Nyolc tévhit az öregedésről

Biztos velejárója volna az öregedésnek a libidó csökkenése, az ízületi fájdalom vagy a depresszió? Nem, ez nincs kőbe vésve

Fájó, nyikorgó ízületek?
Idővel valóban elkerülhetetlenek, de ezt késleltetheti elegendő testmozgással. Egy ausztráliai egyetemen végzett vizsgálat során 40 és 60 éves kor közötti nőknél nagyobb mennyiségű porcszövetet mutattak ki azoknak az önkénteseknek a térdében, akik legalább kéthetente beiktattak egy húszperces testedzést. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti az ízületi gyulladás kialakulásának veszélyét.

Csontritkulás és görbe hát?
Valóban gyakori az időskori csontritkulás, de ez nem jelenti, hogy ne volna megelőzhető! Egy felmérés szerint a 100 éves kort meghaladó nőknek csak 56 százaléka szenved csontritkulásban, a betegséget pedig átlagosan 87 éves korban szokták diagnosztizálni.

Cseppet sem rossz eredmény ez ahhoz képest, hogy aki ma már elmúlt 100 éves, az még nem a 21. század egészségtudatos felfogásában nevelkedett. Tehát aki fiatalabb korában már tudatosan állítja össze étrendjét és rendszeresen edz, az még ennél is jobb esélyekkel indul!

Csökkenő libidó?
Szamárság! Az impotencia és az alacsony nemi vágy hátterében sokszor kezelhető betegség áll, mint a magas vérnyomás, szívbetegség, a cukorbetegség vagy a depresszió. A megoldás egyszerű, tartsa formában magát – és figyeljen oda egészségére! A rendszeres orvosi kontroll és heti pár komolyabb testmozgás már javíthat a szexuális életén.

Fittség ide vagy oda, idővel valóban csökkenhet a nemi vágy, de 75 éves kor alatt nem valószínű, hogy ez be fog következni. Egy idősek otthonában a 60 éves kort meghaladók megkeresésével végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek 60 százaléka rendszeresen lép fizikai kontaktusba az ellenkező nemmel, úgy mint ölelés, csókolás, kézenfogás; és ennél intimebb kapcsolatba is szeretnének kerülni – ennek csak a partner hiánya az akadálya.

A gének diktálnak
Tévedés – hiába születik valaki szuper egészséges génekkel megáldva, az életvitel alapvetően befolyásolja, mennyire érvényesül az öröklött hajlam. Az életvitelhez hozzátartozik az étrend, hogy mennyit mozog és még az is, hogy az idők során milyen vegyszerek jutnak szervezetébe.

A kreativitás is elvész
Nem feltétlenül, sőt. Fordítva nézve, a kreativitás kifejezetten jó hatással lehet az idősebbekre! A George Washington Egyetemen végzett kutatás szerint idősek azon csoportja, akik rendszeresen énekeltek kórusban, jobb egészségi állapotban voltak és kevesebb gyógyszert szedtek, mint azok, akik nem csatlakoztak a kórushoz. A kórustagok kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, mivel kevésbé érezték egyedül magukat, pozitívan tekintettek a jövőre és egyre több szociális foglalkozáshoz csatlakoztak, ellentétben a nem éneklő csoporttal, akik fokozatosan otthagyták a foglalkozások nagy részét.

Hároméves kor után az agy fejlődése leáll
Ezt a feltevést már az 1990-es években cáfolták, a kutatók az agyra ma már nem mint statikus dologra tekintenek. Épp ellenkezőleg: ma már kimutatható, ahogy az agyban az idegsejtek között folyamatosan újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre, a meglevőek erősödése mellett. Ehhez persze az agyat is kondiban kell tartani, és állandó kihívások elé kell állítani.

Az agy mérete csökken
Egy 2002-es kutatás azt mutatta ki, hogy az agynak a memóriáért felelős része, a hippokampusz mérete jelentősen kisebb az időseknél a fiatalokhoz képest. Dr. Lupien hippokampusz-kutató kételkedik abban, hogy ezért az életkor lenne a felelős. Szerinte a méretcsökkenés oka nem a korosodásban, hanem a stresszes életvitelben keresendő. Saját kutatása során 177, 18 és 85 éves kor közötti önkéntes vizsgálata után megállapította, hogy a 18 és 24 éves kor közöttiek 25 százalékának hasonlóan kisméretű volt a hippokampusza, mint a 60 és 75 év közöttiekéé.

Az idősek mindig nyűgösek és boldogtalanok
Egy heidelbergi felmérés során százévesekkel készítettek interjúkat, és az eredmény azt mutatta ki, hogy a sokféle fizikai és mentális probléma ellenére 71 százalékuk boldognak vallotta magát, több mint 50 százalékuk azt mondta, legalább annyira elégedett az életével, mint fiatalkorában. A vizsgált csoport eredményeit összevetették egy középkorúakból álló csoportéval is, de mindkét csoport egyaránt boldognak tűnt, a százévesek közel 70 százaléka azt állította, rendszeresen nevet.
 

Hogy mindez mit jelent? Azt, hogy nincsen kőbe vésve, hogyan öregszik; minden azon múlik, odafigyel-e önmagára.

Vote it up
178
Tetszett?Szavazzon rá!