Nagy á-t kérek! Itt az állati fogorvos!

Dr. Kertész Péter az agyarak, tépő- és őrlőfogak, valamint a tömések nemzetközileg elismert szakértője

Kapcsolódó cikkek

Amikor 2002-ben Alexandernek, a négy és fél tonnás ázsiai elefántnak megrepedt az agyara, a németországi Münster állatkertjének munkatársai tudták, kit kell felhívniuk. A Londonban élő fogorvos, dr. Kertész Péter az állatkertbe érve bizalmatlannak és nyugtalannak találta a beteget. A jobb agyarában 2-3 centis lyuk tátongott, és a fogbélüreg elfertőződött. Az elefántot szörnyű kínok gyötörték.

Alexander fel-alá sétált termében, s idegesen figyelte, ahogy Kertész doktor és a segédjei kipakolják a felszerelésüket a másnapi operációhoz. Gyanakvása érthető volt. A hozzá hasonló méretű állati pácienseken végzett fogászati műtétekhez ipari fúrókra van szükség, amelyeket olyan kompresszor lát el árammal, mint amilyet az útburkolatot feltörő munkások használnak – a fúróhegyek között akad 10 centi széles és 60 centi hosszú is.

Másnap reggel egy állatorvos altatólövedéket lőtt az elefántba, a gondozók pedig köteleket dobtak rá. Az állatnak a bal oldalára kellett feküdnie ahhoz, hogy Kertész doktor hozzáférjen a sérült agyarhoz. Ám negyed órával később nagy baj történt: elszakadt egy kötél, Alexander pedig a jobb oldalára dőlt.

Kertész doktor megoldhatatlan helyzetbe került – hogyan operáljon egy ájult elefántot, akinek az agyara a földön fekszik, és a szűk teremben képtelenség megfordítani az állatot?

Szerencsére a fogorvos elektromos fűrészével le tudta vágni az agyar csúcsát, így hozzáfért a fogbélüreghez. Ám amikor megvizsgálta, több liter genny folyt ki az üregből. El kell távolítani az agyarat, döbbent rá Kertész doktor. Ismeretei szerint rossz oldalán fekvő elefánton még nem végeztek ilyen beavatkozást. Ennek ellenére a fogorvos két és fél óra alatt – amelyet a szalmán az oldalán fekve töltött, folyamatosan arra ügyelve, nehogy sérülést okozzon Alexandernek – egy emelőrúddal és egy hatalmas láncos csőfogóval eltávolította az agyarat.

– Csupa ideg voltam – emlékezik vissza Kertész. – A beavatkozást rövid idő alatt kellett elvégezni. Arra nem volt mód, hogy másnap visszamenjek és befejezzem.

Délután egy órára sikerült kihúzni az agyarat, Alexander pedig néhány hét alatt tökéletesen felépült.

Kertész doktor nem először végzett el olyan fogászati beavatkozást, amilyet előtte még senki. A 68 esztendős fogász 28 éve operál a világ legegzotikusabb lényeinek szájában – akadtak köztük pehelysúlyú selyemmajmok, oroszlánok, tigrisek és egy tíztonnás kardszárnyú delfin is.

Vitathatatlanul ő a földkerekség első számú állatkerti fogorvosa, ügyfelei között 21 ország 70 állatkertje és vadasparkja szerepel.

Kertész Péter élete egészen másként indult. Budapesten született, és gyermekként élte át az 56-os forradalmat. Ma is jól emlékszik arra a pillanatra, amikor egy fegyveres felkelő ráfogta a géppisztolyát. – Rám kiáltott, „Állj, vagy lövök!” – meséli. – Erre én beugrottam egy kapualjba. Szerencsére megúsztam.

A család végül 1957-ben mindenét hátrahagyva Londonba emigrált. A családfő, aki Magyarországon fűtéstechnikusként dolgozott, utazó ügynök lett, és a család lassan berendezkedett.

Édesapja példamutató helytállásán felbuzdulva a fiatal Kertész hamar megtanult angolul, kitűnően teljesített az iskolában, majd fogorvosi diplomát szerzett. Nyolc évig praktizált Londonban, mígnem 1985-ben különös kéréssel kereste meg egy helyi állatorvos.

– Átjönne segíteni? Egy macskának fogorvosi beavatkozásra van szüksége. – Az állatorvosnak sem tapasztalata, sem megfelelő felszerelése nem volt, de a műtét sikerült, pedig emberi fogászati eszközöket használtak. Kevés fogorvos vállalt állatokat, ezért híre ment Kertész tevékenységének, s hamarosan egy tigrist kezelt a Windsor Safari Parkban. Egymás után kapta a hívásokat egzotikus állatokhoz, így állatkerti esetekre specializálódott, s menet közben tanulta meg, miként lássa el a különböző fajokat. Közben megtartotta hagyományos londoni praxisát is.

Munkája olykor rendkívül megerőltető. 2003-ban egy moszkvai állatkertben kilenc rozmárt kezelt három napon át. – Reggel 8 órakor kezdtem, és le sem álltam hajnali 4-ig – meséli. – Két beavatkozás között tudtam kicsit szunyókálni. Öt órán át még vécére se mehettem. De csak akkor éreztem fáradtságot, amikor abbahagytuk. Amúgy végig a munkára összpontosítottam.

Veszélyes helyzetbe is került már. – Egyszer egy delfint kezeltem a medencéje alján, tizenöt centis tengervízben. A delfineket ilyenkor általában szárazra húzzák, de ez az állatkert nem volt hajlandó erre.

