Napfényes álom

Az idősebbek egyik gyakori panasza az álmatlanság. Egyes kutatók némiképp meglepő megoldást javasolnak a panaszok enyhítésére

A nappali világosság hatására az agyunk mélyén elhelyezkedő hipotalamusz nap mint nap átigazítja belső óránkat, így szervezetünk mindig huszonnégy órás időbeosztást követ. Az öregedés során gyakran ez a belső óra is károsodik, talán azért, mert az agy érzéketlenebbé válik a fényingerekkel szemben.

Stephany Biello a Glasgow-i Egyetemen idős aranyhörcsögökkel kísérletezett – amelyek az emberhez hasonlóan rosszul alszanak, korán fölébrednek, majd sokat bóbiskolnak –, s azt tapasztalta, hogy a nappali megvilágítás fokozása csak a legöregebb állatoknál nem állította helyre a rendes alvást.

Ez a felismerés az emberre is érvényes lehet. Biello úgy véli, az időskorúak, akik közül sokan a legtöbbször otthon ülnek, és ritkán mozdulnak ki a négy fal közül, hasznát láthatják, ha akár borult időben is naponta negyedórát természetes fénynek – vagy azt utánzó mesterséges megvilágításnak – teszik ki magukat, mert ez elősegíti agyuk „ébrenléti” üzemre kapcsolását, belső órájuk átigazítását, és mindettől jobban alszanak.

Vote it up
238
Tetszett?Szavazzon rá!