Ne haljon bele a szégyenbe!

A vastagbélrák mindenkit fenyeget! Ha nem merünk orvoshoz fordulni a kínosnak tartott tünetekkel, bele is halhatunk

Kubik György mindig másra gondolt, ha panaszai voltak. 2007-ben derékfájását kezdetben régi sportsérülésnek vélte, ezért nem foglalkozott vele. Az 50 éves volt határőrtiszt a következő nyáron véres székletét aranyérnek hitte. Aztán mivel csak nem múlt el a tünet, végül meglátogatta a körzeti orvost.

Több vizsgálat után végül a vastagbéltükrözés derítette ki a vér – és a fél évvel korábbi fájdalom – okát: béldaganat. – Nagyon dühös voltam magamra – emlékszik vissza –, aztán elhatalmasodott rajtam a tudat, hogy van egy betegségem, amely rövid időn belül halálhoz vezethet. A következő pár nap nagyon nyomasztó volt. El kellett mondanom a családtagjaimnak, és olyankor mindig újra átéltem ezt.

A daganat elég kis területen volt, először mégsem lehetett biztosan tudni, hogy mennyire radikális beavatkozásra lesz szükség.

Kubik Györgynek szerencséje volt, hiszen a sikeres műtét meg az azt követő lábadozás és kemoterápiás kezelés után tünetmentesen élhet tovább feleségével és két egyetemista gyermekével.

Magyarországon évente 9000 embernél diagnosztizálnak vastag- és végbélrákot, és körülbelül 4800-an halnak bele ebbe a betegségbe. Ez a második leggyakoribb ráktípus, férfiaknál csak a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg.

A diagnózistól számított ötéves túlélési esély jórészt azon múlik, hogy a rák melyik stádiumában kezdődik el a kezelés. Ha a beteg gyorsan felfigyel a tünetekre, és orvoshoz fordul, 90 százalék a gyógyulás esélye. Ám ha a rák már áttétet adott (ez a IV. stádium), akkor 60 százalék alatt van az ötéves túlélési esély.

A rosszindulatú daganat kóros sejtekből fejlődik ki. Sokszor a vastag- vagy a végbél falán polipnak nevezett apró kinövések előzik meg.

Ezeket a kinövéseket biztonságos, egyszerű eljárással el lehet távolítani. A betegek azonban tragikus módon az első figyelmeztető jelek és tünetek megjelenése után átlagosan hat hónapig várnak, mielőtt orvoshoz fordulnának. Ez idő alatt a növekvő tumor miatt bélelzáródás következhet be, vagy a bélfal átszakadhat.

Ha a bélfal átszakadt, vagy a rák áttétet adott a májba, a gyógyulás esélyei korlátozottak. – A betegek 50 százaléka akkor jelentkezik, amikor a rák már átterjedt egy távoli szervébe – mondja dr. Kristó Katalin, a Péterfy Sándor Utcai Kórház onkológiai osztályvezető főorvosa. – Az áttétes betegek gyakorlatilag már nem gyógyulnak meg, de a modern módszerekkel kezelve azért az ő túlélésük is harminc hónapon túl van.

Noha a tüdőszűréshez hasonló általános ingyenes szűrés nincs, a vizsgálatok bárki számára elérhetők: a háziorvostól lehet beutalót kérni. Ennek ellenére kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget. Dr. Szokoloczi Orsolya és munkacsoportja (KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft.) az [origo] egészség portáljával együtt felmérte, hogy miért alacsonyak a szűrővizsgálatokon való részvételi arányok. A válaszadók 28-28 százaléka ismereteinek hiányosságát, illetve a félelmeit jelölte meg ennek okául. Ami pedig a hanyagságot illeti: 13 százalék az időhiányra hivatkozott.

Baljós jelek
Ha az alábbi tünetek BÁRMELYIKE három hétig vagy annál tovább van jelen, beszéljen az orvosával. Ne késlekedjen!

• Székelési szokások megváltozása. Bármilyen jelentős változás, mint például a hasmenés, székszorulás vagy nyák a székletben.

• Vérzés. Vér a székletben, akkor is, ha élénkpiros, és különösképpen, ha sötét és elkeveredik a széklettel. Akkor is, ha aranyere van (az aranyerétől függetlenül még lehet rákja is)

• Folyamatos székelési inger. Olyan érzés, mintha a végbél nem ürült volna ki teljesen.

