úgy éreztem, valami nincs rendben velem – emlékezik vissza.

Most már tudja, hogy kimerültségét valószínűleg a szívizom elégtelen vérellátása okozta.

A szokásos vizsgálatok nem mindig mutatják ki a problémát
A szív csökkent vérellátását, az úgynevezett oxigénhiányos vagy iszkémiás állapotot sokáig a szívizmot ellátó koszorúerekben kialakuló sajátos lerakódásokkal (plakkokkal) magyarázták. A 75 év feletti férfiak és nők szívrohamai többségénél valóban ez az ok. Egyre több adat mutat azonban arra, hogy az iszkémiának több oka is lehet, amelyek közül különösen gyakori a mikrovaszkuláris koszorúér-betegség. Ilyenkor a szívizmot tápláló kisebb erek szűkülnek be vagy válik merevvé az érfal.

Az elmúlt évtizedben egy nagy jelentőségű vizsgálat szerint (amelynek során amerikai nőknél értékelték az iszkémiás szindrómát) a mellkasi fájdalomra, légszomjra és testmozgáskor gyors kifáradásra panaszkodó nőkről készített hagyományos angiogram (a nagy artériákat ábrázoló érfestés) az esetek akár 50 százalékában sem mutatott ki elzáródást vagy szűkületet.

– A középkorú nők többségénél, akiknél fennállnak iszkémiás tünetek, nem észlelhetők a szokásos érelmeszesedéses (az erek beszűkülésére utaló) jelek – magyarázza dr. Angela Maas, a hollandiai Radboud Egyetem Egészségügyi Központjának női szívbetegségre szakosodott professzora.

A norvég Dori Naerbo 2013-ban megjelent Egy nő szívrohama című könyvében elmeséli, hogy amikor 47 éves korában pár hónapon belül három szívrohama is volt, az angiogramok nem mutattak ki érszűkületet, miközben a laboratóriumi vizsgálatok eredménye egyértelműen jelezte a nem megfelelő vérellátás miatt bekövetkező szívizom-károsodást.

Ezek az új eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért nem jeleznek problémát a hagyományos érfestéses vizsgálatok egyes szívrohamon áteső nőknél.

A középkorú nőknél nő a szívroham esélye
Az ösztrogén védőhatása miatt a nők többségénél a férfiakhoz képest átlagosan hét-tíz évvel később alakul ki szívroham – jellemzően csupán a menopauzát követően, és 70 éves kor után a legnagyobb a kockázat. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az elmúlt két évtizedben növekedésnek indult a középkorú (35–54 év közötti) nőket érő szívrohamok száma, miközben a hasonló korú férfiaknál csökkenés tapasztalható. Ez a változás talán azzal függ össze, hogy egyre több nőnél vannak jelen a szívbetegségre hajlamosító (és napjainkban már nemtől teljesen független) kockázati tényezők, így a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás és az ülő életmód.

– A nőknél egyértelműen az egészségtelen életmód áll annak hátterében, hogy fiatalabb korban egyre többen esnek át miokardiális infarktuson – mondja dr. Maas.

Az elmúlt 30 évben az egészségtelenebb életmód miatt gyakoribb lett a szívbetegség

A nőknél egyes kockázati tényezők fontosabbak, mint a férfiaknál
A két nemnél a fő kockázati tényezők megegyeznek, bár a dohányzás és a cukorbetegség a nőknél kétszer nagyobb mértékben növeli a szívroham előfordulásának esélyét. A petefészek elváltozásával járó policisztás ovárium szindróma, amely sokszor cukorbetegséggel társul, ugyancsak kockázati tényező.

Ezen kívül létezik néhány olyan, csak a nőknél előforduló állapot, amely szintén előre jelezheti az infarktust. Idetartozik a terhességi toxikózis vagy preeklampszia (a várandósság alatt fellépő magas vérnyomás és fehérjevizelés), ami arra figyelmeztet, hogy nagyon nagy a későbbi szívinfarktus kockázata. Hasonló intő jel a terhességi cukorbetegség és az, ha az illető gyermeke, bár időre, de az átlagosnál kisebb súllyal született.

Az infarktus azoknál is gyakoribb, akiknél fiatal korban (40 éves kor alatt) spontán kezdődött a menopauza, vagy ha a menopauza tünetei (például a hőhullámok) még 55 éves kor után is tapasztalhatók.

– Ezek a tünetek a keringési rendszer rendellenességeire hívhatják fel a figyelmet. Sajnos az emlőrákot túlélő nőknél is megnő a későbbi szívbetegség valószínűsége – mondja dr. Maas. Ennek oka részben a sugárkezelés és a kemoterápiás szerek mellékhatása, de egyre több adat mutat arra, hogy az esetek egy részében az emlőrákot kiváltó BRCA gén is hajlamosít az infarktusra. A nőknek ezért – hasonlóan a férfiakhoz – oda kell figyelniük életmódjukra: az étrendre, a testmozgásra, a dohányzás mellőzésére, az egészséges testsúly és vérnyomás megtartására, javasolja dr. Maas és Swahn professzor.

