Napimádók, figyelem!

Az évtizedeken át folytatott óvatlan napozásnak ára van. Tegye az alábbiakat, hogy megelőzze a bajt

Évente kétszer fehérneműre vetkőzöm, papírköntösbe bújok, és az egész testemre kiterjedő vizsgálatnak vetem alá magam a bőrgyógyásznál. Ezt kétszer olyan gyakran teszem, mint más egészségtudatos ember – amire jó okom van. Nem elég, hogy szeplős vagyok, és fehér bőrű, de korábban a nappal való kapcsolatom is meglehetősen egészségtelen volt, így az átlagosnál hajlamosabb vagyok a bőrrákra.

Fiatalkoromban életmentőként és cserkésztábori felügyelőként a nyaraimat a szabadban töltöttem. A kortársaimhoz hasonlóan nekem is a tökéletes barnulás volt minden vágyam. Használtam fényvédő krémet, de csak SPF4-eset, ami az orvosok által ma ajánlott szerekhez képest szinte semmi védelmet nem nyújt.

Ma ennek fizetem meg az árát. Az elmúlt évtizedben fél tucat anyajegyet távolíttattam el. A bőrgyógyászom elküldött egy orvosi fotóshoz, hogy fotózza körbe a testemet: a felvételek alapján könnyebb megállapítani, ha egy anyajegy változni kezd.

A helyzetem nem egyedi, korábban sokan nem védekeztek megfelelően az ibolyántúli sugárzás ellen. Néhány évtizede az orvosok még nem hangoztatták a védekezés fontosságát, és a kutatók sem tudták, hogy a bőrben az UV-sugárzás hatására olyan változások kezdődhetnek, amelyek a bőrrák legveszélyesebb fajtája, a melanóma kialakulásához vezethetnek.

– A melanóma gyakoribbá válásának fő oka a nap és a barnító lámpák UV-sugárzásával való fokozottabb érintkezés – véli John C. DiGiovanna, az amerikai Országos Rákkutató Intézet Bethesdában működő Rákkutató Központjának bőrgyógyásza.

Európában a melanóma csak a kilencedik leggyakoribb rákos megbetegedés, de gyakorisága az 1980-as évek óta gyors ütemben – egyes csoportokban már a hatszorosára – nőtt.

– Évente 100 ezer új esetet észlelnek Európában – magyarázza John Haanen, a Holland Rákkutató Intézet orvosi onkológiai igazgatója.

A legnagyobb veszélyben a fehér bőrűek vannak, közülük is azok, akik vörös hajúak, nagyon világos bőrűek és szeplősek. Negyvenéves kor után tovább nő a kockázat, különösen a napimádók körében. A betegséget egyes szakértők már járványosnak tekintik. – Én nem melanóma-, hanem bőrrákjárványnak nevezném – pontosít Reinherd Dummer, a zürichi Egyetemi Kórház Bőrrákközpontjának igazgatója. – Becsléseink szerint minden ötödik svájcinál kialakul majd élete során valamilyen típusú bőrrák.

Az ok talán az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kulturális változásokban keresendő. A fürdőruhák egyre kisebbek lettek, a tengerparti nyaralások pedig egyre elérhetőbbek, így a sápadt bőrű irodai dolgozókat évente egyszer rövid ideig intenzív napsugárzás éri.

– Európában az olcsó légi közlekedés jóval több ember számára teszi lehetővé, hogy egy-egy hétre napos, meleg helyekre utazzanak – mondja Alex Menzies, az Ausztrál Melanóma Intézet onkológusa. – A melanóma egyik legfőbb kockázati tényezője az időszakos intenzív napozás, főleg ha ahhoz leégés is társul.

Szerencsére akkor is van remény a súlyos betegség elkerülésére, ha évtizedeken át napoztatta magát.

Korai kezelés
Minél előbb veszi észre a melanómát, annál több esélye van a gyógyulásra. A legfontosabb kezelési módszer a műtét. – Ha korai stádiumban veszi észre és kezelteti a változóban lévő anyajegyet, akkor gyakorlatilag nem változik a várható élettartam – mondja Girish Patel, a Cardiffi Egyetem bőrrákőssejtekkel foglalkozó programjának vezető kutatója.

