Nem lesz ínyére

...ha fogágybetegség miatt elveszti fogait, inkább óvja meg őket

Kapcsolódó cikkek

Márpedig fogtündér nincs – zártuk le a kérdést pár éve, amikor harmadik, akkor kilencéves lányunk reménykedve mutogatta a kipottyant fogacskát. – Inkább tedd el, és nyolcvan év múlva visszaemlékezhetsz, milyen volt, amikor még nem volt baj a fogaddal – tettem hozzá kajánul.

A foghullás minden életkorban nagy esemény. Amíg viszont egy kisgyerek lelkesedik a foghíjért (úgyis nő másik helyette), addig egy maradó fog elvesztése komoly veszteség. Ha már több hiányzik, az illető nehezebben rág, beszéde megváltozik, ráadásul zavaróan foghíjassá válik.

Ezt az állapotot mindenképpen érdemes elodázni. Ennek ősi, egyben leghatékonyabb módja a napi kétszeri alapos fogmosás, aminek a jelentőségével bizonyára már az óvodások is tisztában vannak. Azaz valószínűleg mindenkinek a könyökén jön már ki, hogy a fogakon lerakódó lepedékben a baktériumok savakat termelnek, amelyek oldják a fogat védő zománcot és az alatta lévő cementet. És már el is kezdett nőni a lik a fogban.

Ezúttal ejtsünk inkább szót az íny- vagy fogágybetegségekről, amelyek a 35 éves kor feletti fogvesztések nyolcvan százalékáért felelősek.

Kezdjük egy kis anatómiával. A fogakat az állcsontba a gyökér, pontosabban a gyökér és a csont közötti apró szálacskák rögzítik. Az íny feladata a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban a fogak rögzítése, hanem a fognyak védelme. A fognyak a fogkorona és a foggyökér közötti átmeneti terület, amely még nincs a csontban, viszont már nem védi fogzománc, ezért sérülékeny.

Az íny – sajnos – igencsak érzékeny jószág, állandó törődésre vágyik: arra, hogy rendszeresen puha kefével átdörzsöljék, szájzuhannyal mosogassák, és azt is elvárja, hogy fogselyemmel kipiszkálják a fog tövére rakódott ételmaradékot. Ha nem kapja meg a kívánt dédelgetést, megsértődik: a fog tövén kialakult fogkő miatt az íny eltávolodik a fogtól. Az így keletkezett tasakokban mindenféle baktérium telepedik meg. Ez egy mikrobiológusnak nagy örömet jelenthet, a fog tulajdonosának azonban kevésbé. Az állatkák tönkreteszik a fognyakat. Anyagcseretermékeik adják magát a szájszagot. Sőt a kalandosabb kedvűek a véráramba jutva felfedezőutakra indulnak a szervezetben. Ez testszerte idült gyulladás kialakulásához vezet, ami nem igazán egészséges.

A fogíny szerencsére jelzi, ha nem elégedett a sorsával: mérgében elvörösödik és felduzzad

Az íny szerencsére jelzi, ha nincs megelégedve a sorsával. Mérgében bevörösödik, megduzzad és már apróbb behatásoktól, fogmosástól is vérezni kezd. Az érintett azonban ne ijedjen meg, inkább vegye figyelmeztetésnek, és még jobban figyeljen oda a fogmosásra, illetve látogasson el a fogorvoshoz, aki szakszerűen eltávolítja a fogkövet, valamint felszámolja a tasakokat.

A másik, nehezebben kezelhető klasszikus probléma az ínysorvadás. Ez sokszor ínygyulladás következménye, de egyéni hajlam, cukorbaj, hormonális változások, dohányzás, vitaminhiány is szerepet játszhat benne. Sőt a túlzottan energikus fogmosás is, amikor valaki határozott mozdulatokkal a szó szoros értelmében ledörzsöli az ínyt a fogáról. Bármi legyen is az ok, az íny visszahúzódásával a fognyak szabaddá válik.

A fognyakérzékenység új élményekkel gazdagítja a tulajdonost: mintha merőben új érzékszerve alakult volna ki! A foga ilyenkor ugyanis tizedfoknyi pontossággal érzi az ételek hőmérsékletét. A kellemetlenségen túl a szabaddá váló fognyak is hajlamosabbá válik a lyukak kialakulására. Az egyébként ép fogak gyökere idővel meglazul, ahonnan már csak egy lépés (bocsánat, harapás) a fogkihullás.

Ne várja meg ezt a stádiumot! Irány a doki! Felnőtthöz egészen biztosan nem jön a fogtündér, hiszen nem is létezik, a felkeresett fogorvos viszont segíthet abban, hogy a fog ne múlt, hanem minél tovább jelen idő maradjon.

Vote it up
162
Tetszett?Szavazzon rá!