• Fájdalom. Alhasi görcs. Ezt kísérheti fokozott bélgázképződés, szélgörcs vagy puffadtságérzés.

• Vérszegénység (anémia) és tünetei: súlyos fáradtság, nyilvánvaló ok nélküli fogyás, szédülés vagy fulladásos érzés.

• Hasi diszkomfort.

Az alábbi teszt kitöltésével felmérheti többféle bélbetegség kockázatát.

Pedig a tájékozottság hatékony fegyver a vastagbélrák ellen. Ezért indította a WEBBeteg szerkesztősége az Egészségvédelmi Szűrőprogrammal együtt a figyelekmagamra.hu weboldalt, ahol az érdeklődők a kockázati tényezőktől, a tünetektől a diagnosztikáig számos kérdésre választ kaphatnak. Hasonló pozitív példa a Van Holnap! Zsákos Alapítvány kezdeményezése: weboldalukon a már diagnosztizált betegeknek és hozzátartozóiknak nyújtanak technikai és lelki segítséget.

Sajnos azonban, még ha valaki elmegy is az orvoshoz, a tünetek könnyen összetéveszthetők más bélbetegségekéivel, mint amilyen az aranyér, az irritábilisbél-szindróma, a fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza) és a Crohn-betegség. Az orvosok sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy ez a betegség egyre gyakrabban támadja meg a fiatalabbakat is.

A 32 éves, Hemel Hempstead-i Catherine Lynch három hónapon át járt a háziorvosához. A háromgyermekes anya időszakos hasmenésre és székrekedésre, illetve súlyos, folyamatos alhasi fájdalomra panaszkodott. Sokszor annyira kimerült, hogy már este 7 órakor le kellett feküdnie.

Kétségbeesésében másik orvostól is kért véleményt, aki percek alatt azonosította a problémát. A vastagbelében talált tumor akkorára nőtt, hogy szinte kézzel is ki lehetett tapintani. Azonnali műtétre írták ki, de gyógyulási esélyét 30 százalékra tartották.

Hét és fél órás műtéttel eltávolították a végbél tumoros részét; levágták a húgyhólyag egy darabját, majd kivették és rekonstruktív műtéttel helyreállították a hüvelye egy szakaszát. Catherine két hónapig volt kórházban. Fiatal életkora, jó erőnléte és elszántsága segített neki a túlélésben.

Sokan szégyenlősségből nem fordulnak orvoshoz; mások pedig attól tartanak, hogy a műtét szükségszerűen kolosztómiát jelent: ezen eljárás során a vastagbelet a hasfalra szájaztatják. Ekkor a széklet a kivezetés elé rögzített műanyag tasakba ürül.

A valóságban azonban erre csak akkor van szükség, ha a daganat nagyon közel van a végbélnyíláshoz: a műtéttel meggyógyítható betegeknek körülbelül csak 10 százalékánál kényszerülnek rá a kolosztómiára.

Sőt, ma már lehetséges a laparoszkópiás beavatkozás is, amikor a műtétet a hasfalba vágott apró lyukakon át bevezetett eszközökkel végzik el, de csak akkor, ha a daganatot még elég korán felfedezik.

Ráadásul még a sztómazsák sem annyira elviselhetetlen, mint ahogy sokan képzelik. Németh Károly 64 éves nyugdíjas, de máig dolgozik. 2000 augusztusában figyelt fel arra, hogy véres a széklete. Családjával éppen egy adriai nyaralásra készülődött, ezért úgy döntött, nem szól nekik, nehogy tönkretegye a szórakozásukat.

A vakációról hazatérve felkereste a munkahelyi üzemorvost, aki kórházba küldte. Ott kiderült: dió nagyságú daganat van a végbelében, és műteni kell. – Amikor ezt a szót meghallottam, rémület lett úrrá rajtam – emlékezik vissza. – Ha meghalok, mi lesz a családommal, a tízéves gyermekemmel? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarogtak bennem.

A tumort sugárkezeléssel cseresznyemag méretűre zsugorították, majd jött a műtét. Károly szembesült egy dilemmával: ha nem választja a kolosztómiát, akkor a műtét során megsérülhet a végbél záróizma, és élete végéig pelenkát kell viselnie. Orvosával egyetértésben úgy döntött, inkább a sztómazsákot választja.