A felszerelésünk kábelei a vízbe lógtak. Féltem, azt hittem, otthagyom a fogam. Azóta a delfinekhez akkumulátoros eszközöket használok.

Az altatás is lehet kockázatos. Sok állatnak felborul a hőháztartása az altatószer hatására, különösen a szőrös vagy vastag bundájú fajoknál fordul elő, hogy a testük túlhevül. A gorillák például rendkívül érzékenyek az altatásra, és úgy reagálhatnak rá, mint a kisgyerekek.

– Nyolc évvel ezelőtt egy gorilla kimúlt, amikor felébresztettük – mondja Kertész. – Elsírtam magam. Azt hittem, az én hibámból történt, és megfordult a fejemben, hogy nem vállalok több állatot. Aztán a boncolásnál kiderült, hogy súlyos szívelégtelensége volt.

A kockázat miatt sok állatorvos a minimálisra szorítja az altatást, épp csak annyi szert adagolva, amennyi a beavatkozás idejére kell. – Emiatt az állatok nemegyszer felébrednek – magyarázza Kertész. – Előfordult, hogy oroszlánok és tigrisek nyalogatták a kezemet. Egyszer egy medve felkelt, és elkezdett sétálni. De soha nem harapott meg állat, csak ember.

A beavatkozások mindig embert próbálók. Némely faj foga úgy fejlődött, hogy ne lehessen könnyen kihúzni. A gorillák őrlőfogainak gyökere nem egyenes, hanem kifelé tekeredik, ezért hagyományos módszerekkel képtelenség eltávolítani. A medvék szemfogának gyökere hét centiméternél is hosszabbra nőhet, s negyven percig is eltarthat egy fog eltávolítása. A nagyobb állatoknál a foghúzás inkább ásatáshoz hasonlít. A gyökeret teljesen el kell távolítani, ezért az állkapocscsont érintett részét óvatosan le kell csiszolni, általában egykezes rúdcsiszolóval, míg a fogat teljes terjedelmében feltárják.

A beavatkozások állatfajonként eltérők, így Kertész doktor közel egytonnányi különleges szerszámkészletet halmozott fel, amelynek értéke meghaladja a 30 millió forintot. Egy elefántfogműtéthez például 5 lóerős fúró kell – ez az erő már egy kisebb hajót is elhajt –, illetve olyan kézi reszelőkre is szükség van, amelyeket Svájcban állítanak elő, darabját kb. 750 ezer forintért.

Bár a munkájáért honoráriumot számít fel, az állatfogász tevékenységét elsősorban természetvédelmi feladatnak tekinti, és gyakran gyógyít veszélyeztetett állatokat, például szumátrai tigriseket, hópárducokat és pandákat.

– Előfordult, hogy a párosodni képtelen állatok a fogkezelés után valósággal szárnyakat kaptak – meséli Kertész. – Az egészséges fogsor nem csak az evéshez hozza meg az étvágyat.

A fogorvos legörömtelibb esetei között tartja számon a bántalmazott állatok gyógyítását. 1994-től kezdve éveken át Görögország északi részén egy jótékonysági szervezet megbízásából korábban táncolásra befogott medvéket ápolt, mielőtt azokat szabadon eresztették a hegyekbe.

A medvetartók sok állatnak megcsonkították a fogazatát, hogy engedelmességre bírják őket, illetve elejét vegyék a harapásoknak. Több medve akkor sérült meg, amikor a láncait rágcsálta. A fogcsonkok elfertőződése rettenetes fájdalmakat okozott az állatoknak, így nem tudtak táplálkozni. Sokukkal vérmérgezés és egyéb betegségek végeztek.

Kertész doktor órákig kezelte a két és fél méter magas állatokat egy disznóólból kialakított rendelőben, lecsiszolta a beteg fogakat, kollagénnel betömte a foghíjakat, és összevarrta a fogínyt.

A rendelő előtt az előző évben kezelt medvék játszottak, energikus mozgásukon látszott, hogy rendbe jöttek. – Jó volt nézni őket – mondja Kertész. – Még a legagresszívabb egyedek viselkedése is lényegesen javult, ami nem meglepő, hiszen rettenetes állapotból épültek fel.

Az elmúlt hónapokban Kertész doktor török, belga, egyiptomi, spanyol és írországi állatkertekben operált, illetve az angliai Whipsnade állatkertben tömte be egy nőstény oroszlán három fogát. De továbbra is űzi hagyományos fogászati praxisát is a londoni Mayfair negyedben – betegeinek 80 százaléka ember, akiket hétfőtől csütörtökig fogad a rendelőjében.

– Aki állatokkal foglalkozik, egyetlen napot sem hagyhat ki – jelenti ki Kertész. – Egyik héten egy angliai mezőn ázik-fázik, aztán ropogósra sül az egyiptomi napsütésben. Minden tapasztalatra szüksége van, hogy minimális diagnosztikai felszereléssel is képes legyen döntéseket hozni.

Nem találja unalmasnak az emberek kezelését az után, hogy vadállatokkal foglalkozott? – Cseppet sem. Kifejezetten élvezem, hogy társaloghatok velük. Az állatkerti fogászatnak megvannak a pozitívumai és a negatívumai is. Nem szórakoztató, de fontos munka.

Vote it up
185
Tetszett?Szavazzon rá!