Az összetört szív szindróma életveszélyes lehet
1990-ben japán kutatók írtak le elsőként egy átmeneti, de akár halállal is járó szívbetegséget, amelyet sokszor a szélsőséges stressz, a gyász vagy a sokk vált ki. Ez a változás kora utáni nők körében nagyjából kilencszer gyakoribb, mint a hasonló korú férfiaknál. „Összetört szív szindrómának” vagy takotsubo kardiomiopátiának nevezik, s tipikus tünete a bal kamra tágulata. A szív nem tud hatékonyan működni, így szívrohamra jellemző tünetek, illetve jellegzetes EKG-elváltozások léphetnek fel – anélkül, hogy a koszorúerek elzáródnának.

A szindrómát egyre gyakrabban ismerik fel, s világszerte folynak vizsgálatok a pontos oka és kezelése kiderítésére. Jelenleg a betegeknek a keringési rendszerre ható béta-blokkolókat és ACE-gátlókat adnak, és javasolják, hogy egy hétig a kórházban figyeljék meg őket. A rendellenesség egy–négy hét alatt magától megszűnik, és ez után a legtöbb beteg két hónap alatt teljesen felépül.

A nőknek komolyan kell venniük a veszélyt és a lehetséges tüneteket is

A koszorúérfal-szakadás gyakoribb a nőknél
A 34 éves Rebecca Breslin mindig is edzett és egészséges nő volt, ám 2012 márciusában egy reggel arra ébredt, hogy valami szorítja a mellkasát, és alig kap levegőt. A következő reggel már heves, a bal karjába és az állkapcsába sugárzó fájdalmat észlelt. Mivel Breslin szívgyógyszerek klinikai kipróbálását irányította, rögtön arra gondolt, hogy ezek a szívroham tünetei – de valóban ez volt a helyzet?

Azonnal kórházba vitték, ahol végül spontán koszorúérfal-szakadást (SCAD) állapítottak meg nála: ilyenkor az egyik koszorúér falát alkotó rétegek elválnak egymástól, az érfalban pedig vérömleny keletkezik. Ez zárja el a koszorúérben a vér útját. Breslin 18 napig volt kórházban, míg végre stabilizálódott az állapota. Végül hazamehetett, de beutalták egy szívrehabilitációs programba.

– Hálás vagyok, amiért egy jó kórházba kerültem, amelyben ilyen programot is működtettek. A rehabilitáció során azt tartották a legfontosabbnak, hogy ne nagy súlyokat emelgessünk, hanem lassan és fokozatosan, gyaloglással szokjunk vissza a testmozgásra – mondja Breslin. – A felépülésem igazán jól sikerült. Nagyon szerencsés voltam, és azóta sem volt semmi problémám. – Breslin ma egy SCAD-kutatás kapcsán segít a betegek bevonásában.

A SCAD-ban szenvedők 70 százaléka nő, és a rendellenesség a leggyakrabban 30 és 40 éves kor között jelentkezik. A SCAD megismerésére irányuló kutatások európai vezetője dr. David Adlam, a Leicesteri Keringés-egészségügyi Orvosbiológiai Kutatócsoport munkatársa; Amerikában a Mayo Klinika vezetésével folyik hasonló kutatás.

– Úgy vélem, sok nőnél és férfinál nem is veszik észre a SCAD-ot – mondja dr. Adlam. – A helyzet most kezd változni, hogy olyan új módszerek állnak rendelkezésre, mint az optikai koherenciatomográfia. Ez egy nagy felbontású képalkotó eljárás, amellyel részletesebb képeket készíthetünk az erek belsejéről, és észrevehetjük a rendellenességet.

Higgyen a tüneteinek, és álljon ki az igazáért
Bár az elmúlt évtizedben sokat gyarapodtak a női szívrohamra vonatkozó ismereteink, Swahn professzor és dr. Maas is fontosnak tartják megjegyezni, hogy további kutatások szükségesek. Célzottan és még több nőt kell bevonni a vizsgálatokba.

A nőknek pedig a veszélyt éppúgy komolyan kell venniük, mint a tüneteket. Még ha a közismert mellkasi fájdalom is a fő tünet, a nők háromnegyede bagatellizálja a panaszát, mert úgy véli, hogy nem lehet szívroham, mondja Swahn professzor.

– Legyen a saját szószólója – tanácsolja dr. Maas, míg Swahn professzor kiemeli: – Higgyen a tüneteinek, és másokat is meg kell győznie a tünetek felismerésének és komolyan vételének fontosságáról.

Vote it up
238
Tetszett?Szavazzon rá!