A műtét után nem sokkal visszatért a munkába, ahol a nagyjából 200 munkatársa közül csak néhányan tudják róla, hogy sztómazsákot visel. A nehézségekért kárpótolja, hogy felesége és két fia mellett most már 19 hónapos lányunokájával is együtt lehet. – Nagyon boldog vagyok, hogy megérhettem a megszületését – mondja.

A sugárkezelés és a kemoterápia, amellett, hogy összezsugorítják a daganatot, arra is alkalmasak lehetnek, hogy elpusztítsák azokat a ráksejteket, amelyek eljutottak más szervekbe, leggyakrabban a májba. Vannak új gyógyszeres terápiák az áttétes vastagbélrák kezelésére, amelyek a hagyományos kemoterápiát kiegészítik és az eredményeket javítják.

A legújabb gyógyszerek az úgynevezett monoklonális antitestek (MAB) csoportjába tartoznak. Ezek a szerek (bevacizumab, cetuximab, panitumumab) célzottan a rákos sejtekre hatnak, s az egészségeseket épen hagyják, és úgy állítják meg a ráksejtek növekedését, hogy vagy megakadályozzák azok szaporodását, vagy elvágják őket a véráramtól. Ezek a szerek azonban csak bizonyos típusú tumorok ellen jók (az esetek körülbelül 60 százalékában jöhet szóba az alkalmazásuk), és rendkívül sokba kerülnek.
 

Így csökkentse a kockázatot
A Rákkutatási Világalap az alábbi egyszerűen követhető tanácsokat adja, hogy kisebb legyen a vastagbélrák kockázata:

• Legyen egészséges az étrendje – Egyértelműen bebizonyították a vöröshús-fogyasztás és a béldaganatok közötti kapcsolatot. Hetente kevesebb mint 500 g (főzés utáni súly) vörös húst egyen. A feldolgozott hús és a béldaganat közötti kapcsolat még erősebb, ezért ha csak lehet, kerülje az efféle húskészítményeket.

• Egyen több teljes kiőrlésű lisztből készült terméket, hüvelyest, zöldséget és gyümölcsöt, hogy egészséges maradjon az emésztőrendszere.

• Korlátozza az alkoholfogyasztást – A férfiak naponta legfeljebb 2, a nők 1 egységet fogyasszanak. (1 egység 10 gramm alkohol, ez egy kis pohár bornak felel meg.)

• Legyen aktív – Ezzel felhasználja a fölösleges kalóriákat, elkerüli a súlygyarapodást, egyben eléri, hogy az étel gyorsabban haladjon keresztül az emésztőrendszerén.

• Tartsa a súlyát – A kutatások szerint a túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb eséllyel alakul ki béldaganat, főleg, ha a fölösleges kilók a derék körül jelennek meg.

• Ha dohányzik – Szokjon le.

Melyek a vastagbélrák kockázati tényezői? Fontos az étkezés. A vastagbélrák jellemzően a nyugati világ betegsége, mert itt az emberek állati zsiradékban gazdag és rostban szegény étrenden élnek. A rost létfontosságú, mivel megnöveli a béltartalom térfogatát, így a bélfal izmai neki tudnak feszülni, és az étel gyorsan átjut az emésztőrendszeren. 

A British Medical Journal folyóiratban nemrég megjelent egy cikk, amely szerint három adag (napi 90 gramm) teljes kiőrlésű lisztből készült termék fogyasztása hosszú távon 20 százalékkal csökkentette a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélyét. – Már egy kis adag is jó hatású – mondja Dagfinn Aune, a tanulmány vezető szerzője, a londoni Imperial College járványügyi és biostatisztikai osztályának kutatója. – Minél több rostot fogyasztunk, annál jobb.

Tíz vizsgálat adatainak összefoglaló elemzése alapján a Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund, WCRF) szakemberei szerint a vastagbélrákos esetek öt százalékát meg lehetne előzni azzal, ha a vöröshús-fogyasztást heti 500 grammra, vagyis öt közepes adagra korlátoznánk; tíz százalékot pedig azzal, ha elkerülnénk a feldolgozott hústermékeket. – Aki csökkenteni akarja a vastagbélrák kockázatát, csökkentse a húsfogyasztását – mondja Alan Jackson professzor, a WCRF szakértői bizottságának elnöke.

Szintén egyre inkább igazolt a testmozgás hiánya és a vastagbélrák közötti összefüggés.

A Washingtoni Egyetem orvosi karának 2011-es vizsgálata szerint az aktív életet élő embereknél egyharmaddal csökken az olyan polipok kialakulásának veszélye, amelyek később vastagbélrákká alakulhatnak.

