Ne keress, jógázni mentem

Régóta szerettem volna sportolni valamit, amihez nem kell futni, se ugrálni, és nem izzaszt csatakosra. A jógát választottam

Régóta szerettem volna sportolni valamit, amihez nem kell futni, se ugrálni, nem izzaszt csatakosra, és egyáltalán, ami után el lehet vánszorogni hazáig. A barátaim azt mondták, ilyen sport nincs, járjak inkább moziba. Aztán valahogy bevillant, mi lenne, ha kipróbálnám a jógát.

És már láttam is magam a régi-régi tornaórákon, amikor kézenállásnál szegény osztálytársam kezére álltam, fejenállás közben sírógörcsöt kaptam, hátrabukfenckor meg röhögőgörcsöt, és bár fel tudtam mászni a kötélre, lemászni nem mertem, a portás bácsi csellel szedett le. Nem tudom, mi ütött belém, de mindezek dacára megjelentem egy jógaórán.

Megáll az idő
A teremben gyertyafény, füstölőillat és andalító keleti zene. A Mester, vagyis Vörös Ákos Prakash, megkérdezte, mi célból szeretnék jógázni. Hááát, feleltem.

– A jógának két célja van – mondta. – A halhatatlanság és a szabadság.

És már kezdődött is a jógaóra, és dőlögettünk, nyújtózkodtunk meg nagyokat sóhajtoztunk. És akkor a Mester egyszer csak felkapcsolta a villanyt, mi pedig, úgy húszan, 20 és 70 közöttiek, körbeültük, hogy elmeséljük, mit éreztünk a gyakorlatok közben. Én majd csak a végén nyilatkoznék, mondtam, de ekkor kiderült, hogy a két óra letelt. Letelt? De mikor?

– A jó állapotokban lelassul az idő – felelte Prakash –, a tökéletes pillanatban pedig megáll. Ezért mondtam, hogy a jóga egyik célja a halhatatlanság. Ahol nem múlik az idő, ott nincs, ami öregedjen.

Itt a helyem, gondoltam, és egyre kíváncsibb lettem, hogy a jóga másik célja, a szabadság, mit takar.

A jóga eredetileg eksztázis-technika, az eksztázis eléréséhez pedig a teljes testi-lelki ellazulás az út – magyarázta a Mester. – A testi feszültségek a lelki elengednivalókat jelzik. Amikor a test ellazul, az érzelmek felszabadulnak, és fordítva: az érzelmi elengedéskor lazul a test. Az eksztázisra és a megvilágosodásra ugyanazt a szót használják Indiában: samadhi (e: szamádhi). Ez az abszolút szabadság.

Tudatos nyugalom
– Az összes jógaképesség abból ered, hogy az elmében leáll a gondolkodás: abban a tudatos nyugalomban van a legnagyobb erő. – Hallgatom a Mester magyarázatát, és nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy mit szól majd apukám, ha az elmémben végképp leáll a gondolkodás. És tényleg, az ő apukája vajon mit szólt, amikor a nyolcvanas években, az aerobik és a testépítés virágkorában hirtelen jógázni kezdett?

– Édesapámtól kaptam az első jógakönyvet kiskamasz koromban. Apám fiatalon ügyes tornász volt, és bántotta, hogy ez engem hidegen hagy. A jógakönyv viszont teljesen elvarázsolt, talán az Indiáról szóló sok történet miatt. Megértettem, hogy a jóga nem az izmok próbája, hanem a tudat és a belső energiák óriási erejének mozgósítása. A főiskolán az egyik barátom révén megint a jóga közelébe sodort a sors. Az első mesterem azzal a feltétellel vállalt el tanítványának, ha változtatok az életmódomon. Azóta nem iszom alkoholt, nem dohányzom és nem eszem húst.

Vörös Ákos később sok időt töltött Indiában, hogy a jógát minél több oldaláról megismerje, és azóta is minden évben visszatér oda. Innen a jógineve is, Prakash (Belső fény), amelyet az indiai szellemi mesterétől kapott. Az eredetileg magyar és nyelvszakos tanár azóta igazi jógi. Huszonhat éve nem volt komolyan beteg, energiaszintje lehetővé teszi, hogy a szokásosnál jóval kevesebb alvással is ki tudja pihenni magát, a stresszt, a depressziót pedig csak hallomásból ismeri.

A nagy titok: a lazítás
Tényleg ilyen varázsos hatással van a jóga a testünkre, lelkünkre? – kérdezem dr. Kovács László tüdőszakorvost, homeopatát, aki maga is rendszeresen jógázik, sőt tanítja is.

