Oltani vagy nem oltani?

Nyakunkon a fertőző betegségek szezonja, ilyenkor mindig kiderül: nemcsak a gyerekek ódzkodnak az injekciótól

Mivel régóta foglalkozom orvosi ismeretterjesztéssel (és nem mellékesen tíz gyermek apja vagyok), gyakran fordulnak hozzám ismerőseim egészséggel kapcsolatos tanácsért. Ősszel visszatérő kérdés: érdemes-e beoltatni a családot influenza ellen?

Érteni vélem, hogy sokan húzódoznak a védőoltásoktól, hiszen nem ritka utánuk az injekció helyén a fájdalom, a kellemetlen érzés, a bőrpír. A védőoltások után általános tünetek is jelentkezhetnek, influenzaoltás után például láz, esetleg rossz közérzet, izomfájdalom léphet fel. Ez teljesen természetes, nem kell tőle megijedni. Tulajdonképpen jelzi, hogy az oltás hatékony.

Ám a kezdő szülő – mint amilyenek mi voltunk húsz évvel és kilenc gyerekkel ezelőtt – ennek ellenére aggódik. Mi is adtuk a kúpot a gyereknek, mértük a lázát, és persze idegeskedtünk, hogy az nem akar gyorsan lemenni. Különösen az ismétlő oltásoknál, így a DiPerTe esetében voltak ilyen tapasztalataink. Később, a sokadik csemeténél már nem foglalkoztunk azzal, hogy kicsit nyűgösebb szegényke.

Nagyon ritkán, de súlyosabb mellékhatás is előfordulhat. Így görcsökkel járó magas láz vagy az injekció után súlyos túlérzékenységi reakció. (Ezeket sokszor nem a hatóanyag, hanem a készítményben lévő egyéb vegyületek okozzák.) Ha korábban ilyesmi jelentkezett, az oltás beadása előtt beszélni kell róla az orvosnak, ha oltás után következne be hasonló, azonnal orvoshoz kell fordulni!

Létezik egy irányzat, amelynek képviselői szerint a vakcináknak egyéb veszélyeik is lehetnek, például megzavarhatják az idegrendszer fejlődését. Egyesek pedig azt hirdetik, hogy a kötelezővédőoltás-program csak a gyógyszergyárak érdekeit szolgálja, és feleslegesen terheli a szervezetet. E tudományosan soha nem bizonyított filozófiának itthon is egyre több a híve.

Mivel nálunk valószínűleg a be nem oltott gyermek sem lesz beteg – a magas oltási arány miatt nincs kitől elkapnia a fertőzést –, úgy gondolják, ez is bizonyítja, hogy igazuk van. A tény azonban az, hogy napjainkra a védőoltások eredményeképpen szűntek meg szinte teljesen a gyermekkori fertőző betegségek, és jórészt a vakcináknak tulajdonítható, hogy a születéskor várható élettartam a 20. század második felére a száz évvel korábbihoz képest több évtizeddel nőtt.

Mivel a magas oltási arány miatt valószínűleg a be nem oltott gyermek sem lesz beteg, az oltásellenesek úgy gondolják, igazuk van

Intő példa lehet az oltásellenesek számára az, ami 2008-ban történt Ausztriában. Az egyik Waldorf-iskolában több száz beoltatlan gyerek betegedett meg kanyaróban.

A szülők mellett még a gyermekek is félnek az oltásoktól. Nálunk a nagyobbak nem voltak bárányhimlősek. Mivel nagyobb gyerekeknél ez komolyabb lefolyású lehet, a biztonság kedvéért három éve az egész társaságot egyszerre beoltottam. Tapasztalataim szerint különösen a tíz év körüli lányok félnek az oltástól, ezért őket állítottam a sor végére, hogy lássák, nincs mitől tartani. Rossz döntés volt: ők a tesók helyett is jajgattak. Úgy kellett kirimánkodni őket az ágy alól.

De ne kerteljünk tovább: szükség van-e a kötelező oltásokon kívül egyéb vakcinára? Mindig attól függ, hogy kiről van szó. Hiszen egy egzotikus utazásra indulót teljesen más betegségek fenyegetnek, mint egy 80 éves nénit vagy egy csecsemőt. Ezért azt javaslom, ki-ki próbálja felmérni, mennyire veszélyezteti az adott betegség – és kérdezze meg orvosát.

Közeleg a hűvös, esős idő, előbb-utóbb támad az influenza. Nem mindegy, hogy mennyire fogékony valaki rá, és hogy milyen az általános egészségi állapota. Idősebbeknél, kisgyermekeknél, elesettebbeknél a betegség sokkal súlyosabb lefolyású lehet, szövődményekkel járhat. Nekik különösen javaslom, hogy idejében oltassák be magukat. Sok kellemetlenséget vagy akár hosszú betegeskedést is megtakaríthatnak.

Vote it up
359
Tetszett?Szavazzon rá!