Az esetek körülbelül 20 százalékánál a betegség halmozottan fordul elő a családban, mivel a polipokra való hajlam örökletes. Ha valakinek az elsőfokú rokonai között van vastagbélrákos, akkor nála az átlagoshoz képest körülbelül kétszeres a betegség kockázata. A rizikó még magasabb, ha a beteg hozzátartozó fiatal, vagy ha többen is érintettek a családban.

Ötvenéves korukra az emberek akár egynegyedénél, a 70 éveseknek pedig a felénél is kialakulhatnak polipok. Egyelőre még nem tudjuk, hogy ezen polipok egy része miért fejlődik rákká.

A leggyakoribb szűrési módszer a székletvérvizsgálat, amely a vért mutatja ki a laboratóriumba eljuttatott székletben. Az esetek körülbelül 2 százalékában a széklet vért tartalmaz, és az illetőt visszahívják további szűrés céljából. A klinikai vizsgálatok alapján a kétévente elvégzett szűrés a 45 és 74 év közötti korosztályban 15-18 százalékkal csökkentheti a vastagbélrák által okozott halálesetek számát. A teszt azonban az összes vastagbélrák nagyjából 40 százalékát nem mutatja ki, mivel nem minden tumor vérzik korai stádiumban. Ráadásul gyakori, hogy az eredmény tévesen pozitív; egyes tesztek akkor is jeleznek, ha valaki húst fogyasztott.

A legbiztosabb módszer a vastagbéltükrözés. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy ellenőrizze a végbél és a vastagbél alsó szakaszát, adott esetben szövetmintát vegyen és eltávolítsa a látható polipokat. A dr. Wendy Atkin által a londoni Imperial College-ben 16 éven át végzett vizsgálat szerint az 55 és 64 éves kor között egyetlen alkalommal elvégzett vastagbéltükrözés 43 százalékkal csökkentette a vastagbélrák által okozott haláleseteket.

Hasznos lenne a kétévenkénti vastagbéltükrözés azok számára, akiknek volt már bélpolipos rokonuk, azonban sajnos erre ma Magyarországon nincs kapacitás, és jelenleg az állam sem támogatja a szűrési céllal végzett tükrözést.

Ha egy közeli vérrokonának 45 éves kora előtt volt vastagbélrákja, vagy ha két idősebb elsőfokú rokonánál megjelent a betegség, 1-2 évente keresse fel háziorvosát kivizsgálás céljából, illetve, ha módjában áll, magánklinikákon is elvégeztetheti a vastagbéltükrözést, ám ez 50-100 ezer forintba is kerülhet. További információ: szurovizsgalat.lap.hu.

Egy a harmincas évei közepén járó brit férfinak a bátyját nemrég műtötték végbélrákkal, ezért őt magát is elküldték egy genetikai tanácsadóhoz, aki átnézte a családfáját, és javasolta a kivizsgálást. A vizsgálat után eltávolítottak a végbeléből egy nagy polipot, és azt javasolták, hogy háromévente vegyen részt vizsgálaton.

Akinek a családjában már volt rákos beteg, az az Országos Onkológiai Intézethez fordulhat genetikai szűrésért és tanácsadásért. – Ha valakinek 50 éves kora alatt bármilyen daganata van, akkor a nagyszülők generációjától kezdve szedjék össze a rákbetegségeket a családfán – javasolja Szentirmay Zoltán professzor, az Országos Onkológiai Intézet sebészi és molekuláris daganatpatológiai centrumának főorvosa, korábbi igazgatója.

A korai felismerés létfontosságú. Mindenkinek – főképp az 55 év felettieknek – figyelnie kellene a baj lehetséges jeleire (lásd a keretes írást). Rá kellene néznünk a székletünkre? Igen. Ízléstelen? Talán. De az ürítési szokások megváltozása életmentő jel lehet.
 

Mindenekelőtt, ha problémája van a bélműködésével, forduljon orvoshoz. Ha nem elégedett a kezeléssel, illetve ha a tünetek nem múlnak el, menjen el még egyszer. Ragaszkodjon második szakvéleményhez, ahogy Catherine Lynch is tette. Bár komoly műtéten esett át, Catherine Lynch ma mégis teljes, aktív életet él, és neveli három gyermekét.

Vote it up
242
Tetszett?Szavazzon rá!