Rendszeres ellenőrzéssel és az új károsodást megelőző életmódbeli változtatásokkal tovább javíthatók az esélyek. Amióta a ma 37 éves Imogen Cheese-nél 2013-ban II. stádiumú melanómát találtak, háromhavonta jár bőrvizsgálatra. – Délidőben úgy öltözködöm, hogy a bőröm védve legyen a naptól – mondja a Gloucestershire-ben élő nő. – Magas faktorú fényvédő krémet használok, sokat mozgok, és egészségesen táplálkozom. – A rák egyelőre nem újult ki.

Célzott kezelés
A kutatók nagy lépést tettek az előrehaladott melanóma kezelésében is. Az egyik lehetőség a célzott kezelés, amelyet olyan IV. stádiumú pácienseknél használnak, akiknél bizonyos fajta génmutációk vannak jelen. Ausztrál melanóma-szakértők már hét éve, a módszer felfedezése óta foglalkoznak ilyen kezelésekkel.

– A daganatokon vizsgálatokat végzünk, hogy lássuk, jelen vannak-e a daganatos sejtekben adott gének mutációi – magyarázza Menzies. – A célzott kezelésre a BRAF-mutáció esetén kerül sor, ez a betegek nagyjából felénél mutatható ki. A BRAF-mutáns melanómára vannak olyan gyógyszerek, amelyek hatására a daganat szinte minden esetben zsugorodik. Átlagosan egy évig lehet ezzel kordában tartani a betegséget. Az egyéves túlélési arány így az öt évvel ezelőtti 30 százalékról 70 százalékra nőtt.

Öt esztendővel IV. stádiumú melanómájának eltávolítása után az Új-Dél-Walesben élő John Ambrose vért kezdett felköhögni. A betegség mindkét tüdejébe áttéteket adott, és a kilátásai nem voltak biztatók. A ma 67 éves férfi 2013-ban jelentkezett egy célzott kezelést értékelő klinikai vizsgálatba, és a daganatai három hónap alatt 70 százaléknyit zsugorodtak, 18 hónap után pedig már nyomuk sem volt a felvételeken. John ma kedvére utazgat, golfozik, és sok időt tölt az unokáival. – Semmi nem akadályoz, hogy normális életet éljek – mondja.

Védekezés a melanóma ellen
• Kerülje a napfényt!
Nyáron délelőtt 11 és délután 3 óra között viseljen a bőrét teljesen fedő ruhákat, és maradjon árnyékban, hogy csökkentse a további károsodás esélyét.

Használjon fényvédőt! Mielőtt a szabadba megy, kenje be bőrét magas (legalább 15-ös) fényvédő faktorú (SPF) napozószerrel, és a kezelést rendszeresen ismételje meg (különösen fürdőzés után)!

Ismerje a testét! Tartsa szemmel az anyajegyeit, és forduljon bőrgyógyászhoz, ha egy is változni kezd!

Vizsgáltassa meg a bőrét! Ha önnél nagy a kockázata a bőrráknak, akkor évente, ha pedig volt már bőrrákja, akkor félévente vizsgáltassa át a teljes bőrét képzett szakemberrel!

Kerülje a szoláriumokat! Növelik a melanóma kockázatát.

Az 57 éves, texasi Jesse Thomasnak is jót tett a célzott kezelés, miután 2013-ban olyan IV. stádiumú melanómát állapítottak meg nála, amely a nyakába, a májába és a gerincébe is áttéteket adott. A genetikai vizsgálat ritka BRAF-mutációt mutatott ki nála, és az onkológusának sikerült megfelelő célzott kezelést találnia számára. – Arra számítottak, hogy a rák nem fog tovább nőni, de az még össze is zsugorodott – mondja Jesse. – Meggyógyítani nem lehet ugyan, de az állapotom kezelhető.

A célzott kezelést egyelőre csak IV. stádiumú pácienseknél alkalmazzák, bár már vizsgálják, hogyan hat a III. stádiumú betegekre. – Néhány éven belül kiderül, ott is kedvező hatású-e – mondja John Haanen.

