Nyavalyás iskolakezdés

Szinte még haza sem értünk a nyaralásból! Nem könnyű megint belerázódni a dolgos hétköznapokba

Kapcsolódó cikkek

Amikor kicsi voltam, félelemmel vegyes izgalommal vártam a szeptember eljövetelét. Most, hogy felnőtt lettem, némi aggodalommal és jóval több csüggedtséggel nézek az iszonytató feladat elébe: iskolaszerek felkutatása (miért szerepel mindig a listán egy nagyméretű, apró kockás spirálfüzet, amit sehol se lehet kapni?), ruhanemű szétválogatása (a gyerekek folyton nőnek), csekkek befizetése (vajon miért éppen szeptemberben írják az összes számlára, hogy „utolsó fizetési felszólítás a jogi eljárás megindítása előtt”) és a többi.

A ki se pakolt utazóbőröndökben a még nedves, csupa homok fürdőruhák mintha csak rajtunk akarnának gúnyolódni. A strandtáskánk legalján rábukkanunk egy naptejfoltos jegyzetlapra, amelyen még napozás közben összeírtuk a szükséges teendőket: meglátogatni a nagymamát, bérletet venni a konditerembe, kiselejtezni a lejárt gyógyszereket, kibékülni a nővéremmel, kávékapszulákat venni, szobanövényeket átültetni, rendet rakni a tálalószekrényben, internetszolgáltatót váltani, satöbbi.

Még csak most értünk haza a nyaralásból, de már teljesen kimerültünk. Bekapcsoljuk a tévét, hogy kicsit kipihenjük magunkat, és megpillantjuk a barnára sült, kétségbeesett tekintetű hírolvasót, aki tudatja velünk, hogy a negatív gazdasági mutatók hatására az ősz folyamán tüntetésekre kell számítanunk. Irány a következő nyaralás!

Vote it up
111
Tetszett?Szavazzon rá!