– A jóga sokkal összetettebb hatású fiziológiai szinten is, mint bármilyen torna – feleli. – A különböző testtartások, lazító, nyújtó és feszítő gyakorlatok megfelelő váltogatása javítja az izmok, ízületek és a gerinc működését, pozitívan hat a keringésre, légzésre, a belső elválasztású mirigyekre (hormonális rendszerre) és az idegrendszerre is. A jóga, miközben ellazít, energiával tölt fel. A jógázás lényege az, hogy közben és utána is jól érezzük magunkat testileg-lelkileg egyaránt – teszi hozzá a doktor. – Úgy kell bánni a testtel, ahogy a jó íjász bánik az íjával. Ahhoz, hogy a nyílvessző célba találjon, kellőképpen meg kell feszíteni a húrt, de túlfeszíteni nem szabad, mert elpattan. Ha valahol mégis feszülést érzünk, a lazítás segít, mégpedig úgy, hogy a figyelmet az adott testrészre kell irányítani, majd mély belégzés után kilégzésre tudatosan ellazítani. Ez a „nagy titok”, a lazítás titka.

Nem vagyok ehhez én túl rozsdás?
Bevallom, nagy önbizalmat adott a jógázáshoz, amikor megláttam Prakash mestert. Mert korántsem úgy fest, mint ahogy a jógikat ábrázolni szokták: filigrán kígyótest, csontra feszülő bőr... Prakash, ha belép a szobába, mintha felhő takarná a napot: magas, nagydarab, sőt (remélem, nem olvassa) még pocakja is van. Mégis úgy ül lótuszban, hogy öröm nézni, és bármilyen kitekeredett gyakorlatot könnyedén megcsinál.

– Amikor jógázni kezdtem – mondja –, aránylag vékony voltam, csak később emberesedtem meg. De bármilyen súllyal el lehet kezdeni a jógát, nem csak atlétáknak való.

– És akinek már az is fáj, ha balra fordítja a fejét?

Vág Bernadett és Vörös Ákos Prakash– Mindent csak annyira szabad csinálni, hogy jólessen. Idővel aztán egyre könnyebb lesz. A jógázás már az első pillanattól az eksztázis hangulatában kell hogy teljen hiszen ha a cél a halhatatlanság és a szabadság eksztázisa, akkor hogy lehetne az odavezető út a kínszenvedés?

Megkérdeztem dr. Kovács Lászlót is, hogy vajon a kor, a betegség sem akadály?

– A jóga, megfelelő formában, minden korban ajánlott – felelte. – Már a gyerekeknek is jót tesz, főleg a tartásjavító gerincgyakorlatok, de idősebbeknél is nagyon pozitív hatása van például a keringésre, vérnyomásra. Szívbetegeknek, magas vérnyomásban szenvedőknek például a fordított testhelyzetek (mint a „gyertyaállás”) nem ajánlottak. A kismamák a lazító és főleg a légzőgyakorlatokat még a terhesség utolsó szakaszában is végezhetik, sőt a szülés alatt is nagy segítséget jelenthetnek. Megkönnyítik a folyamatot és enyhítik a fájdalmat.

Ilyen jóga, olyan jóga...
Annyiféle jógáról hallani manapság...

– A klasszikus himalájai mesterek szerint nincs ilyen meg olyan jóga, csak jóga van – mondja Vörös Ákos. – Az indiaiakat sohasem érdekelte a jóga fitnesz oldala, ők csak annyira akarnak jó formában lenni, hogy képesek legyenek meditálni. Úgy tartják, hogy a sahaja (spontán, természetes) jógából lett az összes többi, ez pedig ösztönös, egyszerű mozgásra épül. Még a pontos gyakorlatot sem határozzák meg, mert mindenkinek a saját testén kell felfedeznie, hogy csinálja. Minél későbbi egy jógairányzat, annál több szabályt visznek bele. Pedig a cél éppen a testünk és energiáink végtelen, kreatív felfedezése lenne.
 

Már majdnem fél éve rendszeresen jógázom. Ha kihagyok néhány napot, hiányzik. Mostanában meg se kottyan, ha a kutyám rohamléptekre kényszerít a térig, és a harmadikra is könnyedén felrohanok. Elkerült a téli influenza, a nátha, és két órával korábban felébredek, mint régen. Anélkül, hogy akarnám, reggeltől estig tudatában vagyok minden porcikámnak, és már nem billegek, ha féllábon kell felhúznom a cipőmet.

Múltkor lezuhant egy pohár a szárítóról, de még röptében elkaptam. A lányom csak bámult: – Anya, neked már reflexed is van? – Na, és ha azt is elárulom, amit a fodrásznőm mondott! Bár eddig sem voltam éppen kopasz, de mostanra telis-tele lett a fejem újszülött hajakkal, amik ha megnőnek, állítólag akkora sörényem lesz, hogy turbánba kell majd csavarni, hogy lépni tudjak.

A jógától, igen, mitől mástól?

Vote it up
247
Tetszett?Szavazzon rá!