Immunterápia
A kutatóknak egyes melanómás betegeknél sikerült rávenniük az immunrendszer T-sejtjeit, hogy felvegyék a harcot a rák ellen, és egészen elképesztő eredményeket értek el.

– Az átlagos T-sejtek vírusokat és behatolókat pusztítanak el – mondja Menzies –, de a rákra rá sem hederítenek. Tudják ugyan, hogy a daganat „idegen”, ám az kikapcsolta őket, hogy ne tudják megölni. Egyes immunrendszerre ható szerek képesek újra bekapcsolni a T-sejteket, hogy azok megsemmisítsék a daganatot.

A melanómakutatók szerint évtizedek óta az immunológia kínálja a legnagyobb áttörést. – Ez olyan eredmény, mint a penicillin felfedezése – fejtegeti Menzies. – A melanóma kezelhető krónikus betegség lesz már a közeljövőben; ha így haladunk, a betegek többsége nem fog belehalni.

Az immunterápia nem mindenkinél működik, de akinél igen, annál roppant hatékony lehet. – Az emberek mintegy 45 százalékánál, akik jól reagálnak rá, ez a reakció igen sokáig tarthat – mondja dr. Patel.

A cardiffi Vicky Brown 2013-ban döbbenten hallotta, hogy a mellében talált csomó nem emlőrák, hanem melanóma. A 62 éves nőnél 2006-ban fedeztek fel korai stádiumú melanómát, amely most áttétet okozott az emlőben és a tüdőben.

Brown egy klinikai vizsgálat keretében kétféle immunterápiás gyógyszert kapott infúzióban. A daganatai néhány héten belül zsugorodni kezdtek. A kezelést a mellékhatások miatt abba kellett hagynia, de a melanóma még egy évig nem kezdett el újra növekedni. 2015-ben újabb tüdőáttéteket találtak, ismét immunterápiában részesült, és a gyógyszerek hatására a daganatai megint kisebbek lettek.

– Azt remélem, hogy ezekkel a kezelésekkel időt nyerhetek – mondja Vicky. – A fiúunokám kilenc hónapos, és szeretném, ha emlékezne rám, és persze ugyanezt szeretném a négyéves lányunokámmal is.

Most az a cél, hogy minél többen reagáljanak kedvezően a kezelésre. – Ha az néhány embernél működik, akkor képesnek kell lennünk a többségnél is elérni ezt – mondja Patel.

A diagnózis után
Előrehaladott melanómánál a szakemberek ezt ajánlják:
• Forduljon szakemberhez! Menjen el olyan intézetbe, ahol melanóma kezelésére szakosodott orvos dolgozik! – A betegeknek azt javasoljuk, forduljanak egy jónevű melanóma-szakrendelőhöz – mondja az uppsalai Bettina Ryll, az Európai Melanómabetegek Hálózatának alapítója. – Az új immunterápiáknak egészen mások a mellékhatásaik, mint a korábbi kezeléseknek, ezért nem jó, ha olyan orvos foglalkozik önnel, aki még nem ismeri ezeket.

• Fontolja meg a klinikai vizsgálatot! Európában nem mindenütt lehet hozzáférni az immunterápiához és a célzott kezeléshez, sok országban fizetni is kell ezekért. Számos beteg jelentkezik klinikai vizsgálatra, hogy hozzájusson e gyógyszerekhez. Elképzelhető, hogy egy ígéretes vizsgálatért távolabbra kell utaznia az otthonától, de még így is megérheti. A 47 éves Rory Bernard napi négy órát utazik, hogy Párizsban megkapja a célzott kezeléseket, amelyek összezsugorították a daganatait és meghosszabbították az életét. – A bőrgyógyász azt mondta: „Ha itt marad, hat hónap múlva halott lesz” – meséli Rory felesége, Gilly Spurrier-Bernard, a Melanoma France alapítója. – Ha a sorstársak a legjobb kezelést akarják, akkor néha utazniuk kell.

Személyre szabott gyógyászat
A kutatók éveken át hiába próbálkoztak a melanóma elleni vakcina előállításával. Ám most az immunterápia sikerét a védőoltások elvével kombinálva személyre szabott melanóma elleni kezeléseket tudnak kidolgozni.

– Ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogyan ismeri fel az immunrendszer a melanómás sejteket, képessé válhatunk személyre szabott védőoltások kifejlesztésére – mondja Haanen. – Egyelőre végstádiumú betegekkel dolgozunk, de ha az elképzelés beválik, továbbléphetünk a korábbi stádiumokra is.

A hollandiai Roermondban élő, 50 éves Hein Jambroers például sokat köszönhet az adoptív sejtterápiának (ACT) nevezett személyre szabott kezelésnek. 2009-ben állapítottak meg nála II. stádiumú melanómát, amely egy évvel később már IV. stádiumúvá súlyosbodott, s áttétek alakultak ki a jobb lábában és a májában is. Az orvosai közölték vele, hogy legfeljebb hat hónapja van hátra.

Miután a célzott kezelésekkel sikerült átmeneti javulást elérni, Heint 2011-ben beválogatták egy klinikai ACT-vizsgálatba. A Holland Rákkutató Intézet orvosai fehérvérsejteket gyűjtöttek tőle, majd azokból a laboratóriumban kiválogatták a melanóma elleni harcra alkalmas T-sejteket, és ezeket felszaporították. Hein ezután speciális kemoterápiát kapott, amely elpusztította a meglévő T-sejtjeit, majd infúzióban beadták neki a laboratóriumban előállított új T-sejteket. A daganatai három hónap alatt összezsugorodtak.

Ő az orvosok szakkifejezésével élve „tökéletesen reagáló” beteg volt. Az azóta készített felvételeken nyoma sincs a melanómának. – A tökéletesen reagálók kilátásai rendkívül jók – mondja a Hein kezelését is végző Haanen. – A „gyógyulás” kifejezést nem alkalmazzuk elhamarkodottan, de a tökéletesen reagálók többségénél és a részlegesen reagálók némelyikénél is olyan tartós remissziót tapasztalunk, hogy azt akár gyógyulásnak is nevezhetjük.

Hein, aki néhány éve még a halálra készült, óvatosan optimista. – Derűlátó vagyok, de azért mindig nagyon oda is figyelek – mondja. – Az árnyékban ülök, bekenem magam fényvédő krémmel, és ugyanígy tesz a feleségem és a gyermekem is. Nem akarom kihívni magam ellen a sorsot.

Őssejtek
Az orvosok az őssejteket támadva talán le tudják győzni a rákot. A bőrőssejtek egészséges bőrsejtek ezreit hozzák létre. Hasonlók a melanómaőssejtek is, de ezekből rosszindulatú melanómasejtek keletkeznek.

A kutatók most a melanómaőssejteket célba véve próbálják gátolni a daganatok növekedését. – Olyan ez, mintha a méhkirálynőt ölnénk meg – mondja Patel. – Az egész méhcsalád elpusztul, mert megfosztottuk attól az egy tagjától, amelytől minden más származott.

Egyes bőrrákok esetében az őssejtek aránya alig 1–3 százalékot tesz ki. – Ha sikerül megszabadulni a rák őssejt-populációjától, akkor a daganat nem képes továbbterjedni – magyarázza Patel. – Ha kivesszük egy őssejtek nélküli daganat java részét, és beültetjük egy egérbe, nem lesz belőle daganat. Ha viszont a rák őssejtpopulációjának kis töredékét ültetjük be, abból új daganat fejlődik.

A kutatók már végzik a klinikai vizsgálatokat, a kezelések akár tíz éven belül is elérhetővé válhatnak.
 

Az ifjúkoromban elszenvedett „napkárok” ellenére bízom abban, hogy mindent megteszek a megelőzés érdekében. Már az összes anyajegyemről és szeplőmről van fényképem, s azokat fel is használom a havi önvizsgálathoz. A bőrgyógyászomhoz is el fogom vinni őket, amikor eljön a következő teljes bőrvizsgálat ideje. A gyermekeimet már a napozással kapcsolatos 21. századi elvek szellemében nevelem – sok magas faktorú fényvédő krém, kalapviselet és árnyékkeresés –, ezért a következő nemzedéknek remélhetőleg már nem fog annyi gondot okozni a melanóma, mint az enyémnek.

Vote it up
112
Tetszett?Szavazzon rá!